Hi!

Kedd környékén felhívott apu, hogy mi lenne, ha elvinne minket szombaton játszóházba. Mivel nagypapás program nem igazán szokott lenni külön, ezért jól meglepett, és persze egyből mondtam, hogy remek lenne. :) És gondoltam, hogy akkor ideje lenne megtekinteni az Elevenpark-ot, mert ott még nem jártunk. Egyrészt a Campona közelebb van, másrészt drága mulatság három gyerekkel.

Az Elevenpark az Újbuda Centerben található, lényegében a fél bevásárlóközpont felett. Tehát elég nagy területen; a holnapjuk szerint több, mint 7000 négyzetméteren. Ja, igen. Ez is egy ok, ami miatt nem voltunk még ott. Három gyerekre nem tudok egyedül figyelni ekkora területen. :)

A belépőt megúsztuk 7200 forintból, ami igen kedvező azt tekintve, hogy egész napra szól. Amúgy ebéd után mentünk, kettő körül értünk oda. Nem hülyék egyébként. Lehetne mindenféle konstrukció közül választani, ahogy más helyeken is van, de itt nem. Kedvező áron - 1950 forintért/gyerek - egész napos szórakozást kínálnak. Na igen, de az egész napos ugrálásban az a gyerek megszomjazik. Megéhezik. A kedves szülő is. Fél liter víz 300 forint, fél liter üdítő 350 forint. Elég nagy választékú konyhájuk van, hogy az emberekre kényszerített igényt ki tudják elégíteni. :) És mindenhol a pénzköltési lehetőség. Rengeteg enni, innivaló. A pár száz forintos édességek, gumicukrok. Csomó olyan játék van, ami tokennel megy. 200 forint darabja. (A belépőhöz kaptunk 3 darabot.) Lehet mindenféle játékot is venni, fotót készíttetni profi fotóssal, bögrét festeni 1600 forintért, úgyhogy minden van, amivel ellensúlyozni tudják az alacsony belépési díjat. (Bár, a mi esetünkben a 7200 forintot se mondanám kevésnek, de hát ez van.) Lehúzásra megy az egész. A belépődíj egyszeri belépésre jogosít. Nincs olyan, hogy reggel odamegy a család, ki-/hazaugrik ebédelni, aztán vissza. Szóval, egy egész napos ott tartózkodás esetén kettővel nyugodtan meg lehet szorozni a belépési díjat. Per fő. (Ebéd: 1000, három üdítő: 1050. És akkor még nem volt nyalóka, 5 token, stb.) Oké, hárommal is szorozhatunk. Úgyhogy, ki van ez találva. :) És nem az én pénztárcámra három gyerek mellett.

Visszatérve a mai napra. :) Tél is van, hétvége is, ennek megfelelően rengetegen voltak a játszóházban. A "ruhatár" hiába két emeletes, tömve voltak a szekrények előtti fogasok is kabátokkal, a földet elárasztották a cipők. Mi két szekrényt vettünk ki, de abba sem fértünk el igazán. Lakat a szekrényhez ezer forint, de azt a végén visszaadják. Öltözni, fordulni is alig lehetett, mindig jött valaki oda a szekrényekhez.

Maga a játszóház egy nagy tetőtér, de inkább egy csarnokhoz hasonlítanám. Az akusztikáját is. Apuval elég hamar kiborultunk a folyamatos háttérzajon, és meg is mértük: 83-84 dB. Nos, az internet szerint ez kicsit túl van a normál értéken. Úgy a duplája. Rettenetesen fárasztó, és rossz, és leginkább elviselhetetlen. Tény, hogy ekkora játszóházban még nem voltam, de ilyet még sehol nem tapasztaltam. Mint régen a tornatermekben, ahogy csikorognak a gumi cipőtalpak, pattognak a labdák, sípol egyet a tornatanár, meg kiált néha egy gyerek. Arra emlékeztetett. Csak sokkal nagyobban, sokkal hangosabban, sokkal több ideig. Apu egy idő után el is köszönt, és inkább hazagyalogolt, mert nem bírta tovább idegileg a zajt. És ez érthető, 83 dB mellett.

Ja, amúgy a 7000 nm fele/harmada nem játék. Recepció, konyha, mosdó, étterem, padok, székek, ilyesmik. A játékok nagy része meg ugrálós. Oké, van mindenféle, kicsiknek, nagyoknak. Pl. a karabinerrel magasban mászkálós mókára csak 130 centi felett lehet menni, pedig szegény Kincső nagyon akart. Már tavaly nyáron is végigmászott ilyeneken balatoni kalandparkokban, de itt nem engedték. :(

Legjobban az ugrálós rész tetszett neki. 8 trambulin egy hálón belül. Szerintem mindegyiken 5 gyerek ugrált, további 5 meg ült a hálós részek közt. Mondom, dugig volt a hely. :/ Levi és Bence kedvence egy nagy felfújt műanyag volt, ami hullámzott a mozgás alatt, mint valami nagy vízágy. Illetve Bencének még a krokodil tetszett, ami szintén felfújt ugrálós cucc, csak a krokodil csukogatta a száját. Bence meg mindig leste, hogy kit lehet lelökni, aki nem mer ugrani fentről a többiek után. :) Meg sokat volt focizni is, mert folytak a meccsek apukák, és nagyobb gyerekek részvételével. Szegénykém meg szaladgált közöttük egy külön labdával, és próbált gólokat lőni. :)) Néha Levivel kettesben.

Persze olyan nem volt, hogy mindhárom gyerekről tudjam, hogy hol van. Ha az egyiket már rég nem láttam, meg apu sem, akkor megkerestem, de ez nem mindig volt könnyű. Egyszer apámat sem találtam, pedig nem kis darab, és egy játékban sem bújt meg. :)) Úgy két óra után leültünk egy helyre, addigra már mindent felfedeztünk a gyerekekkel, biztonságban mozogtak már ők is a területen. Tudták, hogy hol ülünk, oda tudtak mindig jönni, nem kellett egymást keresni. Persze, miért akartak volna odajönni, baromira nem érdekelte őket, hogy ott ülünk, csak, amikor szomjasak voltak. :)) Nekem kellett néha idegesen körbeszaladni a 7000 nm-t háromszor, hogy hol van az egyik gyerek. Persze mindenki megvolt, mindenki vidáman, és nem is tudom, miért idegesítettem magam. :)) Nagyok, önállóak, le vagyok szarva, ez van. :D

6-ig maradtunk, és persze senki nem akart jönni, hiába próbáltam elmagyarázni nekik, hogy az uzsonna is kimaradt, és tuti éhesek már. Nem tűnt fel nekik - a kocsiig.

Tehát, a játszóház nagyon tetszett nekik, ugráltak, vezettek, csúszdáztak, másztak sokat. Bicikliztek, ... és gondolkoztam, hogy mit csináltak még, de igazából ezeket, csak különböző helyszíneken. :)) Itthon ettek egy nagyot, mindenkinek megmostam a csatakos haját, és a fél kilences fektetés óta egy pisszenést sem hallottam felőlük. :)

Ami engem illet, három gyerekkel nem fogok ide járni, inkább a Camponába. Ha egy gyerekkel vagyok, akkor esélyesebb, de inkább nem télen. Túl sokan vannak, túl nagy a hely, túl zajos. :/ Nekik persze rettenetesen tetszett és ez a lényeg. :) De szerencsére nekik minden rettenetesen tetszik, ha viszem őket valahová, úgyhogy szerintem nem lesz balhé, ha  nem ide hozom őket legközelebb. :)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.