Hi!

Tudom, jó régen írtam, megpróbálok pótolni. Kezdem a végén.

Tegnap volt Kincsőnél az első fogadóóra. Csak Edit néni volt bent (ofő), a délutános Barbi néni nem. Amúgy Barbi néni hetek óta nincs meg. Mindig kérdezem Kincsőt, hogy volt-e vele valami új konfliktusa, de ilyenkor mindig mondja, hogy nincs Barbi néni, mindig más van velük délután. Eleinte úgy volt, hogy Barbi néni beteg, de ennek már több hete, és Kincső szerint Edit néni sem tudja, hogy hol van. Mondjuk Kincső nem mindig megbízható forrás. :) Mindenesetre Edit néninek elmondtam, hogy milyen gondjaink voltak Barbi nénivel.

Kincsővel nagyon elégedett Edit néni. Például ő volt az első az osztályban, aki osztályfőnöki dicséretet részesült, mert összegyűlt a 10 virágos pecsétje. Ilyen pecsétet akkor lehet kapni, ha a diák segít valamiben, pl ő a "postás" (aki kiosztja a feladatlapokat az asztalokra, stb). Kincső mindig aktívan jelentkezik, hogy segíteni szeretne, vagy külön odamegy Edit nénihez, hogy mit tud segíteni. Ahogy az osztályfőnök fogalmazott "nagy segítség neki". Ő rajzol a legügyesebben az osztályban, igazi kis művészlélek, és nem csak a rajzai miatt. Kiemelte, hogy mennyi külön foglalkozásra jár Kincső, és milyen szívesen, és nem terheli le őt. Egyre szebben ír (mármint ahhoz képest, hogy most kezdik tanulni), ebben is élen jár az osztályban. Az, hogy néha nem figyel, már előrébb tart a könyvben, amit nem is kéne csinálni, vagy épp elkalandozik, azok nüansznyi problémák, ez teljesen általános még első osztály elején. Ezen kívül nagyon talpraesett, nagyon önálló (túl önálló), és remekül feltalálja magát minden helyzetben. Úgyhogy a leányzóval minden rendben.

Amúgy vannak már barátnői (bár én még nem ismerem őket), és még mindig verekszik. A tanárnő meg is jegyezte, hogy ez igen nagy probléma, a fiúk nagyon rosszak, és bántják a lányokat, erre igyekeznek most nagyon odafigyelni. Kincső szerint a fiúk a templomkertben (suli mellett van, kijárnak oda szünetben/délután) a domb mögött elbújva inzultálják a lányokat, ahova nem látnak rájuk a tanárok. Kincső meg ugye nagy, erős, és nem fakad sírva, ha meghúzzák a haját, hanem beáll a bunyóba, és a többi lány is mindig őt hívja segítségül. (Itt most megjegyezném, hogy ezt otthon tanulja, gyakorolja: - Menjetek fürdeni! - Még nem, épp most megyünk verekedni Levivel!" - és magukra zárják az ajtót. :D) Emiatt már egyszer kapott egy figyelmeztetést, mert még egy kis kővel is megdobta valamelyik hülyegyereket, aki beárulta a tanárnőnél. Pedig nyilván nem Kincső kezdte a piszkálódást. :)

A szakkörök végül azok lettek, amiket kiválasztott. Hétfőnként Páva szakkörre jár (énekkar lényegében), keddenként gitározni (mint egyedüli elsős), szerdánként pedig furulyázni. A gitár miatt volt pár köröm, mire beszereztem, ami kell, és gyorsan kiképeztem magam belőle. 3/4-es gitár kellett neki a méret miatt (igen, vagy ilyen is :D), van hozzá szép gitártok, meg kromatikus, gitárra csiptethető hangolója, mert az is alapfelszerelés. Hogy mindez mennyi pénzbe került, inkább le sem merem írni, de apjával közösen megvettük, és a szakkör amúgy ingyenes. Tehát, hónapokra leosztva (ha csak egy évet nézek), nem drágább, mint Levi fociedzése pl, vagy Bence taekwondo-ja, csak egyszerre sok kifizetni. Amúgy nagyon menő, amikor reggel bevonul a suliba, gitárral a kezében. :D A furulya pedig nagy szerelem továbbra is. Ovi alatt is járt egy évig, Lívia vitte tanfolyamra. Nagyon szerette, de nagycsoportban úszni járt, a furulya akkor kimaradt. Most folytatja, és nagyon lelkes. Hétvégén órákat gyakorol, kottát ír (autodidakta módon, de lelkesen), és talán dalt is szerez. Néha leteszi, és beül a szintetizátor elé, mert amúgy zongorázni is szeretne majd, meg amúgy minden hangszeren megtanulni játszani. :) Nem tőlem örökölte... Meg persze a gitárt is előkapja otthon rendszeresen. Dehát, még csak 2-3 órán volt idáig, úgyhogy annak még nagyon az elején tart.

Bence kapcsán amit elfelejtettem megírni, hogy megvan a nevelési tanácsadó szakvéleménye. A pszichológiai vizsgálat eredménye, hogy Bence a vizsgálati helyzetekben együttműködő, maximálisan törekszik a jó megoldásra, erős teljesíteni akarás jellemzi. Intelligenciaprofilja szerint (most puskázok persze) a magas átlagos alsó határán van (vagyis az átlagnál jobb). Verbális képességek terén nagyon jó a teljesítménye, gazdag a szókincse, az elvont fogalmak ismeretének és alkalmazásának magas színvonalát mutatja. A gondolkodási képességek mindegyik vizsgálati eredménye azt mutatja, hogy nagyon jó alapképességekkel rendelkzik. Ezek voltak a pozitívumok. :) Viszont: A kognitív hatékonyságot vizsgáló tesztek esetében az eredményei enyhe lemaradást mutatnak. (Bevallom, nem tudom mi ez, de majd kiguglizom.) Emiatt több időt kell biztosítani neki feladatmegoldásra, fejleszteni kell a koncentrációját, stb. Figyelemkoncentrációja nem tartós, lassan dolgozik. Hibátlanul olvas, de a szövegértése nem megfelelő. Sem az olvasott, sem a hallott. 80%-os, aminek 100%-nak kellene lennie állítólag. Szépen ír, de hibákat ejt még (felcserél betűket, dehát ez még májusban volt, akkor tanultak írni). Számolási képessége jó, jó technikával, jó logikával csinálja a dolgokat. A fonológia vizsgálat szintén gyengén sikerült - ez kapcsolódik az előbb említett szövegértési problémához. Ezt fejleszteni kell. Összegezve az egészet megállapították, hogy a tanuló tanulási nehézségekkel küzd, így fejlesztő pedagógushoz kell járnia a suliban heti kétszer. Erre persze meg is van a lehetőség, és jár is ("kiemelik" óráról foglalkozásra), úgyhogy ezzel nagyon nincs tennivalóm. Mindenesetre örülök neki, hogy figyelnek ezekre a dolgokra, és segítenek a gyengébb dolgok fejlesztésében. Egy szavam nem lehet, elégedett vagyok. Mind a nevelési tanácsadó munkájával, mint az iskola munkájával. Csak aztán azt is lássam, hogy több időt adnak neki matekdogára, vagy szólnak, ha figyelmetlenségből kihagy egy feladatot, stb. :) Nehogy ilyenek miatt kapjon rosszabb jegyet. Mert nem lesz szép, ha mindig egy jeggyel rosszabbat kap a tényleges tudásánál, mert nem kapott plusz 10 percet a megoldásra. Ez neki "jár", ha már kell a sulinak a nevelési tanácsadó papírja, és javaslatai. :) 2  év múlva lesz legközelebb felülvizsgálat.

Amúgy a suliban a tanulmányi eredménye változó. Bár, ehhez hozzájárul, hogy szigorúan osztályoz Zsuzsa néni, bár ez nem feltétlenül probléma. Nagy átlagban azért 4-esre (piros pont) sikerülnek a dolgozatai. Persze főleg azért, mert kihagy valamit, benézi, stb, nem feltétlenül azért, mert nem tudja. Az a ritkábbik eset. Én azért igyekszem sokat tanulni vele dolgozatok előtt. Már, ha egyáltalán tudok róla, hogy doga lesz, mert sokszor elfelejti közölni velem, vagy beírni a füzetébe, így nem tudok készülni vele. :/

Amúgy nagyon kiegyensúlyozott, szerintem szeret suliba járni, teli van haverokkal (felsőbb osztályokból is). A lányok nagyon szeretik őt, de még mindig Noémi a barátnője. De panaszkodni szokott, hogy hány lánynak tetszik még, meg kergetik, stb. :D Amúgy nem csak a suliban. Pár hete játszótéren Kincső összefutott egy új osztálytársnőjével, akivel játszott. A lány (Nóri) ugye akkor ismerte meg Bencét is, és fél órára rá Kincső kb már le volt szarva, Nóri mindig Bencét piszkálta, hogy "kergesse őt", pedig Bence inkább focizni szeretett volna, dehát jól nevelt, nem küldte el a lányt melegebb éghajlatokra, muszáj volt kergetnie. :D (Pedig jött panaszkodni, hogy ő ezt nem akarja, miért kell mindig lányokat kergetnie. :D )

A tanulásban már 'lelkesebb', azaz nem szenvedünk este annyit a tanulás miatt. Szeptemberben már megtanultuk az ábécét (suliba jövet-menet hetekig mantráztuk a kocsiban), néha verseket kell (annak mondjuk mindig sírás a vége), és most jön a szorzótábla. Az még egy szép menet lesz. Párhuzamosan tanulják az osztással (bennfoglalással). Még csak a kettesnél tartunk, de kemény időszakunk lesz, úgy érzem. :/

Focira, kosárra jár, de a taekwondo még mindig bizonytalan. Amikor reggelenként kezébe nyomom a táskáját, hogy abban van a cucc, akkor letört hangon kérdezni, hogy "Ne már, ma is van edzés?", de utána mindig azt mondja, hogy jó volt, és akar járni továbbra is. 22-én kell menni a sportorvoshoz megint pecsétért, úgyhogy addig el kéne dönteni, hogy most muszájból jár, vagy szívesen.

Más most nem jut eszembe Bence kapcsán.

Levikém meg... Játékfüggő. Élete értelme jelenleg az, hogy mobilos játékokkal játszhasson, vagy legalább a videójátékot nyomogathassa. Mondjuk nála még nem olyan nagy gond azt nézve, hgy még nincsenek kötelezettségei (pl tanulás), de legalább ez jó fenyítőeszköz, ha kordában kell tartani (eltiltalak tőle, ha nem csinálod meg azonnal ezt, vagy azt. :D ). De erre majd oda kell figyelni. Tudom, az én kényelmem is, hogy, amíg a játékot nyomogatják elmélyülten, addig is nyugi van, és nem ölik egymást (meg engem), de azért valamit ki kell találnom, mert tényleg néha olyan, ha nem játszhat, akkor nem tudja mivel elfoglalni magát. Kincső pl zenélget a szobájában, Bence leheveredik a kanapéra képregényt olvasni, Levi meg nyűglődik, hogy mit csináljon, ha nem telefonozhat. Aztán jön megint az, hogy unalmában vagy engem nyúz, vagy a tesóit, aztán megint jön az őrjöngés.

Úszni jár ugye apámmal, amit nagyon várt már, és amúgy is bajnok akar lenni, és lelkes, de letöri, hogy későn járnak (6-7-ig), és aznap már semmire sincs ideje (játszani). Ez folyamatos probléma, hogy ő az 5 órásira akarna járni, de apu a 6 órakor kezdődőre viszi, mert az van azokon a napokon, aki mindenki számára ideálisabb. Mert hétfőn és szerdán van Bence is edzésen, meg én is. És, mivel anyuék vigyáznak a gyerekekre, amikor edzem, az nem lenne mókás, ha hétfőn-szerdán felügyelnének, kedden-csütörtökön edzésre vinnék a gyereket, mert akkor 4 estéjük már a gyerekekre megy el, amikor két estéből is megoldható. Úgyhogy abszolút megértem, csak Levi nem. :)

Volt év elején TSMT felmérő, úgyhogy kell járnia arra is (fejlesztő torna lényegében). Sokkal rosszabb eredményei lettek, mint tavaly Kincsőnek, pedig mindig meggyőződésem, hogy a lányom a "falábú", a fiúk meg ügyesek. :) De a vizsgálatok fura módon mindig az ellenkezőjét mondják. Vagy én vagyok a hülye, vagy... Nem tudom, de fura. :) Nem baj, ez is csak egy újabb sportos foglalkozás, ami fejleszt is, úgyhogy örülök, hogy van ilyen lehetőség. Még akkor is, ha ez is csomó pénzbe kerül. De legalább helyben van, nem kell vinnem őt se külön fejleszteni sehová. :) A másik fejlesztő (tartásjavító) tornára pedig nem tud járni (még), mert tavasszal nem vett részt az ortopéd orvos vizsgálatán (nem működött együtt), és szóltak most év elején, hogy külön vigyem el vizsgálatra, mert csak úgy lehet járni erre a tornára, ha papírunk van róla, hogy kell. Legközelebb jövő héten telefonálhatok időpontért, mert amikor pár hete hívtam a rendelőintézetet, akkor azt mondták, hogy október végéig nincs már szabad időpont, és novemberre csak október közepétől lehet foglalni. Talán második félévtől járhat ő is tornára. Viszont idén már ő is elkezdhette a focit az oviban (nagycsoporttól lehet), azt nagyon imádja.

Róla nincs sok infóm most, hogy miképp viselkedik az oviban, de azt tudom, hogy megharapta egy kiscsoportos kislány, és Lelle is mindig nyúzza (szeretetből). De ő ezt nem adja vissza, mert "ő nagy, neki nem szabad bántania a kisebbeket, és ő ezt tudja". És a nyomatékosítás kedvéért még a kis ujját is felemelni, és magyaráz, mint egy kis professzor, hogy miért kell neki ilyeneket eltűrnie. :) Úgyhogy nagyon ügyes, okos, kiforrott személyiség ő elméletileg, de én otthon mindig csak az idétlen oldalát látom sajnos. De a visszajelzések mindig ezek róla, akár a nagyszülők részéről. Az ovis értékelés még odébb van, azt majd félévkor tudom meg, mi a helyzet vele - ha addig nem lesz fogadóóra. De panasz nagyon rég nem volt rá.

Amúgy őt is imádják a lányok. Sőt, egyik nap Bogyi szülei jöttek oda hozzám, hogy a lányuk teljesen odáig van Leventéért (szerelmes belé), és lehetne-e arról szó, hogy majd valamikor délután átmegyünk hozzájuk játszani, vagy legalább Leventét hazavihetik-e magukkal kicsit. Naná. :D De erre még nem került sor. Ahogy arra sem, hogy Dorka átjöjjön hozzánk, vagy nálunk aludjon. Pedig azt is meg kéne már oldani, mert tegnap is 20 percet csevegett telefonon Kincső és Dorka, és rettenetesen szervezkednek. De valószínűleg még most hétvégén se fog összejönni a találka. Majd egyszer...:)

Amúgy még mindig elviselhetetlenek együtt, és ez nem tudom, mikor fog megváltozni. Még mindig a csordaszellem az alapértelmezett (ha az egyik nem csinál valamit, a másik sem; ha az egyik rossz, akkor a másik is, stb), és kínszenvedés elmenni velük bárhová. Nem mintha otthon nem kéne minden nap ordibálnom velük... És egyre nehezebb nékülük megoldani a dolgokat, hogy már hárman járnak három helyre, mert így nekem is kevesebb a szabadidőm vásárolni, stb. Eddig volt meló után 30 szabad percem bevásárolni, ha Bencéért mentem először 4-re, utána a kicsikért oviba, de most már fél 4 előtt Levinél vagyok, hogy 3/4-re odaérjek Kincsőért, hogy Bencét el tudjuk hozni 4-kor. Ha Kincsőnél kezdek 3/4-kor, akkor meg van 15 percem, ami pont semmire nem elég. Úgyhogy azért ez így most nehezebb. Talán, ha kicsit nagyobbak lesznek, már nem lesznek ennyire "gyerekek", és kicsit lenyugodnak. De ez most még mindig nagyon küzdelmes. (Viszont még mindig nem őszülök, úgyhogy ez pozitív. :) )

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.