Hi!

Levike pénteken volt utoljára bölcsiben. Ági néni kapott tőle szép, vörös rózsás dobozban csokit, de a délutáni gondozónők pont nem voltak bent, mert helyettesítés volt. Úgyhogy Klaudiáék nem kaptak semmit, nekem meg maradt két doboz bonbonom. :)

Az ovis beszoktatás két csoportra van osztva kezdésként. Az egyik fele hétfőn kezdett, a másik kedden. Mi kedden. Szerencsére... Mert hó eleje. Tegnap 1/4 7-ig dolgoztam bent, hogy egy nap alatt meglegyek a 2-3 napi munkával, addig Levi anyunál volt, meg ők mentek a többiekért is. Amúgy Levi tegnap paradicsomot főzött be anyuval egész délelőtt lelkesen, mint utólag megtudtam. :)

Ma pedig kezdődött neki is az ovi. Beértünk úgy-ahogy időben, akkor gyorsan besöpörtem a két nagyot a megfelelő csoportba, aztán mentünk a másik folyosóra. Levike megkapta Bence régi szekrényét, úgyhogy létra helyett perec van már kint. :) Beakasztottam szépen az új ovis zsákját, feltöltöttem a szekrényt a váltás ruhákkal, kitettem a szekrény tetejére a tisztasági csomagot, aztán mentünk be.

Levi egyből megtalálta az autós dobozt, úgyhogy szín szerinti csoportokra osztotta őket egy asztalon, majd versenyeztette őket, hogy melyik gyorsabb. :)) Természetesen egyből elfoglalta magát. Később csatlakozott hozzá Mesi is, aki a helyi (kelenvölgyi) lelkipásztorunk lánya, és, akivel Levi egy csoportba fog járni. Mesit Miklós szoktatta be amúgy, és szerintem még soha nem is találkoztam a feleségével... Amúgy sok ismerős szülő van, legalább 5, akinek oda jár/járt az oviba a nagyobbik gyereke is. Bogi is most ballagott Bence mellől, a húga - Bíborka - pedig Levivel fog együtt járni.

Szóval, autózás után pakolás jött, sorban állás, mosdó, majd reggeli. Nap végére (azaz középére) és már rosszul voltam a folyamatos sorban állástól, de Levi még rosszabbul viselte. Ez nyilván gördülékenyebben fog menni, de mire az összes gyerek a szülőkkel (!) beáll a sorba... meg, mire a folyosón is végigaraszolunk 50-en pár négyzetméteren... az vidám volt.

A székecskék hátulján ott van mindenkinek a jele, úgyhogy nem volt belőle hiszti, hogy ki, hova ül, mint tavaly Kincsőnél. 4 asztalnál ültek, ez alapján kereken 24 gyerek van a csoportban. Ha nem hiányzott senki. Ebből 9 fiú. :)) És Levi volt az egyedüli kis pasi, aki 5 csajjal ült egy asztalnál. :) Mesi is az asztalánál ül, a mosdóban egy helyen van a törülközőjük (mármint két ágú akasztók vannak), de a szekrénytársa Luca. Akinek szintén ismerem az anyukáját, bár nem tudom, hogy ki a nagyobbik gyereke.

Levi nagyon lelkesen reggelizett, természetesen kért még egy adagot. Aztán megint sorban állás, stb. :P Utána jött egy remek játék. Körbe kellett ülni a szőnyegen, Barbi néni pedig mutatta a labdát, hogy ki emlékszik tegnapról a játékra, ki mondja el, hogy mit fogunk csinálni.Az összes gyerek ott ült nagy csendben, úgyhogy Levi gyorsan jelentkezett, és kiabált, hogy "Éééén!" :D Ami nyilvánvaló, hiszen ő nem volt ott tegnap, és fogalma sem lehet. :D De a kis drágám volt az egyetlen bátor jelentkező. :)) Szóval, ment a dal, körbe a labda, és akinél vége lett az éneknek, és a kezében volt a labda, annak be kellett mutatkoznia, és elmondania, hogy mi a jele. A gyerekek felénél az anyuka beszélt a gyerek helyett, a gyerekek másik fele kb az anyuka hónaljába suttogta a nevét, és jelét. Azt hiszem két fiú volt, aki szépen és hangosan közölte önállóan az adatait. Ebből egy volt - és amúgy az egész csoportban az egyetlen - aki teljes néven mutatkozott be magától. Természetesen az én fiam, ki más. :) Mire mind a 24 néven végigmentünk, addigra természetesen kidőlt már a szőnyegen az unalomtól.

Utána jött az udvar. Pulcsit persze nem vittem magamnak, úgyhogy meg is fagytam, ha az éhhalál nem lett volna elég, de legalább itt már tudtam kicsit nasizni a táskámból, míg a gyerekek játszottak. Természetesen az én fiam volt az, aki odament az óvó nénihez, hogy ő biciklizni szeretne, és ennek hatására döntöttek úgy, hogy kinyitják a tárolót, és előkapják a motorokat, rollereket, egyebeket. :) A következő fél órában és Samu anyukájával és Miklóssal beszélgettem, míg a gyerekek kint játszottak. Nem hittem el, hogy itt is van olyan anyuka, aki rémülten rohan a rollerező lánya sarkában körbe-körbe. Szerinte jövő héttől ki fog rohanni a lánya után? Én ezt sosem értem. Vagyis igen. Paramamik. :))

Már negyed 11 felé járhatott az idő, amikor lehetett tízóraizni, kint a teraszon. Sárgadinnye és szőlő. Megint megállapítottam, hogy 3 szem szőlő, és két kocka sárgadinnye elég nevetségesen hat a gyermekem előtt, aki ennek a tízszeresét fogyasztja ezekből minimum, de ő volt a leglelkesebb jelentkező mindig, akárhányszor elhangzott a "Ki kér még?" kérdés, így sikerült sokat ennie. :)) Mire végeztek, addigra Kincső és Bence is kint volt az udvaron. Megmutatták, hogy bicikliznek, aztán Bence Levit kísérgette az udvaron, tolta őt a kocsiban, és játszott vele.

Negyed 12 körül bementünk ebédelni. (Sorban állás, stb). Levikém hangosan kiabált mindig, ha megette, ami előtte volt, és követelte a következő adagot, de erről majd leszoktatják. :)) Bár, nem kért repetát a levesből, mert a főzeléket várta, de abból persze két tányérral evett, majd még sütit is kaptak. Aztán sorban állás, mosdó.... És mehettünk a dolgunkra.

Holnap ugyanez lesz a progi, csak 10-től fél 12-ig a szülők már nem lehetnek bent. Mit fogok én addig csinálni? Mert lesz nettó egy szabad órám, az meg semmire nem elég igazából. :/

Úgyhogy semmi gond nem volt az ovival, bár nem is tartottam semmi ilyentől. Ovi után elmentünk a varrónőhöz, elhoztuk a kész takaróját, mert már csak az hiányzott, de a héten még úgysem alszik ott.

Még megyünk ma gyümölcsöt venni, mert a héten Kincső a gyümölcsfelelőt (ezt ma közölte velem Kati néni), aztán megyünk vissza a többiekért.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.