Hi!

Jelenleg őszi szünet van az iskolában, így Bence hol itt, hol ott van. Volt már velem munkában is, anyunál is, Líviánál is, de még mindig meg kell oldani két napot. Ügyelet is van a suliban, de még csak kis elsős, nem tudom, hogy a barátai bent vannak-e; inkább nem akartam még ezzel terhelni. Cserébe a kicsik is hisztiznek, hogy ők is velem akarnak jönni melóba, meg mamihoz, mamához, és bezzeg a Bence stb. Dehát így is bőven elég egy gyerek elhelyezését megoldani. :/ Ráadásul az oviban is kb hat gyerek van bent csoportonként, mert gondolom az idősebb testvérek őszi szünete miatt ők is otthon vannak.

De amúgy is egyre kezelhetetlenebbek, ahogy nőnek. Most valahogy olyan korszakuk van, hogy győzzem túlélni. Nincs olyan nap, hogy ne kéne órákat veszekednem velük itthon (ami gondolom annak is köszönhető, hogy az időjárás miatt nincs játszóterezés estig), de az is tény, hogy nem köti le őket a tévé sem itthon - mert el vannak tiltva tőle a viselkedésük miatt. Amit persze csak én szívok meg, úgyhogy remek büntetés. (Míg ezt a két bekezdést megírtam, kb háromszor kellett kimennem hozzájuk veszekedni.) Folyamatos a verekedés, veszekedés, viháncolás itthon. Borzalom.

Most azt leszámítva, hogy Levente előbb esett le a gördeszkáról (és esett rá a kerekére az oldalával, amit felhorzsolt - holott 5 perce tiltottam meg nekik, hogy gördeszkázzanak lakáson belül), épp tegnap szúrta ki majdnem a saját szemét. Épp varázsolt a varázspálcával, amit állítólag épp a háta mögé akart dobni (??), de helyette beledöfte a saját szemébe. Percekig azt sem tudtam kb, hogy a helyén van-e a szeme, mert csak üvöltött a szemére tapasztott kezével. Aztán nem bírta kinyitni. Aztán csak másodpercekre. És vörös volt, és fájt neki. Közben próbáltam az ügyeletet hívni, meg mindenkit körbe, hogy infót kapjak, hova menjek, ki jöjjön át addig a többi gyerekre vigyázni, stb. Mire anyu átért este 8-ra, addigra Levi vígan szaladgált nyitott szemmel, és nem mentünk sehová az éjszakába keringeni. Három horzsolás volt a szaruhártyáján, de mára semmi baja sincs. Én persze órákig rosszul voltam utána a stressztől. Úgyhogy nem mondanám, hogy mostanában móka és kacagás itthon minden.

Az utolsó "vicces" eset is az volt, amikor Kincső levágta a hajamat a tudtom nélkül... Azt tudni kell, hogy Kincső megállás nélkül beszél. Ha mesét néznek, akkor is fél percenként pattan fel, és jön tudósítani, pedig már sírva könyörgök neki, hogy ne, mert nem nézem, nem érdekel, üljön már nyugodtan. De be nem áll a szája. Nos, ezt szintén nem lehetne ép ésszel bírni, ilyenkor ignorál az ember, és mindenre csak bólogat, "aha/persze/hogyne/igen/stb" szavakkal dobálózik, hogy a gyerek úgy érezze, odafigyelek rá, és foglalkozom vele. Ami persze nonszensz. :) Na, ez volt két hete is, amikor Anita barátnőm hazalátogatott Németországból, és pár napig velünk lakott. Annyi dolgom volt a napokban, hogy simán zombi üzemmódban voltam, és egyik délután nem tudtam mással lekötni Kincsőt, mint megkértem, fonja be a hajam. Leheveredtem a kanapéra, és félálomba merültem, míg a négy fonat készült a fejemen. Mikor felkeltem, akkor láttam a tükröben, hogy furán egyenes a copfok alja. Kibontva a hajamat kiderült, hogy a hajam négy különböző méretben ér véget. Kérdésemre Kincső váltig állította, hogy ő megkérdezte, vághat-e a hajamból ("aha/persze/hogyne/igen/stb"), és én megengedtem neki. Na. Így (nem) működnek ezek. :)

Amúgy Kincsőnek kiesett végre az első foga (az oviban), mozog a második is, és pár hét múlva megyünk a hat éves státuszra, és kötelező oltásra. :) Ami miatt persze megint szabit kell kivennem, mert ezt csak délelőtt lehet intézni. (És az ezeregy ilyen, plusz a nyári/téli szünet mellett nem értem, hogy lehet még ősszel is egy hét szabira menni. :/ És a betegségekről nem is beszélek, amikor anyu szokott rájuk vigyázni.)

Mindenesetre nem tömény panaszkodást akartam most idenyomni, de ilyen is van. És közben nem győzöm a kis hálátlanoknak szervezni hétvégenként a jobbnál-jobb programokat (ahol botrányosan viselkednek), meg amúgy is. Vagy legyenek kisebbek, vagy nagyobbak, vagy csak simán elmennék egy hosszabb időre szabadságra. :'(

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.