Hi!

Múlt héten a szombat munkanap volt, így túl sok minden nem történt, a gyerekek suliban voltak. Én nem dolgoztam, találkoztam Anitával délelőtt, aki épp hazalátogatott Németországból, aztán mentem a gyerekekért ebéd után. Hogy legyen egy kis hétvégi hangulatuk, ezért kiszaladtam velük Kamaraerdőbe. Ott elég szépen elvoltak addig, amíg el nem kezdett esni az eső, de azért volt idejük bogarászni így is az erdőben. :) Vasárnap nem voltak semmi programon.

Kincső szerdán volt Líviával megint a fogorvosnál, és végre megkapta az éjszakai fogszabályzóját. :) Szép rózsaszín. Első nap még szenvedett, hogy nem tud beszélni tőle, folyik a nyála (napközben is lehet/kell hordani), és éjszakára se hagyta bent. De pár nap után megszokta, most már szépen alszik benne. És riogatja a testvéreit vele. :D

Múlt héten Bence írt egy egyes nyelvtan dogát (ez volt az első jegye az új suliban...) és egy hármas matekot. Nyelvtanból már írt javítót, az négyes lett neki, de napokig vért izzadtunk ezért az eredményért. A matekja - bár hármas lett - szerintem elég jól sikerült. 6 feladatból 4 hibátlan volt, egyet nem oldott meg (de az csak 2 pontos volt), és az utolsó sok pontosban voltak hibák, hiányjelek. Írtak az övénél rosszabbat is az osztályban, úgyhogy elfogadható. A nyelvtan mondjuk csak neki lett elégtelen, de ez eleve problémás tárgy nála.

Pénteken voltam bent az osztályfőnökénél is, aki elmondta, hogy miket lát. Pl, hogy Bencének gondja van a figyelmével, sokszor kell neki szólni mindenért. Mármint mindig le van maradva, nem érti, mit kéne csinálnia, stb. Mondott is rá pár példát, és nem voltam boldog. :/ Előhalásztam otthon, és vittem a régi nevelési tanácsadós értékelést is, hogy hátha az segítség lesz bent, de elég negatív érzésekkel távoztam a megbeszélésről. Kicsit úgy éreztem, hogy a tanárnő csalódott, és megvezetve érzi magát, hogy egy "problémás" gyereket vittem az osztályába, és erről nem tájékoztattam őket előre. Hát, mit tudtam én... Annyi emlékem volt, hogy van papírunk, ami miatt Bence kapott a dolgozatírásoknál plusz megoldási időt (ha szükséges volt), és heti egyszer járt valami különórára (fejlesztésre). De az elmúlt félévben már időre megoldotta a dogákat is, nem kellett extra időt biztosítani neki. Ezt mondtam is amúgy beiratkozáskor (hogy valami papírunk van, de igazából ez csak ennyit jelentett a gyakorlatban, hogy plusz időt kapott dogaírásnál). Na, most viszont egyből meg lett bélyegezve a gyermek, hogy ő btm-s, azaz tanulási nehézségekkel küzd (nyelvtanból/olvasásból), amiről papírja van. Hogy akkor ezt iktatni kell, fejlesztőpedagógussal fejlesztési tervet íratni, stb, stb, és már van két btm-es lány az osztályban. Szóval, egyből elkönyvelték, hogy tanulási nehézséggel küzd, és akkor ő külön figyelmet igényel. Holott csak annyi figyelmet igénylet eddig is, hogy kapott +10 percet dogánál, de már erre sincs szükség. :/ Szóval, a reakciónak nem örültem. A másik suliban nem volt (legalább) ezzel gond, örültek, hogy hozok papírt, és aszerint jártak el. Ott ez pozitív dolognak számított, hogy figyelek erre, a gyerek érdekében megteszünk mindent, és együttműködünk. Itt meg abszolút negatív dolognak számít, hogy problémás gyereket hozok az erős osztályba. (Én így éreztem legalábbis.) Nyilván itt is meg fog kapni minden segítséget, ha kell, csak olyan rossz és kellemetlen élmény volt szerintem mindenkettőnknek (mármint nekem és a tanárnak) szembesülni a tényekkel. Mindenesetre azt beszéltük meg, hogy egyelőre meglátjuk, megvárjuk a félévi jegyeket, és utána kiderül, hogy mire lenne szükség, hogy és mivel kellene megtámogatni a gyereket. (Azért a úgynevezett tanulási problémája ellenére erős négyes volt a másik suliban is.) Amúgy szegény a "belét kitanulja" sokszor előfordul, hogy sír is, annyira ki van készülve a folyamatos kényszertől. Főleg, ha hétvégén akarok tanulni vele. Panaszkodik, hogy a hétköznapja csak a tanulásról szól (konkrétan napi 8-10 óráról is beszélhetünk - tegnap este fél 10-kor ment aludni), hétvégén pihenni szeretne. Szívem szakad érte, tényleg, de az én felelősségem, hogy jól teljesítsen, ne kallódjon el. Főleg, hogy neki 2-3-szor annyit kell tanulnia, mint egy másik gyereknek (akár Kincsőnek), hogy ugyanazt, vagy közel hasonló eredményt elérjen. Remélem, hogy ennek lesz legalább annyi hozadéka a jövőben, hogy megtanulja (természetes lesz neki), hogy bármilyen téren el tud érni eredményeket kemény munkával. Most arra készülünk, hogy ötöst írjon pénteken környezetből. Kincsővel úgy készültem a mai matek felmérőre, hogy "Ezt tudod, érted?" "Persze" "Oké, akkor menj, írd meg ötösre holnap." Ki se nyitottuk a könyvet. És tudom, hogy ötöst fog írni. Bencével meg napokig mantrázzuk ugyanazokat, és talán péntekre mindent tudni fog. Nem könnyű, de csináljuk. Ahogy délutánonként a nagymamák is, akik szintén látják, hogy nem könnyű. :)

Levi pénteken volt utoljára TSMT-n. Január óta járt, mert ez szinte előfeltétele volt annak, hogy suliba engedjék. Emiatt lelkesen járt is nyári szünetig. De, mikor megtudta ősszel, hogy folytatódik (pedig neki csak a sulihoz kellett mindez), onnantól rémálom lett az egész. Minden pénteken ki volt borulva, hogy bezzeg Bence péntek délután Milánhoz megy, bezzeg így, bezzeg úgy, neki csak nyárig kellett, nem akar járni, utálja, stb. :/ Őt konkrétan zsarolnom kellett, hogy be tudjam tuszkolni edzésre. De azonnal jeleztem is az oktatónak, hogy ez így nem lesz már jó, mérje fel a gyereket, és, ha egy kicsit is úgy látja, hogy a kellő minimális szintet megüti, akkor engedjen ki minket a fejlesztésről. Az utolsó két alkalom már erről szólt, hogy "Levi, ha nagyon ügyes leszel, és tökéletesen csinálsz mindent, akkor többet nem kell jönni!" :) És, tádám, kiengedték! :) Lesz egy nap a héten, amikor nincs délutáni kötelezettségünk/különóránk...

Szombaton megint jó kis programunk volt, elmentünk a Vajdahunyad várába, azaz a Mezőgazdasági Múzeumba az aktuális interaktív játékra. Tavaly is voltunk itt hasonló programon, az is tetszett a gyerekeknek. Idén Éjszakai nyomozás néven futott a játék, a linken megtekinthető, hogy miről van szó. Szépen végigcsináltuk, kiderítettük, hogy ki volt a tettes, és bezsebeltük az ajándékokat a jó megoldásért. :) Mivel szép idő volt, és időnk is volt még, így visszafelé megálltunk a Feneketlen-tónál, mert ott meg a Rendőrség szervezésében Közlekedésbiztonsági nap volt. Na, ha lehet, ez a program még jobban tetszett nekik. :) Volt sok sátor, mindenhol más érdekesség volt, és minden megoldott feladatért pecséteket lehetett gyűjteni, majd a pecséteket be lehetett váltani ajándékokra (láthatósági mellény, kulacs, fényvisszaverő karkötő, kulcstartó, stb). Úgyhogy sétáltak sokat (összevissza) részegszemüvegben, gyakorolták az újraélesztést, készült róluk ujjlenyomat (vagyis teljes tenyér), rollereztek kreszpályán, és hasonló érdekes dolgokat csináltak. Koncert is volt, most Bence volt színpadon. :D Igazából addig maradtunk, míg már megfagytam, és már nem volt lehetőségük több pecsétet gyűjteni.r. :)

Vasárnap pedig kreatív műhely volt otthon. Meghívtunk pár barátot, így volt nálunk 8 gyerek és 6 felnőtt, majd nekiláttunk díszeket készíteni Halloween-re, és tököt faragni. Ez mondjuk úgy nézett ki, hogy a felnőttek és 1-2 kislány dolgozott, a többi nem tudom, mit csinált. :D Játszottak. Leadták az igényeiket, hogy milyen tököt faragjunk nekik (mondjuk ez nyilván adott volt, hogy mi csináljuk, mert a gyerekek kezébe nem adtunk kést). De nagyon élvezte mindenki a programot, és utalgattak rá, hogy karácsony előtt is lehetne egy ilyen közös program...:) Lehet, hogy lesz is. Jövő héten tartunk egy Halloween bulit otthon, arra készültek igazából a díszek. Fél 6-ig tartott a mulatság körülbelül.

Ezen a héten is sok esemény lesz, mert Kincső ma ír felmérőt matekból, és ma mondják fel a 6 verszakos Petőfi verset. Délután Lego építésre megyünk suli után. Bence a héten szövegértésből és környezetből ír dogát. Ezen a héten lesz fényképezés is a suliban, és Kincsőék csütörtökön múzeumba mennek. Milán péntek délután jön át hozzánk, és szintén pénteken jön haza Süvi az őszi szünetre. Azt is már régóta várják a gyerekek, biztosan lesz sok apás program is jövő héten. Szombaton viszont még apám szülinapjára megyünk. Úgyhogy van program bőven. (Én meg a naptáramból élek, mert ennyi mindent már nem óhajtok fejben tartani.)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.