Hi!

Pár hete meghívást kaptunk Kata 6. szülinapi partyjára. Szinte el is felejtettem már, hogy ilyen közel vannak Bencével korban, pedig emlékszem, hogy anno együtt ültünk a Gabiékkal szilveszterkor az asztalnál; mi Gabival üdítőztünk nagy pocakkal, míg a fiúk söröztek - gondolom. :))

Kicsit izgultam (na jó, annyira nem), hogy a betegség miatt nem tudunk majd menni, de igazából már hét közepén láttam, hogy nem lesz itt semmi gond a megjelenésünkkel, és nem is lett. :)

Süvi elment délelőtt Bencével Tropicariumba, úgyhogy én akkorra időzítettem az ajándék beszerzését, hogy nekünk is legyen programunk. Kincsővel összeválogattunk pár csajos dolgot a Régióban (hajcsat, hajgumi, nyaklánc, karkötő), meg vettünk egy kis szütyőt is, amit este találtam meg a táskámban. :/ Meg vettünk még egy csomag lufit is a Camponában, ahol az ebédet szereztük be kivételesen, meg Bencét. Hazaszaladtunk, megebédeltünk, és nagy nehézségek árán elindultunk fél 1-kor, ami azért volt izgalmas, mert 1-re kellett menni. Kispest végébe kb...

A célállomás egy Tengerkincs játszóház nevű hely volt. Nagyon pofás, korrekt hely. Sokkal nagyobb, mint az Eleven centerben lévő, de sokkal kisebb, mint pl. a Camponában lévő. Magyarán nagy, de átlátható. :) És nagyon jó a kialakítása, igazán felnőttbarát is. :))

Mi azzal indítottunk, hogy Levente seperc alatt lesérült. :/ Szaladt a spongyabobos  ugrálóvár felé, és el akart haladni egy csocsóasztal mellett, és nem vette észre a belőle kiálló kart. Vagy rudat, vagy mit. Hát, azon bizony fennakadt a szemével, és dobott egy hátast. :( Először nem tudtam, mi van, mert nem láttam az esetet, csak az ordításra kaptam oda a fejem, és utána meg csak annyit láttam, hogy minkét kezével a szemét a fogja. Mondjuk azt egyből felmértem, hogy a szeme megvan, nem vérzik semmije, úgyhogy nem kaptam szívinfarktust, onnantól csak egy hosszas nyugtatgatás, szeretgetés jött, és kaptunk egy lejegelt kanalat, hogy szorítsuk oda, ahová kell. Kapott enni, inni, és onnantól folytatódott a móka gond nélkül, és monoklija sem lett, szép maradt a gyermek. :)

Hogy mi minden volt, mi mindennel játszottak, azokat most nem részletezem, csak a főbb eseményeket, amiket megfigyeltem. Leginkább lányok voltak, elvégre Kata szülinapja volt, és a barátnői lettek meghívva. Azt hiszem két Bence korabeli fiú volt, meg Kata öccse, de Dani Levinél is fiatalabb. Szóval, Bence Samuval "játszott" sokat, ami lényegébe erőfitogtatással indult a nagy trambulinon (Bence állítása szerint Samu kezdte, de Bence ugyebár bármikor kapható egy kis vadulásra), ami abban teljesedett ki, hogy a "várban", Bence kitiltotta Samut az ő kincseskamrájából, hogy oda csak az ő barátai jöhetnek be, azaz Kincső, Levi, és én... (Én akkor épp a "kincseskamrában" feküdtem kis labdákon/labdák alatt a csúszda tövében, úgyhogy próbáltam elsimítani a konfliktust.) Mindenesetre Samuék korábban elmentek, mert még más helyre is hivatalosak voltak, úgyhogy Bence csatlakozni akart a lányokhoz. Vagyis Kincső addigra összehaverkodott a lányokkal (ők ugye ismerték egymást, elvégre egy ovis csoportba járnak Katával), és Bence, látván, hogy Kincső is ott van, ment volna oda. De a lányok kiközösítették... Hát, én ilyet még nem is láttam élőben, és nagyon fájdalmas volt. :/ Azzal kezdődött, hogy a lányok a trambulinon ugráltak, Bence pedig bement hozzájuk. Erre ezek elkezdtek sikongatni, hogy fúúúj, fiú, meneküljünk! Bence csak állt, és nézett értetlenül (és megszeppenve), és Kincső is csak állt döbbenten, és próbálta magyarázni a lányoknak, hogy a Bence az ő testvére, az ő barátja, de a lányokat ez nem érdekelte. Istenem, milyen kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek! Szóval, kiszaladtak a trambulinról, és átmentek a nagy csúszdára. Bence meg ment volna utánuk, mert ugye társaságot akart, ott volt Kincső, de a lányok mindig elszaladtak, lehülyézték, tökfejnek nevezték, meg nem tudom. Bence konkrétan leült egy sarokba sírni, vagy hisztizni, mert annyira nem tudta kezelni és értelmezni a helyzetet. Komolyan a szívem szakadt meg, mindig mentem oda hozzá, hogy megbeszéljem vele, hogy ezek nagyon buta lányok, és most csak egymással szeretnének játszani, stb. Persze Bence mindig másra fogta a probléma okát, Levire panaszkodott (volt egy kis afférjuk, amikor Levi elültötte őt dömperrel, és Bence leesett a kismotorról, beütötte a térdét, és utána még én förmedtem rá, amikor neki akart esni Levinek, és ezt nagyon igazságtalannak érezte, és nagyon megjegyezte), szóval, igyekeztem egyenesbe hozni kicsit a lelkét. De szerencsére ez az egész csajos dolog már a vége felé volt, és akkor jött egy arcfestő, az totál lekötötte, és elfelejtette a sérelmeit. :))

Visszaugorva még egy kicsit. Volt ugye igazi köszöntés is. Volt terített asztal, rágcsák, pizzaszeletek, üdítők, majd jött a torta is. Egy Spongyabob kíséretében, ami ott táncikált, és fotózkodtak vele a gyerekek. :D Mondjuk sokkal jobb volt, mint az utolsó ilyen játszóházas szülinapon a bohóc...

Meg ami még nagyon tetszett, az a mosdó volt. Külön volt a gyerekeknek, azaz volt ott egy szoba is egy hatalmas bőrfotellel szoptatáshoz, meg pelenkázó, de a wc-s részben gyerekméretű wc-k voltak, baromi jó ajtókkal (a felnőtt fölülről belát), és alacsony mosdók, meg minden, ami kell. Nagyon korrekt volt. És közben Halász Judit szólt a hangszórókból. :D

Az arcfestő amúgy a következő szülinapozós bandához jött, tehát nekünk nem volt ingyen, de komoly 400 forint volt egy arcfestés. :)) Volt tök jó büfé is, ahol csak egy kapuccsínót vettem. Melegszendvicset is akartam, de sajnálkoztak, hogy elfogyott a sajt, úgyhogy nem tudnak csinálni. Az kimaradt az életemből. :/

4-ig voltunk ott, Levi mellényét ottfelejtettük, fél 5 körül értünk haza, de addigra elaludt az összes gyerek az autóban. :)) Én élveztem nagyon a délutánt, és a gyerekek is, egyik sem a sérelmeire, vagy baleseteire emlékezett. :)) Amúgy Levi indulás előtt nem sokkal egy másik csocsóasztal rúdján akadt fent, de akkor nyakkal, szemből, és nem nekifutásból, úgyhogy nem fejezte le magát, és sírás sem volt. :D

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.