Hi!

Mint a cím is mutatja, a kicsit sűrű hétvégénk a fesztiválozás jegyében telt. Még mindig kemény menet a három gyerekkel egy-egy ilyen program, és nem tudom, hogy miből gondolom, hogy már hónap elején ennyi pénzt elverhetek a szórakoztatásukra.

SzeptEmber feszt:

Márti barátnőmmel épp infót cseréltünk egyik nap a fiaink sulikezdése kapcsán, és beszéltük, hogy találkozni kéne már, mert régóta tervezzük. Bedobtam ötletnek a SzeptEmber Feszt-et, hogy úgysem voltam még a gyerekekkel a Népligetben, meg ilyen nagyszabású rendezvényen. Egyedül dehogy mennék hármukkal, de két felnőtt jelenléte már megnyugtató.

Szombaton kisebb fennforgásokkal, de 2-re kijutottam a gyerekekkel a Népligetbe, és még parkolóhelyünk is volt szerencsére. Mártiék viszont megcsúsztak a készülődéssel, ők még csak akkor indultak, úgyhogy nekivágtunk addig a gyerekekkel felfedezni a terepet. Rock on Fest színpad mellett parkoltunk nagyjából, úgyhogy kezdésnek megtekinthették, hogy áll be egy zenekar. Ez már eleve nagyon érdekes volt. :) Utána nekiindultunk.

Hááát, volt ott minden, ami szem, szájnak ingere. Millió féle kaja, pia, kirakodóvásár, körhinták, játékok, édességek, szolgáltatások... Fel sem tudnám sorolni. De egyelőre csak feltérképeztünk, nem vettem még nekik semmit. (Később kisebb vagyont hagytam ott.) Útközben találtunk egy sátrat, szerencsekerékkel. Nem is álltak ott sokan, 2-3 gyerek max, úgyhogy egyből odapattantunk szerencsét próbálni. A keréken volt rengeteg lufi jel, 4-5 buborékfújó jel, és egy főnyeremény. (Könyv jel.) Utána így történtek az események: Kincső pörgetett egy lufit, Levi egy buborékfújót, Bence egy főnyereményt. :D Én sem hittem el, de így történt, fotón dokumentálva is van. :) 5000 forint értékű fotókönyv-utalvány. Neten leadom a képeket, a rendelést, és kihozzák házhoz a kész fotókönyvet. Ingyen, ha benne van az 5000 forintban. :)

Vígan folytattuk utunkat, megnéztünk 1-2 színpadot, találtunk Don Pepe buszt, és vettük csúzlikat. (Nagyon masszív darab, megéri a pénzét.) Utána elhatároztuk, hogy megkeressük a gyereksarkot, míg megjönnek Mártiék. Meg is talátuk egy színpaddal szemben, azaz ott egy interaktív rész volt, de az is gyerekeknek. Átmentünk szépen az úton, lementünk az első játékhoz, ami egy nagy társasjáték volt. A gyerekek voltak a bábuk, és volt egy hatalmas szivacs dobókocka. Bence dobott is egyből, én meg kiadtam az utasításokat, hogy ki, hova álljon, hol a startmező. Azaz csak kiadtam volna mindenkinek az utasításokat, mert Kincső nem volt sehol.

Nos. Már nagyon érett a dolog, és ezért is nem merek velük ilyen nagy rendezvényre menni, mert hárman három fele, aztán nincs annyi szemem. Most sem volt. Kincső életében először - és remélem utoljára - elveszett. Én persze azt sem tudtam, merre induljak, mert nem akartam egyik irányba menni, ha ő a másikba ment, mert az még rosszabb. Rohanni sem tudtam semerre (segítség hiányának az átka), mert a két fiút nem tudom olyan tempóban vonszolni. Még gyors járásban sem tudtam. Úgyhogy gyors helyzetelemzés után megkerestem a biztonsági szolgálatot, ami szerencsére egy közeli információs pultnál volt. A security egyből ledta a drótot rádió keresztül, hogy mi történt, hol, személyleírás, stb, és megkérték az összes biztonságist ilyen módon, hogy a színpadoknál szóljanak, mondják be, hogy eltűnt egy gyerek. Én megadtam a telefonszámom a pultnál, hogy hívjanak, ha van valami, én is megyek gyereket keresni. Aztán már indultunk is fiúkkal. Levi cipeltette magát, Bence nyüszített, hogy fáj a hasa, úgyhogy vidámak voltak a körülmények... De kb két perc sem telt el, kaptam a hívást, hogy most jelentkezett be az egyik biztonsági őr, hogy jelentkezett nála egy kislány, hogy eltűnt, úgyhogy ő lesz az. Szépen megmondta a nevét, az anyukája nevét, és, hogy eltűnt. :) (Mindig ledöbbenek, honnan van ennyi esze. :o ) Úgyhogy visszamentünk az információs pulthoz, addigra Mártiék is megérkeztek, és vártunk rengeteget, mert kb. a Népliget másik végéből hozták vissza Kincsőt. Kislányom azt hitte, hogy elhagytuk, lemaradt, így leginkább futva igyekezett egy általa jónak vélt irányba... Vigyorogva érkezett, és vidáman mesélte, hogy sírt is, és egy néni zsebkendőt is adott neki, és együtt kerestek neki egy biztonsági őrt. Szóval, borzalom. És innen is köszönöm az ott dolgozók gyors és hatékony segítségét, meg egyáltalán a hihetetlen segítőkészségüket! Nagyon hálás vagyok érte, és rendkívül elégedett az ilyesfajta "szolgáltatásukkal" is. :) (Én fura módon nem kaptam szívinfarktust, és sírógörcsöt. Vészhelyzetben vagyok mindig a leghiggadtabb - és nem is telt el annyi idő, hogy elkezdhettem volna beparázni, hogy fél órája/órák óta nincs meg.)

Ezen a "kis" közjátékon túllendülve kerestünk egy vécét szegény Bencének, így teljes létszámmal, és hasfájás nélkül folytathattuk utunkat, és megkezdhettük végre a fesztiválozást. :)

(Itt írhatnám, hogy folyt. köv. de mindent most írok meg. :D Ti ráértek részletekben elolvasni. :) )

Elindultunk megint az első színpadtól. Kezdésként elmentek ugrálóvárazni. Ja, nem. Addigra már vettem egy kirakóst asszem. Urgálóvár után mentünk dodgemezni. Én voltam Bencével és Levivel, Kincső a másik Bencével. Rettenetesen élvezték. :) (Oké, élveztük. :) ) Utána mentünk körhintázni. Ott a két Bence volt együtt, mert elmúltak 6 évesek, nem kellett más szülői felügyelet. A két kicsivel én mentem. Azt már nem élveztük (élveztem) annyira. Oké, mondjuk úgy, hogy féltem, mert baromira nem éreztem magam biztonságban benne. :D Szerencsére Levi is aggódott kicsit, ha magasabbra mentünk, így mi alacsonyan szálltunk végig. :) (Ha Bencéékre felnéztem, akkor simán tériszonyom lett és szívinfarktust kaptam. Nem is néztem őket inkább :D ) Utána néztünk játékokat, óriáskígyót, élő szobrot, stb, és végül végre eljutottunk nagy nehezen a gyereksarokig. 4 gyereket terelni, akik mindig, mindenhol leragadnak... Nem kommentálom. Aki még nem próbálta, nem bírja elképzelni. Ha annyi érdekes látnivaló van, mint ott volt. Levi meg mindig cipeltette magát. Lehet, hogy csak félt, nehogy elvesszen ő is, úgyhogy inkább rám tapadt szorosan. :D

A gyereksaroknál végre nyugi volt. Itt tényleg órákra lekötötték magukat. Még mi is le tudtunk ülni a fűbe Mártival dumálni. Meg elvitte a két nagyot ugrálóvárba, míg én a kicsiket felügyeltem. Márti valahogy azt is megoldotta, hogy a 6 percből 26 perc ugrálás lett egy befizetéssel. :) 6 körül átmentünk az interaktív részre, de sajnos pont akkor kezdtek ott összecuccolni, hogy vége a foglalkozásoknak, jön az este, a koncertek, stb. (Ekkor megérkezett Márti egy másik barátnője is, így már három felnőtt volt a négy gyerekre.) Kicsit még festegettek a kölkök, majd felmásztak más gyerekek után egy szoborra. Persze csak minket cseszett le egy rendező, hogy azonnal jöjjenek le a gyerekek, mert rossz példát mutatnak, és leeshetnk. Úgyhogy gyorsan eltűntünk onnan, és kerestünk valami kajáldát. Mármint, az volt sok, csak mindenki mást akart, de azokat amúgy sem találtuk hirtelen. :) Kincső kapott útközben rétest, majd a Pörköltfalu (asszem ez volt a neve) mellett találtunk egy jó kajáldát egy színpad mellett. Ahol javában már Ganxsta Zolee szólt, úgyhogy nem is mentünk tovább.

Itt is volt egy kis fennforgás, mert a gyerekek kinéztek valami húst (én azt hittem, kacsacomb), meg krumplit. Aztán ez a beszélgetés hangzott el fizetéskor a hangzavarban.

- Mennyi? 1200?

- Nem. 1700.

- 1700? (Nyújtom a kétezrest.)

- Nem! Hatezer-hétszáz!

Nos, ott nyújtottam vissza a tálakat, hogy köszönjük, oldják meg, ezt ki nem fizetem, wtf :D Kiderült, hogy libacombot vettünk, 2500 forint darabja. Volt valahol árlista is, de a pultba kirakott ételek mellé sem a nevük, de az áruk sem volt kitéve. Viszont Márti Bencéje teljesen kétségbe esett, hogy, de ő olyat akar enni, és olyat kér, stb, úgyhogy a nő megsajnálta, és odaadta neki. :) A libacomb + krumpli és csirkemell + krumpli vacsiért 2000 forintot fizettünk összesen, és jóllaktunk 6-an. :D

Aztán bevetették magukat a gyerekek a sötét erdőbe (addigra besötétedett), de Levi már fáradt volt, az én idegeim sem voltak már a topon, úgyhogy elköszöntünk Mártiéktól. Visszafelé még megnéztük oldalról a Ganxta Zolee koncert végét, a kocsi felé haladva még megálltunk a Rock on Fest színpadnál, és megtekintettük az Akela "Aggyá' pénzt" c. slágerét, aztán fél 8 után már sikerült is elindulnunk haza.

Kimerítő nap volt.

25. Budafoki Pálinka- és Borfesztivál

Tavaly is nagyon élveztük, úgyhogy egyértelmű volt, hogy idén is megyünk. Bár, kicsit túlzás volt nekem a két nap, két fesztivál, de így jött össze. Ide is kettő körül, ebéd után jöttünk le. Igazából előre mondtam a gyerekeknek, hogy nem, ne is kérjenek, nem veszek semmit, tegnap már kiköltekeztem magam rájuk. :) Tavalyról már ismertük a terepet, úgyhogy egyből a gyerekrészre mentünk. Itt csak az ugrálóvár volt fizetős, de a trambulintól kezdve az arcfestésig minden ingyen volt. Kincső színezett sokat, így kapott ajándék magazint, gumicukrot, és lufit is, amiken megosztoztak a tesók. Kincső lelkesen végigállt egyedül vagy fél órát az arcfestéshez, míg Levi leginkább ugrált a trambulinon. Bence meg a Tropicarium állatainál ragadt le. De voltak logikai játékok, horgászás, jártak gólyalábon, úgyhogy pikkpakk itt is eltelt pár óra a sok érdekességgel. :) Találtoztam két "ismerőssel" is, bár ez úgy néz ki, hogy köszön nekem valaki, megkérdezi, hogy mi van velünk, ezer éve nem látott minket, utoljára Őrmezőn a játszótéren, amikor még ott legeltettük a gyerekeket. :D (Innen beazonosítottam, hogy egy beazonosíthatlan ex-őrmezei anyuka a régi játszótérről. :) )

Később vettünk kürtős kalácsot, megnéztük a kirakodóvásár egy részét, szereztünk szórólapot a nyáron nyílt cukrászdáról; amit már ajánlottak nekem, de még nem jutottam el oda. (Ugrálóvár, meg minden van ott állítólag, úgyhogy sürgősen fel kéne már keresni egy sütizésre/fagyizásra.) Kicsit játszottak még egy út menti játszótéren, és fél 5 körül, mikor elkezdett cseperegni az eső, akkor távoztunk.

Nem volt olyan eseménydús, mint a szombati nap, de pár órás kimozdulásnak tökéletes ahelyett, hogy otthon ülnénk. :) És ezt a napot megúsztam 3000 forintból.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.