Hi!

Múlt héten volt Bence taekwondo övvizsgája, de akkor ő épp beteg volt, így nem tudott részt venni rajta. Viszont, nagyon szeretett volna menni vizsgázni, így apu felajánlotta, hogy elviszi őt a pótvizsgára, Kispestre. Viszont, én is szerettem volna menni erősítésnek, így végül megbeszéltem anyuval, hogy menjen ő Kincsőért és Leventéért suliba, oviba, és utána TSMT-re, mert valahová mindenképp kell segítség, két helyen nem tudok lenni. Aztán így is lett.

Meló után szaladtam Bencéért suliba, hogy előbb elhozzam, mert 3/4 5-re kellett átérni a helyszínre, de úgy gondoltam, hogy inkább előbb, mert akkor még van ideje felkészülni, enni, stb.

Mikor odaértünk, akkor Milán már ott várakozott az anyukájával, mert ő is beteg volt a vizsga időpontjában - így legalább volt egy ismerős. Mivel bemenni még nem tudtunk az épületbe, ezért elmentünk vásárolni kis enni- és innivalót, majd várakoztunk tovább a hidegben. Bent már hamar átöltöztek, és mehettek be a tornaterembe, ahol tudtak kicsit készülni, aztán jóval öt után elkezdődött a vizsga. Sajnos, először a fehér övesek vizsgáztak, azt végig kellett várunk. Utána jött Bencéék csapata. Hááát, mit mondjak. Nem hinném, hogy akár egy szabályos mozdulatot láttam volna a gyermekemtől, és azt se tudta mit csinál, mit csináljon, melyik kezével, vagy lábával. Mert nyilván mindig az ellenkezővel csinálta, vagy nem azt, ami a konkrét feladat volt. (Rúgásnál az a lényeg, hogy felfele rúg, vagy oldalról. Nála az volt a lényeg, hogy magasra.) Én már csak abban reménykedtem, hogy a vizsgáztató ritkán néz rá, mert nagy volt a terem, eléggé szétszórtan voltak benne, nem lehetett egyszerre mindkét oldalt figyelni. Így nyilván csak 1-1 tévedést vehetett észre, hiszen csak egyszer-egyszer nézett oda. :) De én fenntartom a véleményem: ha én vizsgáztattam volna, még a két csíkot is leszedem az övéről, és visszaállítom a kezdőkhöz...

Ettől függetlenül ő is megkapta az oklevelét, mint mindenki más, mert senkit nem buktattak meg. És ő lelkes volt, élvezte, vígan jött ki, hogy ügyes volt-e. :) Nem szoktam hazudni neki, finoman rávilágítottam, hogy azért volt pár hibája, rossz kezet/lábat használt, lógatta a karját, stb - de leszerelt annyival, hogy megkapta a sárga övet. :) És ez a lényeg. Ő élvezte, elégedett volt, és amúgy is sportol rendszeresen. Hogy milyen színű az öve, az mindegy, csak mozogjon, sportoljon, és élvezze. :) Kb este 7-kor értünk oda anyuékhoz a tesókért, és negyed 8 körül már otthon is voltunk. Másnap meló után (és a farsangi mulatság előtt) pedig elszaladtam gyorsan megvenni a sárga övét , úgyhogy hétfőn már abban feszíthet.

Fotókat nem nagyon tudtam mellékelni, mert végig kameráztam.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.