Hi!

Mostanában, ha volt időm írni, akkor a sulis dolgokról írtam, holott ezeregy más dolog is történik. (Ahogy a fotókon is látható.) Hétköznap ugye suli, meló, különórák, edzések, stb-k vannak, hétvégén meg megyünk jobbra-balra. A sulikezdés óta kezdenek a dolgok beállni, lassan már kerékvágásban vagyunk, de a takarítás az még mindig egy gyenge láncszeme a gépezetnek - mivel érzésem szerint sosem vagyunk otthon .

Utoljára a Sportágválasztóról és Őrmező Ünnepéről írtam, előtte lévő héten meg a Budafoki Pezsgő- és Borfesztiválon voltunk. Azóta meg szintén csomó esemény volt, ezekről írok pár szót.

Balaton

Szeptember közepén a gyerekek még nyaralhattak egy kicsit, mert anyuval és apuval lementek Balcsira táborozni. Az egyház szervezte, úgyhogy volt csomó ismerősük, és remek jó programok voltak egész nap (ha nem egyházi tábor lett volna, akkor írhatnám azt, hogy animátorok foglalkoztatták egész nap a gyerekeket), nekem meg volt egy kis pihi. Nagyon jól sikerült, mindenki nagyon jól érezte magát, az idő is pazar volt úgyhogy nem kizárt, hogy ebből rendszeres dolog lesz, és minden évben lesz egy ilyen tábor ősszel.

Grillezés

Következő hétvégén sajnos lemaradtunk egy iskolai szervezésű bográcsozásról, hivatalos nevén Kelenvölgyi Utcabálról, mert minden összejött aznapra. Egy családi grillezés, egy családi névnapozás, meg egy majdnem-betegség. Mivel a grillezés és a névnapozás egy napra esett végül, ezért a kettőt összekötöttük, csak a grillezős társaság lett nagyobb. :) De nagyon jól sikerült így is, és nagyon élvezték a dolgot a gyerekek - hiszen csomóan voltak. Mármint a gyerekek. :) Is. A bográcsozásra is szerettünk volna menni, ha csak egy órácskára is, de közben Levi is kicsit megbetegedett péntekre, és úgy már nem láttam értelmét a dolognak. Hogy a gyerek félig beteg, nekem takarítani, előkészülni, stb-t kéne, és még akkor a bográcsozásra is rohanni... Na mindegy, majd jövőre. Pedig jó progi lett volna. de cserébe kora délutántól estig ment a pörgés a kertben. :) Igazából még mindig nehezményezik a gyerekek, hogy ők nem szúrhatnak fel botra kajákat, és nem sütögethetnek, dehát, ez grillezés...:) Egyszer kéne már tábortüzet is rakni, és szalonnát sütni. Olyat még nem próbáltam otthon, ahogy bográcsozás se volt még. Mindegy, majd egyszer. A grillezés már jól megy, maradon egyelőre annál. :) Persze Kincsőn kívül nem evett egyik gyerekem sem semmiből, mert ők ezeket utálják (nem akarom mondani, hány féle hús és saláta volt...), de végül este csak sikerült Bencét rábeszélni egy kis csirkére, és persze ízlett neki...  Aztán már Levinek is. Ez volt az idei utolsó,  szezonzáró grillezés.

Újbudai Egészségnap

Mivel még szép idő volt, és ezt igyekeztünk kihasználni, ezért grillezés másnapján kimentünk a Feneketlen-tóhoz, ahol évente egyszer mindig van vmi rendezvény. Lehet, hogy mindig ezen a néven fut, de nem biztos. Túl sok esemény mondjuk nem volt itt, de volt egy sátor, ahol voltak játékok, és ott a fiúk órákig elvoltak. Akár csak Lego-zással. Vagy Duplo, vagy mi volt az. Kincső meg szokás szerint pörgött mindenhol. Még valahogy a színpadra is felküzdötte magát, pedig ránézésre csak ilyen pár éves gyerekeket hívott fel az énekesnő. De, ugye... ha Kincső valamit akar... Nem tudom igazából, hogy került fel, egyszer azt láttam, hogy a színpadon áll. :) Amikor meg nem az előadásokat nézte a színpadon, és nem a fiúkkal játszott, akkor kosarat font. Igaz, nem készült el végül, mert annyi ideig nem maradtunk (későn kezdett fonni), de legalább ezt is kipróbálta. :) Volt tombola is, azon nem nyertünk semmit. Meg volt ingyenes ugrálóvár is, abban is voltak kicsit. Én meg vércukormérésen voltam (tökéletes, as usual), és amiatt volt tombolaszelvényünk. :) Meg még pár sulis ismerőssel is összefutottunk. Kivételesen nem a gyerekek sulis ismerőseivel, hanem az én régi ismerőseimmel, és gyerekeikkel. :D Ja, és a másik fontos. Az első előadás a színpadon valami erdélyi mesemondó volt, az nagyon tetszett a gyerekeknek. Valami levest főztek valakik a sztoriban, és Bence a végén oda is ment a mesemondó nőhöz, és jól válaszolt meg kérdéseket, ezért kapott répát, és krumplit. :D Amit hazaindulásig őrizgetett hol ő, hol én. (De mindig visszakérte tőlem.) Igazán nagy becsben tartotta őket, ugyanis a mese hatására eldöntötte, hogy ezt a levest ő is megfőzi este otthon. És lőn, este a gyerek főzött vacsorát. Én komolyan csak annyit segítettem, hogy kiraktam neki leveskockát, és egy kis száraztésztát. És remek levest főzött nekünk Bence. :) (Kincső is odatolakodott, ő gyorsan sütött egy tojásrántottát magának, míg készült a leves. De ez már nem is hírértékű, mert bármikor összedob magának egy tojásrántottát, ha azt kívánja reggelire/vacsira.)

Elevenpark

Hétközben csütörtökön még játszóházban is voltunk. Nem túl ideális időpont, de másnap nem volt suli (legalábbis Kincsőéknél) ezért választotta Peti anyukája azt a napot. Igaz, Bencének másnap suli volt, sőt, matekból felmérő, dehát, néha így alakul az élet :) (Amúgy erős 4-es lett a felmérője. Ha pár dolgot nem néz be, akár ötös is lehetett volna szerintem.) Amúgy szinte üres volt a játszóház, úgyhogy nyugis volt kivételesen. Egészen indulásig, mert indulás előtt pár perccel baleset történt, nevezetesen egy nagy műanyag tölcsért akartak Levire tenni (mint egy kis házat), de kicsúszott Bence kezéből, és a tölcsér éle polt Levi szájára esett, és kitört két foga. :/ Szerencsére mindkettő tejfog volt, és az egyik már annyira mozgott, hogy épp előtte lévő nap kötöttünk Bencével fogadásokat, hogy 2 napon, vagy 2 héten belül hullik ki. (Bence nyert...) Legalább teljesen váratlanul csomó pénzt hozott a fogtündér. :D Aznap még fájt Levinek, és panaszkodott, hogy nem tud rendesen "f" betűt mondani, de másnapra már semmi nem volt, hozzászokott a dologhoz. Majd nő új a helyére. :) Valamikor.

Pénteken a két kicsi Líviánál volt, Bence suliban.

Jótékonysági vásár

Mint minden évben, idén is volt jótékonysági vásár az oviban. Igaz, már nincs ovisunk, de tudtunk a programról, és oda bárki mehet amúgy is. A gyerekek pedig úgy várták, hogy számolták vissza a napokat. :) Szerencsére szép idő volt aznap is, úgyhogy nekem csak ücsörögni kellett, és pénz osztani, a gyerekek meg mentek a szélrózsa minden irányába a kis haverokkal. Vettek csomó haszontalan kincset, én meg néha palacsintákat, vagy egyéb finomságokat. Mert ilyenkor ugye van minden. Szokás szerint ugrálóvár is volt, de idén először be se mentek, annyira lekötötte őket minden más élmény. Vettem csomó tombolát is, úgyhogy szerencsére Levi és Kincső is nyert valami apróságot. Vagyis Levi valami kisvakondos nyomdát és könyvet (?) nyert, de azokat ott is hagyta anyunál később, hogy ő már nagy ehhez, és ő azt oda szeretné ajándékozni Rolandnak, vagy Viktornak. :) Kincső ovis bögrét és nyakláncot nyert. Nagyjából zárásig maradtunk, utána anyuékhoz mentünk. Vagyis előtte még elugrottunk az utca végébe, mert kiderült, hogy Kelenvölgyi Ezerjó Fesztivál van, úgyhogy kicsit megnéztük a népi játékokat, a színpadi programokat, meg a kirakodóvásárt. Kaptak zsákbamacskát, nyalókát, meg Levi még külön kiment apámmal később megnézni a fúvósok koncertjét. Ez meg minden évben a közösségi ház melletti telken szokott lenni, általában ezt is megnézzük minden évben. :)

Vasárnap szavazni voltunk, meg valamit még intézkedtünk, de már nem tudom mit.

Most pénteken volt ugye Bence először próbanapon, utána ment Milánékhoz kicsit bandázódni (mármint vittem), meg élménybeszámolni. Szeret(ne) már a haverokkal lógni, amit tudok, megoldok. Azaz hétköznap semmit. :P

Herosz

Szombaton Lívia elvitte Levit a Müpá-ba egy előadásra, amit már korábban kinézett neki. Ez idő alatt a többiekkel a Herosz állatotthonba néztünk ki a szokásos, éves nyílt napra. Ide is megyünk minden évben. Rutinosan már úgy készületem, hogy kint is fogunk ebédelni, nem is főztem. Mert mindig van valami bográcsos kaja. Idén chilis bab volt, ami igazából babgulyás volt, lé nélkül. :) Finom sem volt (ezerszer jobbat csinálok bármikor), de azért ehető. Akinek meg nem tetszett, az vehetett zsíros kenyerek hagymával. Vagy sütit. Akármit. :) Volt bohapiac és büfé, mint minden évben. Most is vásároltak ezt-azt a gyerekek. Megtehetik ilyenkor, adok pénzt, hiszen az oviban és itt is a jótékonykodás volt az alapprogram, azaz minden pénzem, amit a gyerekek elköltenek, az adott alapítványba megy. Néztek kutyát, cicát, egzotikus állatokat (kicsit szegényes választékkal, de idén is kint volt Both Zoli), lovat, disznót, teknősöket. Egyebeket. Megint volt asztal kézműveskedéshez, Kincső ott is alkotott szokás szerint. És szerencsére megint szép idő volt, azaz nem esett, és még a kabátot is le lehetett venni, elég volt a pulcsi. Itt is futottunk össze ismerőssel. Kincső is, én is. Sőt, még a tegnap a suliban mondta is egy random (általam ismeretlen) anyuka, hogy ő látta is, amikor Kincsőt felborította a két kutya. Úgyhogy biztos még több ismerős is volt kint, akik nem tűntek fel nekem. :) Az történt amúgy, hogy két nagyobb testű kutya játszott, kergették egymást, és pont Kincső felé rohantak, de folyamatosan egymást nézték. Az utolsó pillanatban vették észre a lányomat, megpróbálták két irányból kikerülni, ami úgy sikerült, hogy az egyik kutya az egyik, a másik kutya a másik lábát kaszálta el Kincsőnek, aki meg hanyatt esett. :D És őt ugye váratlanul is érte a dolog, mert hátulról érte a támadás. :) Nevettünk egy jót, aztán mindenki ment tovább a dolgára.

Herosz után még átugrottunk anyuékhoz Reni névnapot ünnepelni, ott már Levit is átvettem időközben, aztán mentünk haza. (Takarítani már nem volt időm.)

Horgászat

Vasárnapra Bencének randija volt Noémivel a tóparton. Dia meginvitálta őt is horgászni, mert Noémi mostanában rákapott a dologra. Azt mondjuk nem is tudták, hogy Bence tapasztalt horgász; valószínűleg csak az volt az ok, hogy kellenek közös progik, hogy már nem fognak egy iskolába járni. 11 körül leadtam Bencét, aztán a másik két gyermekkel mentem vásárolni, és enni. A vásárlásból nagyon nem lett semmi, mert helyette kutyát kergettünk. Épp mentünk a Savoya felé, amikor a gyerekek egy mellékutcában észrevettek egy kutyát, és elkezdtek rikoltozni, hogy ott van a kutya, aki elveszett, azonnal forduljak vissza, menjünk oda, stb. Úgyhogy a következő egy órában kutyát próbáltunk befogni, visszamentünk a sulihoz, hogy megnézzük a kiragasztott képet, hogy azt keresik-e, aztán mentünk közértbe kutyakaját vásárolni, hogy hátha arra odajön hozzánk, majd végül nem találtuk meg megint a kutyát. De amúgy nem ő volt az eltűnt kutya, csak a fajtája stimmelt. De a miénk jó bőrben volt, szerintem csak kiosont a kertből valahogy (ahogy Lulu csinálta mindig), aztán hátha tudja, hol lakik. Nagyon remélem. Több utcát körbeautóztunk, de már nem került elő. Úgyhogy elmentünk enni, pár dolgot beszerezni, aztán leadtam őket anyunál, mert gyerekek nélkül csak jobb ügyet intézni... Vasárnap kezdhettem újra a sulis beszerzéseket. Új csomagolóanyagok, új felszerelések, amik kellenek az új suliba. (Tegnap pedig megint éjszakába nyúlóan kötögettem az új könyveket...)

Aztán 1/2 3-ra visszamentem Bencéért, aki kikönyörögte, hogy Noémit kísérjük még el lovaglásra, mert meg akarja nézni a lovakat. Úgyhogy akkor még mentünk lovakat, kutyákat, malacokat nézni, simizni, de végül nem vártunk meg Noémi lovaglását, mert negyed 4-kor se volt még lovon, csúszás volt. Elmentünk, összeszedtük a tesókat, és hazaértünk bepakolásra, tanulásra, vacsira, stb. (A lakás állapota kritikán aluli.)

Most szombaton munkanap, azaz suli lesz, úgyhogy legközelebb inkább arról írok, hogy fogszabályzója lesz Kincsőnek. :) Vagyis igazából ennyi a hír egyelőre, hogy Lívia már megrendelte az eszközt, miután elvitte a szükséges vizsgálatokra Kincsőt; aztán várjuk az eredményt. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.