Hi!

Nyáron általában Siófokra és Balatonfüredre szoktuk menni, de az előbbi ingatlant sajnos eladták a főnökeim, az utóbbira meg későn jelentkeztünk, már nem volt szabad szoba arra a hétre, amikorra kellett volna. Így találomra vettem egy kupont Révfülöpre, hogy Balcsi ott is van, mi történhet? Mert néztem szállásokat is, de mindegyik egységesen drága, cserébe nincs közel a vízhez. Itt meg féláron intéztem tóparti szállást.

De persze nem ilyen egyszerű az élet. Utazás előtt három nappal kaptam egy email-t, hogy sajnos az önkormányzat bezáratta a szállást arra a hétre, így egy balatonfenyvesi hoteljükben szállásolnának el minket, ha ez megfelel nekünk. Ha nem, visszaadják a pénzt. (A kemény 4ezer forintot, amit be kellett fizetni előre.) Mivel nem óhajtottam új szállást keresni dupla áron, és amúgy is mindegy, hogy Révfülöp, vagy Balatonfenyves, azért szempillám sem rebbent a hír hallatán. Úgyhogy hétfőn elindultunk Balatonfenyvesre a gyerekekkel, és anyuval. Igen felkészülten, mert anyu meglepődve szembesült a ténnyel, hogy fogalmam sincs, hogy hova megyünk, én csak beültem délelőtt a kocsiba, de csak ki lesz táblázva, hol van Fenyves, és majd a telefonomon megnézem ott a pontos címet. :))

Az első utunk amúgy Siófokra vezetett, mert mindeki éhes volt amúgy, és ebédelni kellett. És, ha már az elmúlt években ott nyaraltunk, ismerjük, és amúgy is az van aránylag legközelebb - mint balatoni lehajtó az autópályáról - akkor pont jó lesz megállónak. Ki is mentünk a régi strandunkra enni. Kicsit hűvös volt az idő, de nem hideg. És amúgy is esőt mondtak egész hétre. (Itt megjegyezném, hogy előtte lévő nap elkapott minket a vihar kirándulás közben, és bőrig ázva ültünk vissza a kocsiba. Erről megfeledkezvén úgy ültem a volán mögé másnap, hogy még csurom víz volt az ülés a kocsiban, és egyből átázott a fenekemen a ruha. Hogy részletesen át lehessen érezni az apró örömeinket az út során. :D ) Ettünk hamburgert, lángost, palacsintát és milánóit. Minden szép volt, és jó volt, úgyhogy folytattuk utunkat.

Sikeresen meg is érkeztünk a kijelölt szállásra, ahol egy csapat mérges ember állt a recepción. Kiderült, hogy a fenyvesi hotel kisebb, túl sok embert irányítottak át, ennyit nem tudnak fogadni. Azaz ezzel ők is tisztában voltak, ezért egy panzióval előre lebeszélték, hogy a maradék ember hozzájuk megy. De a panzió egy nappal előtte visszamondta az egészet. Igazából még itt is nyugodt voltam, hogy csak megoldják, ő dolguk, majd lesz valahogy. 5 percre rá pedig már volt egy címem, hogy ott van szálláslehetőség, nézzük meg, hogy maradnánk-e ott, de csak csütörtökig van szabad szobájuk. Hát, akkor legyen ez, a többivel ráérünk foglalkozni később. Így kerültünk kora délután egy lepusztult tömegszállásra. :D Na jó, valaki úgy fogalmazott, hogy munkásszálló. Végtelenségig lepusztult és igénytelen, kicsi, dohos szobákkal. Mármint, régen biztos jó volt, csak az elmúlt 50 évben nem fektettek bele pénzt, és úgy is nézett ki. :) Hatalmas, négy szintes épület, hosszú folyosókkal, sok szobával, a folyosók végén hatalmas társalgókkal. Átkötővel egy másik épületbe, egy hatalmas étteremhez, ami persze nem üzemelt. Igazából miattunk nyitották ki az egész helyet, és kb 4-5 szobát adtak ki végül a kuponos szerencsétleneknek. (És azért csak csütörtökig volt szoba, mert 200 fős gólyatáborozó ifjúságot vártak.)

Amúgy két szobás szállásunk volt, nagy erkéllyel, fürdővel, és a fenyők árnyékában. Azaz kánikulában is hűvös volt a szoba. Az épület előtt hatalmas füves tér, ahová egyből szaladtak a gyerekek focizni, és saját partunk volt. Tehát amúgy teljesen ideális helyszín. És a lényeg megvolt: legyen ágyunk. :) Szóval, azt leszámítva, hogy lepusztult volt a szállás, minden más tökéletesen ideális volt. Az utca végén Spar. Parkolás a kertben. A szabadstrand kb 100 méterre a szobánktól, a merőleges utcában. Étterm/büfé kb 90 méterre. Minden, ami kell, ott volt egy köpésre. Ráadásul a strand mellettünk tökéletes volt. Pici, azaz átlátható (gyerekek miatt). Öltözőkabin, zuhanyzó, játszótér (hinta, mászóka, homokozó). Sok fa. Büfé/étterem. Ingyen mosdó. (A mosdók Fenyvesen mindenhol ingyenesek voltak. És tiszták. Sehol egy pókháló. Nem hiányoztak a vécédeszkák. Vécékefe, vécépapír, szemetes - szemeteszsákkal! - mindenhová bekészítve. Szappanadagolóban szappan, működő kézszárító. Szemetes a csap alatt. 5 csillagos ingyen mosdók voltak mindenhol. El voltam ezen képedve.) Ezen kívül volt vagy három szemetes azon a kis strandon, két pad, és homokos (!!!) partszakasz. Ennél ideálisabb és tökéletesebb strandot el sem tudnék képzelni. Mindig volt hely, sosem volt tömeg. És ezen az eldugott helyen mégis voltak olaszok, németek, oroszok, és kínaiak is. :o És még Cziráki Ági volt osztálytársam is, akivel előtte lévő héten még Őrmezőn játszótereztettük a gyerekeinket. :D Mert ő is épp arra járt a barátnőjével és a gyerekekkel. :D (És én még Ráckevére akartam menni...)

Tehát, megérkezés után kipakoltunk, addig a gyerekek fociztak, majd kimentünk a strandra. A nap nem sütött, de nem is esett az eső, cserébe meleg volt, és mindenki más is strandolt. Mit mondjak. Este 7-kor még várat építettek a parton. :D Remek idő volt, meleg volt, de nem sültünk meg a tűző nap alatt - mivel nem sütött a nap. :)

Kedden elmentünk délelőtt megnézni a központot. Mármint a központi strandot. Ami pont a vonatállomással szemben van. Aminek van nagy parkolója. Természetesen ingyenes, mert Fenyvesen sehol nem kell fizetni a parkolásért. :) Ez is kiváló helyi jellegzetesség az ingyen luxusmosdók mellett. :)) Az állomással szemben lévő út vezet a strandra, a sétálóút mentén pedig a szokásos árusok és kajáldák találhatók. Meg kávézók, játékterem, tetoválószalon, miegymás. Mint bárhol máshol, csak kicsiben. A part iszonyat hosszú, és a strand természetesen szabadstrand. :) Öltözőkkel, zuhanyokkal, szemetesekkel - gyönyörűen, igényesen. A délelőttöt egy játszótéren töltöttük, utána ebédeltünk egy igen közeli büfében (étteremben), majd délután ismét visszamentünk a strandunkra. Az idő végig remek volt, azaz felhős, meleg, és néha sütött a nap is. (Akkor 45 fok lehetett, amit tényleg nem hiányoltunk.) Kedden nem maradtunk 7-ig, cserébe a szállásunk partjára mentünk ki vacsorázni és kacsákat nézni. Illetve megismerkedtünk egy családdal. Azaz a gyerekeikkel akikkel Bencéék a további napokon is szívesen játszottak a strandon is. A három gyerek tesó volt, a felnőttek pedig leendő nevelőszülők, és külföldiek. Nem is beszélték egymás nyelvét. :) Most voltak "próbaidőn" örökbefogadás előtt, ha minden igaz. A gyerekek annyi idősek voltak kb, mint az én gyerekeim, csak ott a lány volt a legkisebb, és a két fiú a nagy. Valószínűleg félig cigány, ám hihetetlenül (sötét)kék szemű, és nagyon udvarias, jól nevelt gyerekek voltak.

Szerdán délelőtt elmentünk Fonyódra megnézni a kilátót. Elég nehéz volt megtalálni, mert valami fura ok folytán SEHOL nincs kitáblázva, hogy lehet eljutni oda. Nem egyszer kellett útbaigazítást kérni. De megtaláltuk. :) Nem is kellett sokat túrázni a szúnyogfelhőben, és már fent is voltunk a hegytetőn. A belépő nevetséges 150 forint, per fő. Gyerekeknek ingyenes. :) A kilátás remek lett volna, ha nem lett volna felhős az ég, de ez a csatolt fotókon látszik is szerintem. :) A nagyok kimondottan élezték a toronymászást, mi Levivel egymást kezét szorongatva féltünk. :) Kicsit. :) Ő nem szereti, ha nincs alatta semmi (látja a levegőt a lépcsőfokok alatt), én meg simán tériszonyos tudok lenni. De engem is inkább a lépcsőzés zavart, fent már jó volt. Egy percig, utána összebeszéltünk Levivel, hogy inkább lemegyünk. :D A helyi piacot is meg akartuk még nézni, de a fáradt gyerekek végül nem, ez a program így kimaradt.

A délutánt újfent a strandunkon töltöttük, és most ott is ebédeltünk. Egy rettentő kedves pincérünk volt, a kaja isteni volt, az árak - ha nem is lényegesen - de olcsóbbak, mint Siófokon, vagy Budapesten. (A kávé mondjuk harmadannyi, mint a Budapesti Vidámparkban (Holnemvolt Park), ahol pénteken voltunk.) Viszont, aznap csak negyed 7-ig voltunk a strandon, mert megérkezett az egész hétre igért vihar. Elég sokat várunk rá, meg akartunk nézni egy igazi balatoni vihart. :D De a gyerekek így is 6 körül jöttek ki a vízből, ahol kb már senki nem volt. Negyed 7-kor mentünk be a szállásra, mert eléggé lehűlt a levegő, ők meg vizesek voltak, majd fél 7-kor leszakadt az ég. De valami brutálisan. Mindenesetre nem esett egy hétig, pár óra múlva el is állt. Mi pedig csütörtökön (utolsó nap), kimentünk megint a központba, miután összepakoltunk, és kicsekkoltunk 10-kor.  Mit mondjak. Délután 4-ig tartott a "kinézésünk", mert ott akartuk eldönteni kávézás után, hogy mit csináljunk a nagy eső után utolsó nap. Keszthely uncsi lenne a gyerekeknek, de kéne vmi program. Lett. Először trambulinoztak, miután óvatosan megközelítettük a helyet. Pocsolyákat és sártengereket kerülgetve. Utána mezítláb folytattuk az utat, mert mégis jó olyan pocsolyákban közlekedni, aminek puha fű az alja. A játszótér meg... Mezítláb megközelíthető a "tenger" közepén álló mászóka. Később kimentem az állomáson hagyott kocsihoz a fürdőbugyikért, mert már félig átázott a nadrágjuk. Az idő amúgy remek volt továbbra is. :) Később megebédeltünk a kedvenc helyünkön, majd a délután azzal telt, hogy a vizes játótéren volt a sárcsata, a vízicsúszda, a pocsolyában rohangálás, és fetrengés. :) 15 másik boldog gyerek társaságában. :D Nem minden nap lehet hintázás közben rúgni a vizet. :) Fél 4 körül megfürdettük őket a Balatonban (csupa sár/homok volt a hajuk is a játszóterezés után), és 4-kor elindultunk haza. Tehát, remekül telt az utolsó nap is, a gyerekek kimondottan jól érezék magukat. :)

A péntekről külön bejegyzés van. :)

Szombaton pedig Dórinál vakációztak a gyerekek, ami úgy tetszett nekik, hogy a két nagy konkrétan nem akart hazajönni, Bence még sírt is, úgyhogy ők alhattak ott, holnap kapom vissza őket. :D És azóta is egyfolytában kérdezi, hogy mikor mehetnek megint Dórihpz, mert megígérte, hogy bármikor. :)

Úgyhogy remek hetük volt a bébiknek, jövő héttől pedig megint jönnek a hétköznapi táborok, míg nem kezdődik az ovi. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.