Hi!

És már vége is van egy újabb hétnek; nagyon telik a nyár...

Hétfőn már mentek is vissza Börzsönybe a gyerekek, Csak most Kemence mellé, Nagybörzsönybe. Ezt a kelenvölgyi egyházközség szervezte, azaz a hittantanárral és segítőivel mentek a gyerekek, önállóan. Mármint az önállóan alatt azt kell érteni, hogy nem volt busz, egyénileg kellett vinni a gyerekeket... Ezt apámék egyből magukra is vállalták, vagyis az unokák leszállítását, mivel más be sem fért volna már a kocsiba. :) Én meg ugye dolgozom, úgyhogy nem volt ellenvetésem, hogy ők szállítsák le őket. Így is két óra volt lefelé az út a forgalom (kamionok, teherautók) miatt, de talán csak jobb volt, mint busszal; vagy nem tudom. Anyu aztán mesélte, hogy milyen remek helyen vannak a gyerekek, milyen jól fogják érezni magukat, amit én konkrétan nem tudtam elképzelni a képek alapján... (Mármint, egy honlapon találtam képeket a szállásról.)

De aztán elég hamar megnyugodtam, mert a szoksuktól eltérő módon a gyerekek minden nap hazatelefonáltak. Mármint valamelyik felnőtt telefonját elkérték, én meg visszahívtam őket. Komolyan, volt olyan nap, hogy csak a két fiúval beszéltem 45 percet. :o Náluk ez úgy szokott kinézni, hogy vannak valahol, és maguktól semmit, kérésre akár 5 percet is tudnak beszélni az öt napról. Jó esetben. Egy mondatot legalább, hogy "Jó volt". :) Most meg... Szóval, Kincső már első nap lelkesen hívott, és minden nap beszámoltak a legjobb eseményekről, és iszonyú jól érezték magukat. Az, hogy hittanos tábor volt, és volt foglalkozás is (Bibliaóra? Mi lehet ennek a neve?), az mellékes volt. Egy szó nem esett arról, hogy "jaaaj, és egy órát ma is tanulni kellett.." Nem. Ilyen nem volt. Csak az élményeket sorolták. Hogy mekkorát kirándultak, hogy milyen kenyérlángost ettek a faluban, és milyen tyúkot simogattak meg az állatsimogatóban. Meg persze azt, hogy épp el kell bújnia (nagy röhögések közepette), mert jön egy felnőtt, és ő meg (Bence) pizsiben, de mezítláb szaladgál épp kint telefonnal a vizes fűben. :D A péntek esti tábortűz sajnos elmaradt az eső miatt. Utolsó két nap ilyen kis futózáporok voltak, semmi vészes, de tábortűzhöz pont nem alkalmas. Viszont, életükben először volt rajtuk esőkabát! Már megérte megvenni. :D

Szombat reggel pedig apuval mentünk értük reggel (azaz én már fél 8-kor apáméknál voltam szombat hajnalban), úgyhogy én is megtekinthettem a helyet. Mert ugye első benyomás alapján (fotó alapján), úgy voltam vele, hogy végülis... én is élveztem a vándortáborokat télen is, amikor a rozoga kiskályhát próbáltuk tél közepén begyújtani az erdei faházban... Szóval, voltam én már vidáman sokkal rosszabb körülmények közt is kb ennyi idősen. :D Ehhez képest meglepődtem, tényleg nagyon kis pofás helyen voltak. Egy kis falu kis utcájában. Két szoba emeletes ágyakkal, de nem vészesen túlzsúfoltan. Két fürdőszoba (két-két zuhanyzóval, két-két vécével, mosógéppel) teljesen felújítva. Kis konyha, és egy nagy közösségi terem evéshez, foglalkozásokhoz. Képek itt tekinthetők meg, bár kicsit macera: http://remenyseghaza.lutheran.hu/

Bence nagyon jól összehaverkodott egy kb vele egykorú sráccal (ők ketten voltak a legidősebbek szerintem), illetve egy táborvezető sráccal (Csaba bácsi), aki főiskolás (korú.) Levinek volt két ovis csoporttársa, úgyhogy nagyon bandázódott a két csajjal. Mesivel és Lilivel. Kincső valami 17 éves lányról beszélt sokat, aki szintén táborvezető funkciót töltött be, de persze mindenki mással is barátkozott, hiszen ő is ismerte Mesiéket pl. Nem voltak nagyon sokan, kb 15 gyerek lehetett, és legalább 5 felnőtt.

Persze pénteken már mondták telefonon, hogy jó a tábor, meg remek, de azért most már szívesen jönnének haza, úgyhogy elég is volt az 5 éjszaka. A hétvégét utána otthon töltöttük - mert imádnak otthon lenni, csak keveset lehetnek - aztán ma reggel már folytatták is templomtábort, csak Kelenvölgyben. A héten anyuéknál fognak aludni - mint minden évben ilyenkor - hiszen tőlük egy utcányira van a hely, aztán én is pihenhessek - meló után... -, ha már nyár van. :) Mondjuk szerdán hazahozom majd Bencét, mert csütörtök reggel tábor előtt neurofeedback-re viszem.

Ebben a táborban is lesznek ismerőseik, pl Kincsőnek osztálytársa is lesz itt, úgyhogy remélem, most is jól fogják érezni magukat. Bár a fő esemény minden nap a Bazsalikom étterem szokott lenni, ahol az ebédet kapják. De majd a tábor után megírom, hogy érezték magukat. :) Btw, ez angol tábor lesz egész héten, ezt elfelejtettem említeni.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.