Hi!

Múlt héten volt a gyerekek iskolájában olyan lehetőség, hogy be lehetett ülni órákra. Elsősorban oda járó gyerekek szüleinek szólt, de bárki részt vehetett az órákon - azaz aki mondjuk jövőre szeretné ebbe a suliba íratni a gyerekét, és meg szeretné nézni, hogyan folyik itt az oktatás.

Én még sosem voltam nyílt órán, Bencénél sem, mert ez ugye értelemszerűen munkaidőben van. Az elmúlt években volt, hogy nagyszülők ültek be megnézni az órákat, hogy Bence érezze a törődést, de idén jeleztem a főnökség felé, hogy 3 napon keresztül napi pár órában hiányozni fogok, mert most már muszáj mennem. :) Persze úgy intéztem, hogy kétszer első órára, egyszer meg délutáni foglalkozásra mentem be, tehát vagy később érkeztem melóba, vagy korábban mentem el, de nem kellett külön szabikat kivenni rá.

Kedden első órában Kincső matekóráját tekintettem meg. A gyerekek munkacsoportokban dolgoznak, azaz hármasával vannak összetolva a padok, és hatos csoportokat alkotnak. Reggel már az asztalukra be volt készítve egy kosár feladatokkal. Minden asztalnál megvan, hogy ki, minek a felelőse. Pl Kincső épp csendfelelős volt, azaz a közös munkánál ő szól a többiekre, ha túl hangosak lennének. :) Volt, aki a megoldásokat írhatta, volt, akinek felolvasni kellett, azaz sosem volt vita, előre le voltak osztva a feladatok. Már most megjegyezném, hogy a könyvet, munkafüzetet egyszer sem nyitották ki. Nagyon jó és érdekes feladatok voltak, és odáig voltam ettől a munkacsoportos módszertől. Nálunk még ugye az volt a divat, hogy ülünk kussban, és nézünk magunk elé, és csináljuk a dolgokat. Itt pedig felállhatnak, csoportosulhatnak, megbeszélhetnek, azaz folyamatosan éri őket inger, folyamatos pörgésben vannak, nem lankad a figyelmük. Folyamatosan kérdezi őket a tanárnő, folyamatos a jelentkezés, úgyhogy nagyon elégedett voltam. Kincső amúgy a leghátsó padcsoport leghátsó asztalának leghátsó székében ül. Majdnem egész órán nagyon ügyes volt, és folyamatosan jelentkezett, de mégsem. Az utolsó 10-15 percben nem csinált semmit, nem jelentkezett, nem figyelt, bámult maga elé. Úgy kellett megböködnöm párszor, hogy figyeljen már. Utólag kiderült, hogy az egyik csoportos feladatnál nem fért oda a feladathoz, és a többiek nem is engedték oda. Ezen jól megsértődött (valószínűleg), és ezt a sérelmét pörgette az agyában, azzal volt elfoglalva az óra hátralévő részében, hogy duzzogott. :) Hát, ezzel nem tudok mit csinálni, de az ilyen ne menjen már a tanulása rovására. :) Még az óra végén feléledt egyszer, mert zárásként bingóztak egyet. A tanárnő mond egy összeadást, kivonást, amit a gyerekek gyorsan kiszámolnak fejben, és beszínezik a számot az előre kiosztott feladatlapon. Kincső nyert. :) Szóval, a 10-15 perces duggozását leszámítva leszámítva természetesen nagyon ügyes volt. Amúgy az utolsó matekdogájában egy pontot vesztett azzal, hogy egy számot kifelejtett egy számsorból. Ezt leszámítva hibátlan lett. Most fizettem be a jelentkezési díjat is a februári matekversenyre, amire már megy a felkészülés. Ő lesz az egyik versenyző az osztályból.

Szerdán első órán Leviék matekóráján kezdtem. Ahogy Kincsőnél is, itt is munkacsoportokban ülnek a gyerekek, és Levi pont ott ül, mint Kincső. A legtávolabbi, eldugott sarkában a teremnek. :/ Szentségeltem is vagy 30 percen keresztül, hogy a gyerek majd' kiesik a padból, úgy jelentkezik folyamatosan, de a tanárnő rá se néz. Esküszöm, volt olyan kislány, akit vagy már harmadszorra szólított fel, vagy hívott ki vmi feladatmegoldásra. Persze azok mind az első padokban, szem előtt ültek. Nem tudom, hogy ezeket Levi hogy éli meg, de én nagyon csalódott voltam. Hogy az én gyerekem hátrányos helyzetben van ott hátul, mások meg micsoda előnyökhöz vannak juttatva. Mondjuk óra után egy kicsit megnyugodtam, amikor beszéltem az szmk-s anyukával, mert ő mondta, hogy hétfő óta minden nyílt órájukon bent volt a teremben, és higyjem el, hogy a tanárnő tudja, hogy Levi mindent tud, és Levi zseniális, és nagyon okos, és direkt azért ül hátul, hogy erősítse a lányok csapatát. Hogy azért a többieket szólítja fel, hogy más is tudjon remekelni, hogy a többiek is tudjanak bizonyítani, mert az alapértelmezett, hogy Levente tudja. Bármi is a kérdés. Hát, nem tudom, hogy csak nyugtatni akart-e, vagy tényleg ezek a tanárnő indokai, de azért Levi annyira akart szerepelni (mint minden más gyerek), és akkor is fájt a szívem érte, hogy feleslegesen lóbálja a kis karját egész órán. :/ Vagyis, úgy 30-35 perc után végre rá is sor került, meg utána ő vitte ki valamelyik csoportfeladat megoldását, úgyhogy végül kétszer is volt alkalma megoldást mondani. :) Leviéknél már volt egy kis munkafüzetben is megoldandó feladat, de az óra 80%-át egyéb feladatok tették ki. Itt is voltak az asztalnál felelősök, úgyhogy hasonló elven mentek a dolgok. Viszont, Kincsőéktől eltérően Leviéknél már van digitális tábla is, úgyhogy itt is voltak feladatok. Sajnos, egyelőre úgy megy, hogy akit felszólítanak, az mehet ki megoldani (a digitális tábla érintő"képernyős"), és persze nincs annyi feladat, ahány gyerek, úgyhogy Levi nem jutott ki. Kincsőéknék Bingo volt papíron, Leviéknél Sudoku digitális táblán. :) Igaz, még csak képekkel, de már ez is fejleszti a logikai készségüket, és megadja az alapokat a számos Sudokuhoz. Szóval, sajnos még csak így tudnak dolgozni, hogy akit felszólítanak, az kimegy, de hosszú távon minden gyereknél lesz tablet/okostelefon, és úgy fognak dolgozni. A felső osztályokban ez már működik, remélem, hogy náluk meg mielőbb, hiszen a tábla megvan. (Leviéknél szeptembertől van, Bencééknél október végétől, Kincsőékhez remélhetőleg érkezik hamarosan, mert ők kapják a következőt.)

Csütörtökön pedig Bencéhez mentem. Náluk sajnos nem volt első órás lehetőség, így csak délutáni foglalkozásra tudtam elmenni. Konkrétan játékos foglalkozás volt a neve, és nem is termükben volt, hanem az aulában, ami szerintem színházterem. :) Mindenféle ügyességi feladatok voltak, meg ritmust gyakoroltak játékokon keresztül, meg verseket mondtak. Igazából egy játékos fejlesztő-foglalkozásnak mondanám, amit ingyen és bérmentve a délutános tanár tart, a napközi keretein belül. :o Ilyet sem láttam még természetesen. :) És minden gyerek lelkes volt, és szívesen csinálta, és lekötötte őket. Nem igazán ismerem Bence új tanárait, főleg a délutánost nem, de Bence nagyon szereti, jobban, mint az osztályfőnököt. :) Pedig a délutános sokkal félelmetesebbnek tűnik, de biztos sokat számít az, hogy Bence szerint ő a délutános kedvence. ;) Ja, és persze Bence olyan boldog volt, hogy mentem! Szerintem nem volt gyerek, aki többet figyelt volna az anyjára/apjára, integetett volna neki, mint ő. :) (Mondjuk más gyereket nem is nagyon figyeltem, hogy mit csinál, merre néz. :D ) Fülig ért a szája, boldog volt, minden feladatnál büszkén mutogatta, amit épp kellett/lehetett, és folyton rajtam tartotta a szemét, hogy mennyire figyelek, mennyire vagyok elégedett. :D Rettentően lelkes volt, én meg boldog. Jó helyre került a gyermekem. :) Viszont az osztálytársak még mindig idegenek nekem, Virágon kívül egy gyereket sem ismernék fel. De Virágot pelenkás kora óta ismerem ugyebár. :) A szülők is csupa idegen arcok nekem, fel sem ismerném őket a folyosón. Mondjuk elég kevesen voltak. Levi és Kincső óráján alig fértünk be a terembe. Több szülő volt, mint gyerek. Bencéék előadásán kb 10 felnőtt gyűlt össze, de még azok közt is voltak nagyszülők. Nyilván sokan dolgoztak, vagy már az előtte lévő napokon voltak bent délelőtti tanórán.

Ja, és kedden délután furulya nyílt órán is voltam Levivel. Ő mondjuk kiborult, amikor megtudta, hogy be kell ülnie velem furulyára, de aztán egy angyalka volt. Játszott a kukabúvárokkal az asztalon, és színezett végig. :) A furulyásoknál most együtt voltak a kezdők (elsősök) és haladók (másodikosok). Sok zenei feladat volt azon kívül is, hogy fújták a furulyát, és nagyon ügyesek voltak. Már a teljesen kezdők is csomó dalt el tudtak furulyázni. Kincső is nagyon ügyes volt, azaz tudott mindent, és ügyesen, dehát, ő régi motoros. :) De amúgy is lelkes, és szereti. És otthon is gyakorol. Úgyhogy igazából ez alapértelmezett, hogy furulyaórán is pont a tökéleteset nyújtotta. :) Most is készülnek valami fellépésre, ha jól tudom, akkor mennek pl megint az öregek otthonába karácsonyi előadás kapcsán. Azon tavaly is voltak.

Majd meglátom, hogy jövőre is megyek-e az óráikra, mert újat nagyon már nem tudnék látni - dehát, az ő kedvükért. :)

Suli kapcsán annyi van, hogy Kincső most egy hét alatt 4 felmérőt fog írni; Bencének meg két verset is meg kéne tanulnia, amiből az egyik angol. (Amúgy most úgy próbálom megoldani az ilyen jellegű tanulást, hogy az adott versre rákeresek Youtube-on, és a kocsiban hallgatjuk útközben, és ott tanuljuk.)  Bence ma színházba megy délután az osztállyal, és elméletileg ma írnak nyelvtanból dogát, amiben tollbamondás is lesz. A gyerek helyesírása olyan, hogy a hallott szavak majdnem 20%-át le tudja írni helyesen, és akkor kerekítettem. Felfelé. :/ Nem tudok mit csinálni, ez van. Mármint, tanulok, gyakorlok vele, azért írom magabiztosan a 20%-ot :) Kincső pedig ma megy vissza Líviával a fogorvoshoz, hogy állítsanak a fogszabályzóján. Levivel nincs semmi esemény. Vasárnap Líviával és Dórival elmentek kirándulni a gyerekek, és jövő hétvégén ott is fognak aludni mindannyian mamánál, amit már nagyon várnak. :) Vasárnap pedig már megkezdődnek az ünnepségsorozatok, azaz Kincső szülinapi party lesz egy játszóházban. Kicsit előre hoztam, de fullon van a következő 3 hétvégénk programilag, úgyhogy most így oldottam meg. Majd beszámolok róla, milyen volt a buli. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.