Hi!

Sajnos le kellett mondanom mindenféle szülinapokat, amire Levi meg volt hívva, viszont csütörtök környékén felhívott Dorka anyukája, hogy elnézésemet kéri, hogy ilyen utolsó pillanatban, de nem lenne-e lehetőség arra, hogy vasárnap leugorjunk Tatabányára Dorka szülinapjára... Hát, igazából akadálya nem volt, és gyönyörű időt is mondtak hétvégére, így rábólintottam a dologra. Mert már korábban is szó volt erről, hogy Kincső és Dorka olyan jó barátnők voltak oviban, és majd látogassuk meg őket alkalomadtán Tatabányán. Mivel a szülinap szervezett, fix létszámos, csak csajos, és külön helyen tartott volt, ezért ki is találtam, hogy addig lehetne egy jót kirándulni Tata felé mondjuk. A szülinap csak két órás (3-tól 5-ig) volt, a program meg sok, úgyhogy végül ebéd után egyből indultunk, és első célállomás a Turul emlékmű volt. Ehhez mondjuk nem kell túrázni, mert pont mögötte van a parkoló. :) Megnéztük a szobrot jobbról-balról, körülnéztünk a hegyről, csináltunk pár képet, és mentünk is tovább. Meg szerettük volna nézi a Szelim-barlangot is, de nem hiszem el, hogy ott semmi nincs kitáblázva. Azt sem tudtuk, hogy merre kéne indulnunk. Cserébe találtunk valami jelzést, hogy kilátó "arra". Mivel időnk még volt bőven a szülinapig, úgy döntöttük, hogy az is program, az is látnivaló, nézzük meg. Ehhez jó sokat kellett gyalogolni (mármint nézőpont kérdése, nem egy napos vándorút volt az az 1-2 km), és Leventének ez is túl soknak tűnt. Illetve a kilátóba se mert felmenni, és félúton vissza kellett fordulni vele. Ami mondjuk nem volt nagy gond, mert én sem merek felmenni ilyen helyekre, csak néha muszáj. :D Itt is készült pár fotó, és már indultunk is vissza, hogy 3-re leérjünk a szülinapra. Remekül számoltunk az idővel, 3 előtt pár perccel futottunk be. :) Kincsőt gyorsan leadtuk a Vértes Agóra nevű intézmény egyik termében, aztán mentünk is Tatára. Igazából túl sok esemény itt sem volt. Volt egy kis rollerezés, fagyizás, megnéztük  tavat, és megállapítottuk, hogy nagyon sok ember van. Enni is szerettünk volna, de mindenhol 30-40 perc várakozási idő volt (a sok ember miatt), és ez nem fért volna bele az időbe. Kicsit előbb visszaindultunk, mert útközben láttunk egy Burger Kinget az út mentén, úgyhogy elvitelre kértünk pár sajtburgert, útközben megettük, és 5 előtt egy perccel meg is érkeztünk Kincsőért. Utána pedig indultunk is haza. A gyerekeknek tetszett a délután, igazi tavaszi kiruccanós nap volt.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.