Hi!

Túl sok új nem történt az utolsó poszt óta, inkább csak ilyen napi szösszeneteket írnék most meg, mert van egy kis szabadidőm.

Kincső múlt csütörtökön este fél 7-ig egy osztálytársánál volt, mert közösen készültek a projektmunkával a csütörtöki versenyre. Nagyon lelkesen dolgozik, mert pl szerda este edzés után látott neki a ppt-hez egy animációt készíteni, ami 2,5 órájába tellett. És telefonon csinálta. És még csak utána kezdett el tanulni a másnapi dogára... Amit 10 után kérdeztem ki tőle, és fél 11-kor raktam a gyereket ágyba. Persze azért 10 után kérdeztem ki, mert Bencével addig tanultam. Fúúú, de megszívatott! :D Hazaértünk ugye este 7 körül, lecuccolás, vacsi, stb, kb este 8-kor el is kezdhettünk tanulni. Kérdeztem tőle, hogy miket kell, ő meg sorolta, hogy ez+az és informatika. Mert egyes lett a dogája, és nem tud semmit, és én azt azonnal tanítsam meg neki. Bináris számrendszer, számok, betűk, képek átkódolása, elmélet, stb. Halál egyszerű amúgy, meg is értette (bár a betűs részt nem biztos), szépen írta át bináris számrendszerbe a dolgokat. Na jó, a szépen meg is értette alatt azt értem, hogy szerintem másfél órát foglalkoztunk vele. :D Törire pl nem is jutott idő, csak az infó előtt tanultunk még verset. Szóval, 10-kor kérdeztem tőle, hogy akkor érti-e, tud-e mindent holnapra? Ja, holnap nincs neki informatikája, hétfőn lesz legközelebb.... (Hozzáteszem, amúgy szerdán.) A fejemet látni kellett volna. :D Ez a komolyan, b+? Másnapra töri, irodalom, angol, minden kéne, mi meg este 10-ig ülünk az informatika felett, ami egy hét múlva lesz legközelebb... Na, és utána jutott időm arra, hogy Kincsőt kikérdezzem nyelvtanból.

Pénteken Levi volt este 8-ig egy osztálytársánál, Bence edzésen volt (apu vitte), és ott is aludt náluk, Kincső meg Bolyai versenyen volt péntek délután (nyelvtan). Azt mondja, könnyű volt. Mondjuk odaadta a vizsgalapot tegnap este, de még nem néztem át. Hát, de Kincső olyan cukor volt tegnap! Nagyban öltözködött, pakolta a ruhákat a kis tökéletes kislány testére, igazította az övét. Mondom neki, hogy Kincső, te olyan gyönyörű vagy! Ő meg visszakézből: Tőled örököltem. :D Tegnap voltam vele beszerző körúton. Praktiker és Campona. Praktikerbe SOS kellett mennünk, mert neki azonnal madárház kellett a kertbe. (Főleg, miután hétvégén már akkus csavarhúzót keresett rajtam, hogy ő most madárházat fog barkácsolni.) Az etetőt már múlt héten kiakasztotta, és rájárnak a madarak. Csomó madár van a kertünkben. :) Tudományosan, a kívánalmaknak megfelelően kerítéstől, talajtól, fatörzstől számított kellő távolságra akasztotta fel. És most jön a madárház. Vettünk két darabot a Praktikerben, meg hosszas válogatás után zöld festékspray-t. Már este le is festette őket, szerintem már meg is száradtak, és ma már teszi is ki őket. Közben Bencének csinál valami fegyvert papírból/kartonból. Azt hirtelen nem is tudom, hogy Naruto, vagy Team Fortress fegyver replika. Illetve ül az asztala felett, mert új, és eddigi legtökéletesebb Naruto rajza készül. :D Úgyhogy folyamatos munkában van mindennel. Camponába meg többek közt Bence telóját vittük le, mert az elmúlt hetekben használhatatlan. Pikkpakk lemerül/kikapcsol. Rendeltünk bele új akksit, az szerda/csütörtök magasságában megérkezik.

Bencével kedden megyek Neurofeedback-re. Mivel kivettem egy nap szabit holnapra a nyílt órák miatt, ezért a délutánom is üres. Hirtelen ötlettől vezérelve ráírtam Magdira csütörtök este, hogy nem lenne-e esetleg, véletlenül kedd délutánra egy szabad időpontja Bence számára, mert épp meg tudnánk oldani. Magdi már válaszolt is vissza, hogy neki Bencére mindig van ideje! :D Alig várja, jöjjünk csak, 2-kor tud fogadni minket (gyanítom teli van a délutánja, és a foglalkozások elé betette őt). Úgyhogy megyünk oda is. Illetve fogorvosnál voltam Bencével csütörtökön, mert egy ideje fáj egy foga. Ránézésre nem volt vele gond, viszont nő a mögötte lévő, és gyanítottam, hogy csak az nyomja. De, nézessük meg. Írtam Szilvinek, neki sem volt szabad időpontja, úgyhogy gyorsan behívott minket valaki időpontjára, hogy abba bele fog férni Bence is. Bele is fért. A fogának semmi baja, tényleg csak az új rágófog feszíti, ahogy nő ki. Egy kisfiú volt előttük, aki nagyon nem akart bemenni, úgyhogy minket vettek előre, hogy addig a kicsi még erőt gyűjt. Végeztünk is hamar, Bence ment ki, és már ott guggolt a kicsi előtt, hogy ne féljen, nem fog fájni, csak megnézik, bekíséri őt, stb. Szokásos Bence, ha kisgyereket lát. :) Szilvi állt, nézte, és elolvadva mondta, hogy milyen cuki ez a gyerek! (Mármint, az enyém.) Az asszisztens egyből replikázott: "És milyen szép! Nem győztem csodálni, ahogy ott ült a fogorvosi székben." Szilvi rákontrázott: "Igen, olyan gyönyörű is! Ha majd a lányaim már akkorák lesznek, hogy férjhez akarnak menni, akkor Bencét mindenképp javasolni fogja. Ha Annának valami miatt nem kéne, akkor a kisebbik lánya számára tartana rá igényt." :) Hát, nem mondom, hogy nem vagyok rá büszke, mert mindenki imádja Bencét. Nem csak én vagyok elfogult. :D Btw Levi is azzal a hírrel jött haza pénteken Marciéktól, hogy Marci szülei szerint Kincső milyen szép lány. Levi meg a vörös fejével ugyebár alapból kedvenc. A mai napig kapja a dicséreteket, ha valaki meglátja - pl közértben egy kiszolgáló. Úgyhogy az a remek helyzetem van büszke anyukaként, hogy azt sem tudom, melyik gyerekem a szebb, jobb, okosabb, olyan fantasztikusak. :) (A magatartásukról most ne ejtsünk szót, az hagy némi kívánnivalót maga után.)

Pénteken Kincsővel lementünk a Lidl-be sushit venni. Már régóta próbál rábeszélni engem egy japán étterem meglátogatására, de nem nagyon vagyok partner benne. Aztán rájöttem, hogy igazából rendelni is lehet. Melóban körbe is érdeklődtem, honnan érdemes rendelni - kaptam is tippeket - de Anett ajánlotta, hogy vegyünk első körben a Lidl-ben, hogy egyáltalán ízlik-e neki. Hát, mit mondjak, Ha van a tálcán 6 tekercs, abból 5 tuti a hűtőben áll 3 napja, miközben Kincső azon töri a fejét, hogy kit kínálhatna meg vele. :D De igazából nagyon pozitívan azt nyilatkozza mindig, hogy az uborkás egész jó. Vagyis nem olyan rossz. :D Pedig ő tényleg igyekszik mindent megtenni azért, hogy Japánban majd tudjon enni. Mert megtudtam tőle, ha a baráti társaság közösen enni akar menni, akkor oda kell menni, amit a többség megszavaz. És akkor ott nem illik nem enni. Tehát, ha japán étteremre esne a választás, akkor neki ott ennie kell. Szerencsére szülinapja alkalmából Lívia elviszi egy japán étterembe, és Kincső alig várja, hogy a ramen levest ehessen, mert az tuti isteni. Szóval, Kincső továbbra is ezerrel készül arra, hogy ő majd Japánban fog élni. :) Megint tanított nekem egy új szót, a "nyuszimuszit" japánul, de elfelejtettem.

Úgyhogy, ilyenekkel teltek az elmúlt napok, holnap pedig megyek nyílt órákra. Hurrá!

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.