Hi!

Nos, a helyzet fokozódik. Tegnap egész nap anyunál voltunk, ezért megint nem tudtunk orvoshoz menni, viszont reggel már Levente is váladékos szemmel kelt. De nem volt vészes, mármint napközben semmi látható baja nem volt, néha mintha kicsit könnyezett volna az egyik szeme. Este mindkettőjük mindkét szemét bekentem Septosyl-lal, és reggelre szép is volt a szemük igazábül. Bencének se volt már duzzadt, nem váladékozott Levente szeme sem, meg semmi.

Jól megtekintettem már este a rendelési időt, úgyhogy - páros hét lévén - megreggeliztettem és felöltöztettem őket, hogy mielőbb leérjünk a reggeli rendelésre, ami 8-10-ig volt. Senki nem volt a váróban, az hittem, hogy elnéztem valamit:) De egyből szólítottak minket, és kiderült, hogy nem a dokink van bent! Mert megcserélték a rendelési időt nemrég. Mármint véglegesen. Pár hónapja még így rendelt, ahogy nekem is fel van írva otthon, hiszen voltam lent velük pénteken. És még kiírva sincs a változás szerintem. A doktornő felhívta rá a figyelmemet, hogy a honlapon lévő időpontok a jók, ott kell megnéznem... Persze, ha megyek le a gyerekkel az orvoshoz, előtte ellenőrzöm az időpontot a papíromon, és a neten is. Igen, gondolom más is így csinálja... Mondta, hogy meg tudja vizsgálni a gyerekeket, de igazolást nem adhat. Úgyhogy "vidáman" távoztunk, és örültem, hogy ezért cuccoltam össze 3 gyereket és magamat, és tettem ki a lábam a lakásból.

Ebéd után Lívia eljött Kincsőért. Jött Ila barátnője is a 4 hónapos kutyusával, úgyhogy volt egy kisebb felfordulás, de a gyerekek persze nagyon élvezték:)

Eltelt valahogy a maradék délután, és 5-re levittem a fiúkat orvoshoz. Már csomóan voltak + akik időpontra jöttek, úgyhogy egy órát tuti várakoztunk. A gyerekek jól elszórakoztatták egymást, meg másokat, meg én őket, úgyhogy aránylag megúsztam a dolgot hiszti nélkül. Persze Levente már kezdett fáradni, mint ilyen időtájt már általában, de szétpakolhatta az egész táskámat, közlekedhetett slusszkulccsal a szájában a váróban, meg amit akart. Tudom, nem néznek ilyenkor csont hülyének az emberek (meg a család), hogy miket engedek meg a gyerekeknek néha, de mindig mérlegelek:) Sok minden hajlandó vagyok megtenni a nyugalomért... De tényleg, olyan dolgokon tudok meglepődni! Mindenki ott ült, gyerekkel az ölében, vagy a gyerek mellett a padon. Hát, én sosem ragaszkodom ahhoz, hogy üljenek. Meg ne mászkáljanak, játszanak. Szerintem gyerekek, és senkinek nem esik bántódása, ha nem ülnek egy órán keresztül illedelmesen. Meg bemásztak a pad mögé. Ott padok vannak a váróban. Egyik anyuka majdnem felpattant, hogy kihúzza-e a padot, a másik anyuka meg veszekedett a lányával, hogy ne menjen ő is be:))) Én nem értettem, mi bajuk van. A padon ülő nőnek mondtam, hogy dehogy húzza ki, majd kijönnek, ha akarnak, ott, ahol bementek, a másik nővel meg nem foglalkoztam, mondjuk nem is kellett:)) Tudom, én veszem túl lazán a dolgokat, szerintem meg más szülők sótlanok. Van, ami kötelező, mint a fürdés, fekvés időpontja, míg máshol képtelenek lefektetni a 11-kor rohangászó gyereket, de játékban, a világ felfedezésében szinte mindent engedek. Nem szólok rájuk, hogy ne nyúljanak a bogárhoz. Nem akarok eredendően félelmet kialakítani bennük, hogy nem szabad megfogni. Bence is büszkén hozza a pókot a tenyerén, ha elkapja. Én hozzá nem nyúlnék:)) Persze, kell tudniuk a szabályokat, szót kell(ene) fogadniuk, tartani kell a napirendet, de pad mögé bemászni ér, és nem értek meg senkit, aki ennek az ellenkezőjét állítja.

Na, visszatérve. Elmondtam a dokinak, hogy mi volt a gond, szerdán köhögés, tüsszögés, gyulladt szem, majd kijelentette, hogy kötőhártya-gyulladás. Utólag belegondolva meg se vizsgálta őket, még a tüdejüket sem, hogy kell-e köptető (nyilván nem a szemük miatt), de mindegy is, tudom mi a teendő. De, ha már arra jártunk, igazán... No mindegy. Szóval, mára már szép volt a szemük az esti krémtől, de ő egy méterről ránézve megállapította a bajt. Jó, tudom, rutin, tapasztalat, mi más lenne, mindkettőnek ugyanaz, tehát fertőző. Ja, igen, fertőző. Jövő héten nincs ovi. Írt fel szemcseppet, napi 5-ször kell csepegtetni, 1-1 cseppet minden szembe. Tehát 2 óránként. 1 héten keresztül. Kicsit esélytelennek látom, mindenesetre este a sötétben fílingre odacseppentettem nekik:)) Levente dörzsölte utána a szemét, ezt sikeres cseppentésnek könyveltem el, Bence meg simán válaszolt, hogy igen, belement a szemébe. Mondjuk egyik sem akarta, nem is működtek együtt. A krémezésnél sem. Napi 5-ször, 1 héten keresztül. Hát, nem is tudom.  De nem izgatom magam, majd szépen, sorban haladok a dolgokkal, valahogy csak lesz:) Az tuti, hogy 3 gyerek itthon, se napközi, se ovi, se játszótér (ha már fertőzőek), én pedig be fogok csavarodni. Szívesen összezárok bárkit pár órára 3 eleven kicsi gyerekkel, akik ölik egymást, vagyis játszanak (is), és utána lehet elmélkedni, hogy mit jelent ez egy álló héten keresztül... Segítség! :) Az idegállapotomon, ingerültségemen ne csodálkozzon senki.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.