Hi!

Eltelt pár nem éppen eseménytelen hét a farsang óta. A naptáramat nézve próbálok időrendi sorrendben haladni, hogy mik voltak, és ezekre többé-kevésbé kitérni. :)

Februárban voltam a sulipszichológusnál. Már nem is emlékszem, hogy írtam-e róla, de  Levinek hol a tanáraival van konfliktusa, hol az osztálytársaival (mármint pl. csak olyan jellegű konfliktus, hogy mindenki hülye, senkit nem szeret), és a tanároktól is azt a visszajelzést kaptam, hogy Levi fura mostanában, és nem úgy teljesít, mint azt elvárnák tőle az előző évi tapasztalatok alapján. Az ügy ott tart, hogy sehol, a pszichológus még beszélni fog a tanárokkal (3 hét alatt nem sikerült neki), aztán visszajelez nekem, és utána talán már Levivel is fog beszélgetni :) Szóval, semmi komoly, de azért van ott ez a szakember, hogy ilyenekben segítsen és jelen esetben visszaterelje a gyereket a helyes mederbe.

A hónap végén volt Levi 8. szülinapja is. :) Megint ünnepségsorozatok voltak, bár a közös családi félig-meddig elmaradt, mert Reniék családilag lebetegedtek. Szombaton tortát is kapott Libanonból (édesem, még mindig azt hiszi, hogy apa Libanonból küldött neki tortát :D ), és pár hét csúszással szülinapi bulit is tartottunk. (Azért a pár hét csúszás, mert a többin szintén szülinapozott. :D ) Már nem igazán tudom eldönteni, hogy minek örüljek jobban, ha a gyerek otthon akar bulit, vagy játszóházasat akar, mert az egyiktől az idegeim készülnek ki, a másiktól csődbe megyek. És amikor épp az aktuális van, mindig azon vagyok, hogy inkább a másik kéne... Most házibuli volt. Üvöltéssel, őrjöngéssel, rohangálással, ami átváltott Xboxozásba. Ez mind a fiúk részéről. A lányokat kb Kincső szórakoztatta, úgyis hozzá menekültek be az őrjöngés és unalom elől. Úgyhogy béna. De, ha nekik jó... mármint mindig jönnek, akárhányszor hívjuk őket, még sosem mondták le, hogy rosszul érzik magukat nálunk, de igazából lényegtelen is. :) Ezt is túléltem.

Március 14-én kirándulni mentek a sulival. Vonattal a Monostori erődbe. Reggel a pályaudvarra kellett vinni őket, aztán ott is hagytam őket, a szülők már úgysem mehettek ki a peronra. Ugye március 15-e alkalmából volt ez a program, de nem nyerte meg a tetszésüket. Hideg volt, fújt a szél, uncsi volt, fárasztó volt, minden volt. A vonatkozást élvezték a legjobban az egészből. :) Amúgy más gyerekeknél is ez volt a visszajelzés. Én sem élvezném, ha hideg szélben egy erődben kéne mászkálnom, hogy utána meghallgathassak egy órás előadást a jeles napról... Délután anyu ment értük az állomásra, mert én már a nevelési tanácsadóban ültem akkor. 2-3 hét múlva készen lesz a szakvélemény, azt kellett átbeszélnünk. Elmondták, hogy ők mire jutottak, elmondtam én, hogy miket tartok még fontosnak, aztán ez alapján megírják, amit le kell majd adni  a suliban.

Innen most kicsit áttérek Bencére.

Szóval, a nevelési tanácsadó volt az első múlt héten. Bence még mindig nagyon figyelemhiányos, szinte figyelemzavaros. Nagyon intelligens, de tanulási nehézségei vannak, ami mostanra kiegészült egy iskolai stresszel is. Úgy izgul, hogy elájul, ha ki kell állnia az osztály elé, és írásban is a felét sem tudja annak, amit tud, úgy izgul. Baromira nem normális, hogy egy negyedikes kisgyereknek már ilyen gondjai legyenek az oktatási rendszer miatt, akik egyszerűen nem tudják kezelni a (bármilyen) problémával rendelkező gyerekeket. Jelenleg úgy látom, hogy egyszerűbb nekik két hetente beírni az üzenőjébe, meg engem behívni fogadóórára, meg rávágni a kettes osztályzatot mindegyik dogájára, semhogy kitalálnák, mi lenne a megoldás. Ők a pedagógusok, nem én, de azért még nekem is lenne pár tippem. Ami nem a rendszeres beírás, hogy nem figyel órán, zavarja a tanítást. Egy figyelemhiányos gyerek nem tud figyelni egész órán? Milyen meglepő... párszor még írják le nekem, hátha attól megoldódik ez a probléma. Hátha majd ez fogja megoldani a problémáját, hogy én is minden alkalommal elmondom neki. De egyelőre úgy tűnik, hogy csak annyit sikerül elérni ezzel a módszerrel, hogy már egy korrekt iskolai szorongást is összeszedett. Itt van erről egy cikk, kb a gyerekemből írták... http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Tanulk_s_tanulcsoportok_megismerse_-_kiemelt_figyelmet_ignyl_tanulk/4_iskolai_szorongs.html Mert nyilván nem volt elég bajunk, és kellett még valami extra megoldandó. :)

Amit a fejlesztő javasolt, az a neurofeedback tréning vagy homloklebeny torna (ez két különböző dolog), amennyiben van rá lehetőségünk. Úgyhogy ennek el is kezdtem utánanézni, ha már úgyis két különböző pszichológushoz is volt időpontom a szorongás miatt...

Ez volt szerda délután, de itt félre is raktam a gondokat, mint most a témát, és elmentünk három napra Debrecenbe. Sajnos nagyon rossz idő lett hétvégére, így a Nyíregyházi állatkertes program kimaradt (pedig abszolút tervbe volt véve), cserébe a debreceni Aquatikum mellett beiktattunk egy Hajdúszoboszlói élményfürdőt is. :) Úgyhogy két nap pancsolás volt a hidegben, és nagyon élvezték. Én már voltam Hajdúszoboszlón, tudtam, hogy tetszeni fog nekik, de az Aquatikumban még nem jártam, oda már én is nagyon el szerettem volna jutni. :) A legjobb móka persze mindenhol a csúszdák voltak, amiből a debreceni fürdőben több volt, úgyhogy talán az jobban is tetszett nekik. Nagyon várták az utat, egész jól ki is bírták (mármint a kocsiban ücsörgést órákon keresztül), és nagyon elégedettek voltak, alig várják a következő ilyen programot. Én pedig azt mondom, hogy egy jól sikerült út volt, nem téptem ki a hajam, hogy soha többé nem megyek velük sehová, hogy jutott ez eszembe most is. :D Azért csak nőnek, sok dolog egyre egyszerűbb lesz velük.

De van, ami nem egyszerűbb lesz, hanem nehezebb, pl a sulis dolgok. Általános iskola alsó osztályainál tartunk még csak, ez innen már csak rosszabb és nehezebb lehet. :D Hétfőn reggel a Heim Pál gyerekpszichológusánál kezdtem a napomat. Rettenetesen aranyos nő volt, nagyon szimpatikus, de most nem írom le az egy órás beszélgetést. A lényeg, hogy Bencének nem kell pszichológushoz járni a szorongásával, nincs neki semmi baja, baja az iskolarendszernek van. Lehetőleg ne én tanuljak vele, mert az én irányomban is szorongós teljesítménykényszere lesz. Erősítsem benne, hogy már csak pár hónap, és túl van a jelenlegi problémán (osztályfőnök). Új év, felső osztály, új tanárok, tiszta lap. Csomó stressz le fog jönni róla. Sok sport, dolgoztatás (favágás kéne pl), hogy kimozogja magát, kiürítse a fejét. És a neurofeedback terápiát nagyon ajánlja (rákérdeztem), nagyon jó eredményeket lehet elérni vele. Jelentkezzek majd, hogy van-e változás. Meló után másik pszichológussal volt randim, oda Bencét is vittem. A diagnózis: a gyereknek semmi baja, a szíve vérzik érte, hogy ilyen kicsi és okos fiúnak már így kell stresszelnie a suli miatt. Lehetőleg ne én tanuljak vele, mindent tegyek meg a sok és pihentető alvásért (gyógynövényes nyugtató, citromfű tea, meleg fürdő, illóolaj, akármi), Magne B6-ot szedjen, és erősítsem benne, hogy ügyes, okos, már csak 3 hónapot kell végignyomni. :D És a neurofeedback terápiát nagyon ajánlja, sok gyereknél gyors és nagyon jó eredményeket lehet elérni. Majd jelezzek vissza, ha nem lenne változás... Délután beszéltem Bence egyik tanárával is, aki külön szokott tanulni vele. Mondtam neki is a neurofeedbacket, tudta miről van szó, egyik ismerőse volt ilyen terápián, nagyon sokat segített neki, úgyhogy abszolút ajánlja. :) Ja, és mindenki javasolta a fenti szakemberek közül az iskolaváltást, de ezt sajnos nem tudom megoldani. Bence se akarná, 11 évesen ez már eleve a második iskolája, és reggel nem tudom két helyre vinni őket. Valami Montessori jellegű suli lenne neki tökéletes, de abból nincs túl sok a XXII, XI kerületben. (Kb 1 van összesen a két kerületben...). Úgyhogy nézelődöm azért, de nem most fog sulit váltani.

Ma megyek amúgy fogadóórára. Az angol tanárhoz is. Megint. Mindenesetre már van egy elérhetőségem egy XXII. kerületi neurofeedback trénerhez, akit még nem sikerült ma elérnem, de Bencének is tetszik a dolog, hogy nulla befektetéssel (részéről) szuper eredmények várhatók, úgyhogy legalább emiatt nincs most hiszti, nagyon várja a dolgot. :) Én nagyon reménykedem, nehogy megint csalódnia kelljen, hogy ő még ehhez is hülye, hogy... Sajnos nagyon rossz véleménnyel van magáról, és hangoztatja, ha a résztvevők 80%-ánál van eredmény, tuti ő lesz a maradék 20%-ban, mert ő olyan szerencsétlen. Úgyhogy küzdünk (küzdök) és remélem a legjobbakat, hogy valaminek lesz eredménye, lesz olyan oktatás, fejlesztés, tanár, akármi, ami tanulási nehézségeit megtámogatja, segít rajta. Nagyon kéne szegénykémnek, totál kétségbe van már esve, és ahhoz még nagyon pici, hogy már most ilyen bajai legyenek. :(

Most pénteken viszont övvizsgára viszem őket a világ végére, mint következő fontos esemény, és nagyon várják. :)

A tanulással most rossz állunk nagyon, sokat rontott a félévi jegyeihez képest. Most az van, hogy valamire tanulunk, hogy abból felhúzzuk, de akkor aznap már másra nincs idő tanulni, és akkor meg azokból jönnek a pocsék jegyek. Ördögi kör. És egyre jobban izgul, egyre rosszabbul teljesít. Még Kincső is hozott valami borzalmas hármast nyelvtanból, meg valami négyest matekból. Úgyhogy most nem állunk jó. De mindenki jól van, mindenki egészséges, mindenki teli van mindenféle élménnyel, úgyhogy nagy bajok nincsenek. Ami pedig van, azon igyekszünk dolgozni, csak sehol nem tartunk semmivel. :D

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.