Már, akinek...

Hi!

Túl vagyunk egy három napos fennforgáson is. Valami ok folytán ugyanis a negyedikes gyerekek már a felsősökkel farsangoznak, így két napra is esett a sulis farsang. Csütörtökön Bencének volt, pénteken Levinek és Kincsőnek. Ami szokás szerint nem kevés energiámat vette igénybe.

Csütörtökön meló után elmentem bevásárolni enni-, innivalót a farsangra, majd fél 4-re bementem Bencéhez a jelmezével. Én voltam az első szülő. :D Segítettem pakolni, öltöztetni, közben szaladgáltam néha az emeletek közt, hogy beszerezzem a többi gyerekemet is a termeikből. Levente persze lázadt, hogy ő be nem megy Bencéékhez, ott mindenki utálja őt, és leguggolt az ajtó mellett a folyosón. Hiába mondtam neki, hogy mindenki pörög, készül, senki nem foglalkozik vele, és amúgy is miért utálnák... de semmi nem használt. Akkor már csak a terem és a folyosó közt kellett szaladgálnom. Bence osztályában különböző országok embereinek öltöztek be. Bence - négy társával - jamaikai volt. Szokásos őrültek háza volt, mindenki rohangált, készült, sminkelt, hajat csinált, aztán megindult a tömeg a tornaterem felé. Ahová Levente természetesen nem akart jönni, Kincső már rég ott volt, én meg tipródtam. De valahogy rábeszéltem Levit, hogy csak Bencééket nézzük meg, aztán lemegyünk az aulába a kivetítőn nézni a műsort. De persze alig fértünk el, tömeg volt, és Levi egy felnőtt derekát nézte két centiről. :D Úgyhogy átintegettem valahogy Kincsőnek a terem másik végébe, hogy léceljünk le, aztán lementünk kivetítőt nézni. Mondjuk, ott meg hang nem volt... Jó, a táncok alatt berakott zenét hallottuk, a két műsor közti szövegeket nem. Viszont, az aulában Levi találkozott egy osztálytársával (akinek a nővére Bence osztálytársa), úgyhogy onnantól nem volt gond a gyermekkel, kb fél 8-ig nem is láttam őt különösebben. :D Kincsőt amúgy sem. Mondjuk Bencét sem. Mentek diszkózni, tombolára, mindenfelé, én meg Ágival beszélgettem a teremben (Levi és Bence osztálytársainak anyukája, Őrmezőről ismerem a játszótérről, kb mióta megszülettek a gyerekeink). Sőt, még le is léceltem fél órára, mert olyan fáradt voltam, hogy ülve majdnem eldőltem, úgyhogy lesétáltam anyuékhoz egy kávéra. Meg friss, hideg levegőt szívni. Alig éltem. Este 8 után értünk haza amúgy, és másnap suli volt. (Bepakolás, fürdés, elpakolás, stb esti kötelezettségek vártak még minket.)

Pénteken szintén megjelentem a dupla adag kaja/pia vásárlás után a suliba, és Kincső is ott volt már addigra. Mármint, ő aznap matekversenyre is ment. Előző este csak ünneplőt, pompom ruhát és jelmezt kellett neki eltennem. Egy gyerek pipa. Persze elfelejtette felvenni az ünneplőjét, a pompom fellépés pedig elmaradt, mert nem jött az oktató (otthon felejtette a pénztárcáját a bérletével...) Ilyenkor kicsit zabos vagyok, hogy én mi a fenének töröm magam ennyit. Mindenesetre Kincső már a Pinokkió jelmezben várt (amire előzőleg már felvarrtam a gombokat), Levi pedig pizsiparty-ba öltözött. Ő is megszívatott mondjuk. Pár nappal korábban mondta, hogy másnapra 30 centis párnahuzatot kell bevinni. Próbáltam belőle kiszedni az infókat, hogy milyen irányból, hogy 30 centis, mire kell, nekem csak kis/közepes/nagy párnahuzatom van, de egyik sem 30 centis. A gyerek nem tudott bővebb infókkal szolgálni, de már majdnem sírt, hogy neki 30 centis huzat kell másnapra, különben mi lesz vele... Úgyhogy este 10-kor én még párnahuzatot varrtam 30*30 centiset, egy általam szétvágott párnahuzatból. Majd gyakorlottan beküldtem vele 3 különböző méretű huzatot, és naná, hogy egy sima kispárna huzat kellett! Cserébe most van otthon mínusz egy huzatom + egy felesleges, semmire nem használható. Ja, de cserébe van otthon már sárga plüss smiley is, mert azokat tették a párnahuzatba, amiket előadás közben kivettek. Úgy örülök, hogy ilyenekre megy az osztálypénz, úgy kellett még egy plüss (30*30 centis) otthonra... Aznap már rutinosan az aulába mentem Ágival, az előtte lévő nappal ellenben most végig is néztük a műsort. 5 után valamikor anyu is megjött, én pedig 6 körül leléceltem, átadva neki a lehetőséget a gyerekezésre. :D (Másnap reggel garázsvásárba ment a gyerekekkel, ezért nála aludtak.)

De persze itt még nem ért véget a móka, mert farsang alkalmából most szombaton volt nálunk az éves fánkparty,  7 gyerekkel (és legalább ennyi felnőttel). Nagyika is jött, mert végre felépült annyira, hogy le tud lépcsőzni a lakásából, és idén már másodszorra mozdult ki családi program miatt, úgyhogy nagyon örültünk neki. :) Délutánra már megint nagyon elfáradtam, de azt inkább kajakómának hívják. :D De este 7-ig megint tartott a party.

Hétfőn és kedden síszünet volt a suliban, de én előtte lévő hétfőn is szabin voltam, illetve a munkatársam kivett erre a két napra szabit, ezért én bent voltam, a gyerekek pedig anyunál/Líviánál. Most hétvégére még nincs semmi fix programunk, de Kincső már le nem száll rólam, hogy menjünk korizni, szánkózni, Normafára, Olaszországba, Japánba.... Oké, ezek nem összefüggő dolgok, de ezek miatt mind egyszerre nyaggatott. :D Volt nála telefon hétfőn,kedden, és míg dolgozni próbáltam volna, 5 percenként látott neki írni, hogy milyen kívánságai vannak, csak azokból szemezgettem. :D Mivel hó az van 2 napja, és talán marad is a közeledő szibériai hideg miatt, esetleg egy szánkózást megkísérlünk még idén télen. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.