Hi!

Tegnap este már nem tudtam megírni az eseményeket, pedig nagyon készültem rá, de majdnem fél 11-re értem haza, és utána inkább a "szabadfoglalkozást" választottam, de most gyorsan be is számolok. :)

Kincső szerintem október eleje óta jár tornára, tehát 2 hónapja sincs, hogy kezdte, és az oktató is azzal indította a védőbeszédét, hogy nagyon kevés idő telt még el, hogy bármit be tudjanak mutatni, de év végére (mármint májusban), már nagyon ügyesek lesznek. :)

Én előbb értem az FMH-ba, mint Lívia Kincsővel, és onnantól megbolondult a gyermek, hogy ott talált. :) Szokásos lógás, csipogás, puszilgatás, bújás - levakarni se lehetett, hogy csináljon is valamit. :) Nagy nehezen átöltöztettük (pedig Lívia elmondása szerint amúgy egyedül szokott öltözni), de most meg volt kergülve. :) A gyerekek bementek előre, a tanár elmondta nekik, hogy most nézősereg lesz, másképp fognak felállni, nem tükörrel, hanem a szülőkkel szemben, stb, stb. Aztán bevonulhattunk mi is, és helyet foglaltunk.

Nos - hogy a közepébe vágjak a mondandómnak. Nem akarok én semmit szépíteni, nem szokásom vetíteni, úgyhogy töredelmesen bevallom, hogy Kincsőbe annyi kecsesség és elegancia szorult, mint egy elefántba, egy vizilóba, és egy partra vetett bálnába összesen. :D Én ennyit nem tudom, mikor nevettem utoljára, és szerintem Líviának is potyogtak a könnyei néha, de egy jobb kabaré, vagy egy Leslie Nielsen film semmi ahhoz képest, amit nekünk végig kellett ülni. :D Ennyi csetlést-botlást rég nem láttam. :))

A műsor azzal kezdődött, hogy bejött egy nő, hogy megérkeztek a rendelt tornadresszek, még át lehet öltöztetni a gyerekeket. Kincsőt oda is hívtuk magunkhoz, aki kecsesen - mint egy elefántcsorda - odaugrált hozzánk, hogy döngött belé a padló. Itt már sejtettem, hogy nem mindennapi előadást fogunk látni. :)

Lívia azt mondta, hogy Kincsőt mindig megdicsérik, hogy milyen ügyes, de most nagyon lekötötte a figyelmét, hogy ott vagyunk. Hogy mit kéne csinálni, arra általában nem figyelt, csak arra, hogy nekünk integessen, dobjon csókokat, vagy oldalra fordulva a tükörben nézegesse, hogy eléggé kidugta-e a hasát ahhoz, hogy a kezecskéivel úgy tudja ütögetni, mint egy dobot...

Kezdtek az alapállással. Ez még ment. Utána jöttek a mindenféle feladatok, miközben mentek/futottak körbe a teremben. Sasszézás, guggolva járás, lábujjhegyen járás, oldalra sasszézás, stb. Ez úgy nézett ki, hogy rendesen egyik feladatot sem tudta csinálni szerintem, viszont a tükör mellett elhaladva csak magát bámulta a tükörben, utána mindig odajött hozzánk - kimászva a sorból - utána 3 székkel odébb leállt megsimogatni egy babát az anyukája ölében, utána visszafelé fordulva, mosolygova ránk kb. nekiment a kameraállványnak/falnak/előtte haladónak. És ezt minden körnél eljátszotta szerintem. De tényleg nem figyelt, csak ránk, idétlenkedett, és Líviával meg is állapodtunk abban, hogy Kincső viselkedése kísértetiesen hasonlít Bencéére fénykorában. :) Aki az idétlenkedéséről és oda nem figyeléséről volt híres. :) Pedig Kincső nagyon összeszedett és komoly kislány hozzá képest, de ezt most nem láthattuk.

Voltak talajgyakorlatok is. Partra vetett bálna effektus. Hidat, gyertyát, semmit nem láttam tőle, csak háton fetrengést. Néha felemte a lábait, hogy a fenekét is láthassuk, de ennyi. :) Ja, néha ide-oda gurult a földön fekve, míg mások próbálkoztak prezentálni valamit.

Volt olyan feladat is, hogy ment a zene, akkor szaladni kellett körbe, és, amikor megállt a zene, akkor meg kellett állni. Kincső ilyenkor néha futott még fél kört, lehagyta a fél csoportot, hogy megállhasson a tükör előtt, hogy ott csodálhassa saját mozdulatlanságát. :D

Amúgy voltak ügyes, nagyobb lányok, voltak Kincsővel egy szinte lévő kicsik, de ők legalább próbálkoztak, míg Kincső csak egy jót bulizott. :) Az előadásában viszont megvolt egy fontos elem, ami minden előadónál alapkövetelmény: végig fülig ért a szája, úgyhogy igen jól szórakozott, és ez a lényeg. :)) Nem kényszerként élte/éli meg a tornát, és előbb-utóbb még ügyes is lesz. :))

Régen mindig írtam, hogy Kincső énekével kínozni lehetne, mert ilyen borzalmas, hamis, idegesítő, fülsértő hang nincs még egy a világon. Most meg eltelt pár év, és gyönyörűen tud énekelni. Lehet, hogy most falábú, és antitalentum a tornához, de nem kizárt, hogy egy-két év múlva ő lesz a legügyesebb kis tornász. Nagyon igyekvő kislány, mindent akar tudni, amit más is, és tudom, hogy most miattunk bohóckodta el az egész előadást. Az tuti, hogy nem szégyenlős, mint Bence, hanem imád szerepelni. :))

Mindenesetre nagyon jól szórakoztunk, csináltam csomó videót (amit néha azért kellett leállítanom, mert nagyon nevettem, és nem tudtam mozdulatlanul tartani a gépet), de készült hivatalos felvétel is az egészről, 500 forintért meg lehet majd rendelni.

Nagyon kíváncsi leszek a következő nyílt napra! :D

És még utószóként: tegnap lett 4 éves Kincsőkém! Szülinapozás hétvégén lesz, úgyhogy arról majd akkor számolok be. Ma mindenesetre vittem tortát az óvodába, ott ma felköszönti a csoport. (Azért nem tegnap, mert tegnap mást köszöntöttek, és egy napra egy felköszöntés jár. :) )

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.