Hi!

Ahogy azt az előző bejegyzésben is írtam, Bence jegyei annak ellenére is tudnak romlani, hogy amúgy sem jók, és ő az egyik leggyengébb láncszem az osztályban. De ez normális is valahol, hiszen új gyerek, sokat kell pótolni, erős osztályba érkezett.

Azt már írtam talán, hogy beszéltem az iskolai fejlesztőpedagógussal, és megbeszéltük, hogy Bencét fel kéne mentetni nyelvtanosztályzás alól. De közben ugye írt még pár pocsék dogát, és lelkileg is megvisel ez minket (Bencét is), úgyhogy eljött az a pont, amikor kimondtam, hogy én ezzel nem tudok megbírkózni, nincs rá kapacitásom, tanárnak is csapnivaló vagyok, de a gyereknek segítségre van szüksége. Riasztottam is anyut, mert tudtam, hogy a szembeszomszéd idén februárban ment nyugdíjba, és alsós tanítónő volt. Úgyhogy anyu át is ment hozzá egyik délután, hogy megkérdezze tőle, vállalná-e Bencét. Mármint arra gondoltunk, hogy heti 1-2 alkalommal Bence eljön délután, elsétál Margóig, megírják a leckét, tanulnak, aztán átsétál anyuékhoz. Margó viszont nem így gondolta. :) Órákon keresztül beszélgettek Bencéről anyuval, és azt mondta, hogy márpedig Bencének nem korrepetálás kell, hanem fejlesztőpedagógus. És én csak ne aggódjak, a gyereknek amúgy semmi baja nincs, abszolút úgy funkcionál, ahogy kell. Szép, okos, egészséges, és ez minden, ami számít. :)

Próbáltam az iskolától szerezni egy papírt, hogy elvigyem Bencét a nevelési tanácsadóba megint, hogy legyen egy friss állapotfelmérésünk, amit oda tudok adni a leendő fejlesztőnek. De lebeszélt róla az osztályfőnök, hogy felesleges, nem hiába vannak ilyen időközöként a mérések, mert akkor vannak olyan ugrások, amin mérhető a változás. Nem kapnánk olyan eredményeket, amik a valóságot tükröznék - azaz csak egy pillanatnyi állapotot tükrözne, ami épp változóban van. Legalábbis én így értelmeztem.

Margó közben szerzett nekünk egy fejlesztőpedagógust, aki állítólag az egyik legjobb (az ismeretségi körében biztosan), de tényleg valami ismert, elismert szakember. Már nem vállal (új) diákokat sem, de Margó rábeszélte, hogy Bencét még vállalja el, és már túl is vagyunk két alkalmon. Heti egyszer viszem Bencét 4-re a Móriczra, mert helyileg ott fogadja őt a tanárnő. Nagyon kedves, és Bencének idáig mindkét óra tetszett, és lelkesen jött el. Cili néni pedig mondta, hogy Bence nagyon okos, nincs itt semmi nagy baj, és pont az ilyen diákoknak ugrik meg a tanulmányi eredménye felső osztálytól, amikor már bejönnek az érdekes tantárgyak is. És én ne aggódjak semmi miatt, nincs semmi olyan, amit ne lehetne kijavítani. Úgyhogy azt látom, hogy rajtam kívül (és az osztályfőnökön kívül) senki nem aggódik, aki ért is ehhez a problémához. Az ofő kb csak btm-esnek hívja Bencét (vagy más három betűsnek, nem tudom), ami szerintem degradáló, a szakpedagógus meg elégedett, és azt mondja, hogy nagyon okos a gyerek, és nincs itt semmi gond, ne aggódjak. Valakinek biztos igaza van, és én optimista alkat vagyok. :)

Még nem nagyon alakult ki a rend Bence leszállítása kapcsán, mert idáig mindkétszer megvártam (egyszer Levivel), és kicsit sok pénz megy el parkolásra és egyéb dolgokra, amiket megveszek várakozás közben. :o Kincső ezidő alatt furulyán volt, és anyu ment érte. De most csütörtökön anyu viszi Bencét, és én megyek érte, miután a kicsiket elhoztam a gálaműsorról. Szóval, még alakul a dolog. De a lényeg, hogy lelkileg jobban vagyok, hogy tettünk valamit Bencéért - de ez még mindig nem váltja ki azt, hogy nekem kell tanulni vele minden órára, ami brutál. :o Mindegy, egy lépést megint tettünk a siker felé. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.