Hi!

Szerencsére pont a felmérőkkel tarkított két hét közepén volt idén gyereknap, úgyhogy természetesen minden volt hétvégén, csak elegendő tanulás nem. Ha Bencét kérdezném, akkor persze más lenne a véleménye. :P

Amúgy jelenleg úgy állunk, hogy Levi már írt dogákat (írást és matekot biztosan), amik valahogy sikerültek. Sosem fogom megtudni, vagy pedig év végén a bizivel együtt (szóbeli értékelés) megkapom az egész évben megírt dolgozatokat is, és majd kiderül, mit tud a gyerek. Kincső túl van a szövegértés dolgozaton, 5-ös lett neki, egy pontot vesztett csak. Ennél az egy pontnál azért most elidőznék kicsit. :) A mese úgy szólt, hogy volt két királyfi, akiknek nem volt étvágyuk, és elmentek vándorútra, hogy valaki csak tud nekik segíteni, hogy visszaszerezzék. Egy parasztbácsi mondta nekik, hogy ő bizony segít nekik, cserébe segítsenek felásni neki a földjét. Így is történt, és este mindkét királyfi betolt egy-egy nagy adag kását. A mese címe az volt, hogy a bűvös ásó, és az volt az egyik feladat, hogy új címet kellett adni a mesének. Kincső azt a címet adta, hogy A kása. Mondom, az egész mesében 3 dolog történt: elment az étvágyuk, ástak (Bűvös ásó), és ettek (kását). A tanárnő az adható 2 pontból 1 pontot adott Kincső címválasztására. :o Ezt leszámítva hibátlanfelmérőt írt. Hát, erre nem is tudok mit mondani, és nem is mondok semmit inkább. :) Illetve Kincső megírta a matekot is, de annak még nem tudom az eredményét. Bence nyelvtandogája 3-as lett. Amivel nincs semmi gond, mert akkor is hármas lenne belőle év végén, ha csillagos ötösre írta volna meg. A gond az, hogy megint annyi pontlevonást kapott, és olyan dolgokért, hogy konkrét 200-on volt a vérnyomásom. A gyerek meg megint ott tart, hogy feleslegesen kínoztam ennyit (nettó 6 órát tuti tanultunk 3 napon keresztül), megint nincs semmi motivációja, és a suliban ott zokogott a fejlesztőpedagógusának... Úgyhogy írtam is neki egy levelet (fejlesztőpedagógusnak), hogy legyen segítségemre, hogyan tudnám végre elérni, hogy úgy osztályozzák őt, ahogy kell a nevelési tanácsadós szakvélemény alapján, mert hiába voltam bent a suliban többször, kértem a tanárnőt többször, ugyanott tartunk, mint félévkor is, meg egész évben. És úgy sajnálom szegény gyereket. Ez konkrét olyan, mintha a féllábú minden évben egyest kapna futásból, mert a tornatanár nem érti meg, hogy őt abból nem lehet osztályozni, mert nincs lába. Hogy most már tényleg nagyon durván szemléltessem azt, ahogy érzek ezzel kapcsolatban. :/ És ma írta meg a matek felmérőt. Az előző esti tanulás alapján örülök, ha hármas lesz, de, mivel matekból is hármas lesz év végén, ezért inkább csak azt kérem, hogy hármasnál rosszabb ne legyen a dolgozata a kis drágámnak... (Mert az lelkileg nagyon rosszat tenne neki.)

Ezen a héten még két környezet és egy nyelvtan van hátra, amiről tudok. Úgyhogy ma is vagy 10-ig tanulunk, mert 8-ra érünk kb haza. 10-kor pedig nekilátok Levinek bepakolni, mert ő meg holnap utazik Libanonba. Én már kezdek nagyon aggódni miatta, de túl leszünk ezen is. :/ Nem szeret utazni, de még kirándulni sem. És ez most nagyon hosszú út lesz, és szerintem fél a repüléstől is. Ezt most inkább hagyom is, ezen ráérek aggódni.

Gyereknap.

Igazából mindig annyi programunk van, hogy szerintem se nekik, se nekem nem jelent semmi extrát, hogy ezt a hétvégét gyereknapnak hívják épp. Csak annyi a különbség a többi hétvégéhez képest, hogy több programból lehet válogatni. :) Mondjuk már vagyunk olyan kényelmesek (én), hogy semmi extrával nem próbálkozom, jöhet a jól bevált. Mert a kalózos programtól, a játszótérnyitón át a Vidámparkig bármit lehet ilyenkor nézni (Gyűrűk ura cosplay Budakeszin), de a két utcányira lévő Hérosz állatotthon nyílt napja mindig remek választás. :) Büfé, pad, gyerekek szerteszét. :) Imádják. Mondjuk most annyi extra volt, hogy délután jöttek hozzám haverok grillezni, ezért Lívia átvállalt két gyermeket tőlem, hogy tudjak mással is foglalkozni, ne csak a rendszabályozassal... Úgyhogy Levi már délelőtt távozott, Kincsőt pedig a menhelyes programról vitte el apu csontkovácshoz (egyik csípője feljebb volt, és fájt a lába), majd onnan Líviához. Szóval, ez tényleg csak lájtos progi volt idén a Héroszban, de másnap sem erőltettük meg magunkat. Egészen a Bikás dombig kimentünk. :) A legjobb program az volt, hogy a tóba beleszórtak csomó műanyag halat, és lehetett horgászni. :D Anyu is csatlakozott hozzánk később, és lelkes nagymamaként csomó kacatot megvett a gyerekeknek, amire soha egy fillért sem adtam volna ki. :) Most már van több doboznyi műtaknyunk. Hasznos dolog, remélem, hogy a szőnyegbe taposva végzi majd otthon. :D Elemmel működő, fényes, világító búgócsigánk is van, amiből pörgés közben dübörög a Gangnam Style két sora végtelenítve. De van vízben pörgő labdánk, ráakasztott szőrös állattal (érted, az állatka játszik a vízben a labdával)... Szóval, húha. Volt minden. Vattacukor is, meg fagyizás helyetti jégkrémezés (hosszú volt a sor a fagyisnál).

Most hétvégén sem fogunk otthon ülni. Remélem, semmi meglepőt nem írok: játszóházba megyünk szülinapra.... De nem csak most, rákövetkező hétvégén is. Nem is értem, mi történhetett, hogy két hétig nem volt semmi ilyen program. :o De a most szombatira mindenképp megyünk - én is szerintem - mert Bence (volt) kis barátnője, Noémi szülinapjára vagyunk hivatalosak. :) Én meg találkozom majd Mercivel, Diával, aztán megbeszéljük, mi a helyzet feléjük. :) De tényleg, most nem panaszkodom, csak legyen már szombat és játszóház, mert az azt jelenti, hogy túl vagyunk a felmérőkön!

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.