Hi!

Megpróbálok egy gyors összefoglalót írni, mert rég írtam.

Túl vagyunk a téli szüneten. Idén nagyon rövid volt, mert az ünnepek pont hétvégére estek, így konkrétan pont annyi volt a téli szünet, mint az őszi. Én is szabit vettem ki végig, sőt, már az előtte lévő napokra is, hogy tudjak vásárolni, készülni.

Süvi már ünnepek előtt hazajött (Karácsony után utazott is vissza), úgyhogy vele is voltak programjaik a gyermekeknek. 3 napon keresztül karácsonyozás volt mindenfelé, és onnantól igazából nem mentünk sehová, végig otthon voltunk a szünetben. Korábban még tervben volt egy-két program (szánkózni menni - haha...), vagy moziba menni, de senkinek nem volt igénye semmire az otthonléten kívül. Idén megkapták az évek óta tervben lévő Xbox-ot is, úgyhogy nem unatkoztunk otthon. :)

A szilvesztert is otthon töltöttük, ébren is maradtak nagy nehezen éjfélig. Vettünk tűzijátékokat is, mint tavaly, annak is örültek. Bár rövid volt a szünet, így is eléggé elfáradtam a végére. :)

Azóta pedig megy tovább a napi rutin. Folytatódott a taekwondo. Hamarosan övvizsga lesz, Bence nagyon izgul. Még nem láttam így aggódni vizsga miatt. :P Aggódna így egy matekdoga miatt! :D Felkészülten szeretne menni, nehéz vizsgája lesz. :) Levinek és Kincsőnek könnyű lesz, ők már szinte tudják a formagyakorlatot.

Folytatódott a gitár is, de Bence azt is fel fogja adni. Nem jön be neki Gábor bácsi tanítási módszere, nem fekszik neki ez a csoportos oktatás, hogy eltérő szinten állnak a gyerekek. (Zárójelben megjegyzem, hogy biztos több sikerélménye lenne, ha látnám otthon is gyakorolni.)

Megy már a pompom is, Kincső ismét járhat, már nincs eltiltva a sportolástól. Levinek megy heti kétszer az úszás, szerencsére nagyon élvezi továbbra is, és jól megy neki az elmondása szerint. (A nagyokkal együtt úszik már - ötödikesekkel van beosztva.) Múlt pénteken nem tudtunk furulyára menni, arra ma viszem idén először Kincsőt.

A suliban is írtak már pár dogát év elején, és már jegyeik is vannak. Bence magyarból kapott egy négyest, énekből ötöst, és két doga eredményét várom. Kincső váratlanul kapott 4-5 ötöst mindenféle tantárgyakból, nem tudom, hogy mire. Ő megint megy két versenyre is, arra is megy már a felkészülésük. Lázasan tanul egy baromi hosszú verset vers- és prózamondó versenyre. Még nem tart a felénél, de még van ideje. :)

Nagyon nehezen megy még mindig a reggeli kelés, de azért élvezik is a sulit, hogy ott vannak a haverok. Már javában folynak a barátnőzések; Kincső Vikinél volt múlt pénteken, az egyik szombatot meg Bence Lilivel töltötte egész nap. Mentek VR-ra, moziba, ebédelni.. Fél 8-kor kaptam haza a gyereket. Milánnal múlt héten sem taliztunk, ma sem fogunk, mert elutaznak. Vasárnap valószínűleg jön át hozzánk Lili és Imre. (Update: meg Száva és Bence is - egyik Kincső, másik Levi osztálytársa.)

És a másik új dolog, hogy hétfőn és szerdán egyedül jönnek el a suliból, és átsétálnak anyuékhoz. Hosszas gondolkozás után most úgy építem be a napirendembe a sportolást, hogy meló után fél 4-re egyből megyek konditerembe, fél 5-kor befejezem, és megyek a gyerekekért (500 méterre vannak anyuék a teremtől kb), hogy 5-re vihessen őket taekwondora. Míg nem költözött el a kettlebell edzésem, addig meg úgy volt, hogy leadtam őket edzésen, én is mentem tovább edzésre, és anyuék mentek a gyerekekért 6-ra. Most így lesz átmenetileg. Mondjuk a szerda a legkeményebb napjuk, kb 10 kilós a táskájuk, és azzal kell gyalogolniuk. De nyilván más is küzd ezzel; heti 2*5 percet ki fognak bírni.

Egyéb jó hírem, hogy Bence már nagyon lelkesen olvas. Igaz, mindig azt mondja, hogy ő csak szigorúan havi 5 könyvet, ami a minimum elvárásom, de szólni sem kell neki emiatt - csak azért, hogy elég legyen már, kapcsolja már le a villanyt, és aludjon. :) Látszólag már többet olvas, mint Kincső. Levi még nem, ő még nem hajlik rá, de csak eljutunk oda is. Másodikban még Bence sem olvasott. Duolingo is csak alkalmanként megy, de most szünet után megpróbálom azt is rendszeresíteni (mármint nem kötelezem őket, de napi szinten felhívom rá a figyelmüket, és az angol szükségességére).

Amúgy mostanában Leventével van a legtöbb baj, a viselkedésével. Remélem, csak valami kiskamaszos időszak. Mindenért háborog, hőzöng, kioszt és megbánt mindenkit. Jó esetben bocsánatot kér utólag, de nagyon borzalmas mostanában a viselkedése. Hamar kiborul, túl van pörögve, semmi nem jó neki. Mindenki a játékfüggőségét okolja ezért, de nem lehet mindent erre fogni, ennél nyilván összetettebb a dolog. Nyilván semmi köze nincs a játéknak ahhoz, hogy kifakad, hogy én még mindig nem csináltam meg valamit, amit kért, stb. Egyszerűen bunkó a viselkedése sokszor, úgyhogy próbálok már figyelni erre, és csírájában letörni az indulatát. Ezek a dolgok ugye mindig fokozatosan jönnek be az életünkbe, elsőre fel sem tűnik, aztán akkor kezdem csak el kezelni a dolgot, amikor észreveszem, hogy már túlnőtt az egészséges mértéken. (Azaz már a mondata felénél felajánlok neki egy szájonvágást, ha nem vesz vissza azonnal a hangsúlyból. :P ) Nem hagyom "kibontakozni", egyből figyelmeztetem a nem megfelelő magaviseletére, hogy ő is tudjon figyelni rá, és észrevegye a problémát.

Kincső továbbra is ügyes, kreatív, folyamatosan csinál valamit. Ha épp nem csinál semmit, akkor néz valami videót, amiből tanul valamit, amit aztán kipróbálhat. :D Nagyon önálló továbbra is. Tegnap is felhívott a suliból (nem mintha közölte volna velem, hogy visz telefont), hogy lement pompomra. Mondtam neki, hogy ez szuper, de ugye tudja, hogy a pompom nem fél 4-kor, hanem fél 5-kor kezdődik? Persze, tudja, de akkor ő ott lent most nyugiban tud majd a dolgaival foglalkozni, olvasni, stb, míg nem kezdődik az edzés :D Simán lelép napköziből, ahol esetleg megmondja a tanár, mit kell csinálni, vagy ki, mit ne csináljon. :D Ő köszöni szépen, inkább nyugiban törődne a saját dolgaival. :) És egy harmadikos kislányról beszélünk ugyebár... Ettől függően nem aggódom miatta. Sok bajom van vele, nem vagyunk egy hullámhosszon, én teljesen más vagyok, mint ő, de remélem, hogy soha nem fog megváltozni az én veszekedéseim ellenére sem, és marad önmaga, mert igazán különleges egy figura. :) Hagyni kell szárnyalni, míg másik gyereket pont, hogy terelgetni kell és kordában tartani. Sosem fogok felnőni ezekhez, nincs rá időm, energiám, így csak remélem, hogy nem rontom el őket, az alapadottságaikat. :)

Egyik nap beszélgettem taekwondo alatt Kincső barátnőjének az anyukájával. Előzetesen mondom a sztorihoz, hogy Kincső nem mindig jön ki az osztályfőnökével, és Edit néni sem tudja kezelni Kincsőt. Nincsenek nagy problémák, a jegyei jók, beírása nincs, de pl ilyen nyílt napokon is lehet látni, hogy Kincső nagyjából nem törődik az óra menetével, vagy csak ideig-óráig. Szóval, Anitával épp a továbbtanulásról beszélgettünk, hogy Kincső 8 osztályosba akar majd menni, és aggódom, hogy hiába jó tanuló, nagy hátrányban lesz sokakhoz képest, mert nincs nagy követelmény náluk. Ő mondta - mint külső szemlélő - hogy szerinte Kincsővel semmi gond nem lesz, olyan az agya, mint a szivacs. Órán is azért foglalkozik mással, mert elsőre felfog, megért, megjegyez mindent, és onnantól unja a további órákat, hogy mondjuk 2 hétig vesznek egy témakört, amire neki egy óra is elég volt. És akkor nekilát órán mással foglalkozni, nem igazán érdekli, hogy Edit néni mit szeretne tőlük/tőle. És ne aggódjak a követelmények miatt sem, mert okos, tuti felveszik majd, és lehet, hogy neki pont szüksége lenne egy sokkal-sokkal erősebb oktatásra, ami leköti, ahol folyamatosan tud figyelni, tanulni, ami ugyanúgy nem lesz probléma számára. Hát, ez tök jó lenne, ha így lenne, és csodálatos, hogy mások ilyennek gondolják Kincsőt, miközben ez nekem fel sem tűnik a hétköznapokban, csak annyi, hogy vele legalább nincs gondom tanulásilag. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.