Hi!

Tegnap volt ovis kirándulás a Normafára, de a legutóbbi sikertörténetünknek köszönhetően ezt a programot boldogan kihagytam a gyerekekkel. Többek közt azért, mert volt jobb programunk is. :)

Minden évben szervez egy nyílt napot a Hérosz állatotthon, amikor nagyszerű, cserébe ingyenes programokkal várják az érdeklődőket. Tavaly is nagyon jól éreztük magunkat, így idén is alig vártuk, hogy mehessünk. Igaz, reggel kicsit szorongva néztem az eget, hogy fog-e esni, de végül szerencsénk volt, két csepp eső, ha hullott.

Fél 11 körül értünk oda a 10 órás kezdéshez képest, de szerencsére még nem voltak sokan. A tavalyi programtól eltérően idén új látványosságok is voltak. Kezdésként a bejáratnál sólymok vártak minket. A solymászokkal együtt természetesen. Gyönyörű kis madárkák voltak, és meg szabadott fogni őket, azaz kesztyűt húztak a gyerekek kezére, amin rajta ült a sólyom. :) Ilyen élményekkel kezdték máris a napot.

Illetve, tavaly disznókat lehetett simogatni, idén farkasokat. Mondjuk, oda a gyerekek nem mehettek be, de lelkesen mentek hátra mindig megnézni őket. Igen, ettől még mindig boldog vagyok, hogy már nem kell felügyelni őket. Zárt tér, nem tűnhetnek el (nem is akarnak), és önállóan mennek ide-oda, nekem nem kell ott lennem mindenhol (három helyen amúgy sem tudnék lenni, de legalább kettőn), úgyhogy elég mindig csak egy bázist kialakítani, ahová mindenki visszatalál.

Idén is mentek be a ketrecekbe cicákat simogatni, kutyabemutatót nézni, megint volt gyurmázás, ahol a legtöbb időt eltöltötték, és persze lovagoltak is - ingyen. A büfé szokás szerint ott volt, ahol 100 forint volt a zsíros kenyér, és 200 forint a süti. Volt "garázsvásár", ahol vettem 200 forintért Porche-t Levinek, 300 forintért női táskát Kincsőnek, és hasonló árért dinós mesekönyvet Bencének. Mert ezek is adományok voltak a menhelynek, igazi ára semminek nem volt. És bográcsgulyás is készült ebédre, aminek isteni illata volt, de idén nem ott ebédeltünk különböző okok miatt. (Pl. későn reggeliztünk, sokat, sok sütit is ettünk a büfében, és ajándék Balaton szeleteket is betoltak, amit azért kaptak, mert ügyesen gyurmáztak. Fél 4-kor ebédeltünk otthon.)

Szokás szerint lelkesen szaladgáltak a teknősök tava körül, megnézték a birkanyírást (direkt a mai napra időzítették az egy szem birkájuk nyírását), és simogattak hét hetes cicákat, meg kölyökkutyát. Meg öreg kutyát. Volt ott minden. :) Falus Mariann és Hobo is. Virágszedés a réten a lovak mellett. Süncsalád gyurmából. Öröm és boldogság. :)

Jövőre is megyünk.

És, akkor pár szó a mai grillezésről:

Ma a gyerekeknek nagyszülős programja volt, nekem meg pihenős. Kincső délelőtt előadásra ment Líviával, azaz Kincső lépett fel a csoportjával, és furulyázott. És természetesen nagyon ügyes volt. :) Délután meg csatlakozott anyuéknál a fiúkhoz, és elmentek bábelőadásra. Utána valami fúvósok előadását nézték volna meg, de az elmaradt az esőre való tekintettel, mert nem akarták eláztatni feleslegesen a hangszereket. Igaz, végül nem esett. Majd 5-re grillezésre mentek a templomkertbe, ahová már én is mentem.

A kelenvölgyi református templom kertjéről van szó, ahol a nyári tábor is volt tavaly - és lesz idén is - és ahová remek közösségi programokat lehet szervezni, mert folyamatosan fejlesztik a kertet. Tavaly készült hatalmas szaletli padokkal, asztalokkal, van már kerti grill, és játszótér berendezve a gyerekeknek. És volt is sok gyerek, ismerősök is az oviból, úgyhogy szokás szerint dolog nem volt velük, elfoglalták magukat a kerten belül. Egyedüli esemény az volt, amikor Kincső nekifutásból felszántotta a betont, aminek köszönhetően mindkét térdén kiszakadt a harisnya, mindkét térdét felhorzsolta, és egy öt centis szakaszon legyalulta a bőrt az alkarjáról. Úgyhogy az mondjuk hosszas foglalkozást igényelt, mert eléggé rosszul viselte a dolgot, de utána vígan járkált egy bottal, amire támaszkodhatott, mert ő lesérült. :)

Amúgy rengeteg kaja volt, meg sütik, meg saláták, meg majonézes krumpli, meg minden. Én már olyan rosszul voltam, mint rég nem. :D Pedig a szemem még kívánta volna, mert csomó mindent meg sem tudtam kóstolni. Persze a gyerekek semmit nem ettek, és Mesi anyukájával beszéltük is, hogy a szokásos várható: hazaérünk, és az az első, hogy megszólalnak a gyerekek, hogy mit lehet enni, mert éhesek. :D Amúgy Kriszti nem győzte mesélni, hogy Mesi mennyire odáig van Leventéért (el se mozdult mellőle egész délután), hogy otthon is azt játssza, hogy Levivel szerepjátékozik. Tehát történeteket játszik el otthon, hogy pl. székre ülteti és megbünteti xy kisfiút, mert az mondjuk bántani merte a fiamat, és akkor ő ezt így eljátssza, mintha ott lenne minden szereplő. :) Mesi amúgy a lelkész lánya.

Nagyon jól érezték magukat a gyerekek, egyáltalán nem akartak fél 8-kor eljönni, én meg nagyon nem vettem jól ettől függetlenül, hogy negyed 10-kor kerültek ágyba. :/ És még így is mi voltunk az elsők, akik leléptek a programról. De azért jól éreztük magunkat, és biztos megyünk legközelebb is, ha lesz ilyen szervezés.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.