Hi!

Nagyon lelkesek a gyerekek a napközi miatt, sőt, egyre inkább! Ha mondom nekik, hogy másnap megyünk, akkor egyből tiltakoznak, hogy ők most azonnal akarnak menni:) Szereztek új játékot is a napközibe, szerintem az is a hihetetlen lelkesedés oka:) Van a teremben most egy sima gyereksátor, meg egy indiánsátor, és a kettő egy alagúttal van összekötve. De ez nem úgy van összetákolva, ez eredeti rendeltetése szerint ilyen - nekem úgy tűnt. Kedden Bence nagyon meg lett dicsérve, hogy nagyon jó volt egész nap, ő evett legügyesebben reggelinél és ebédnél is, illetve szépen segített elpakolni! Tehát, ha meg lett dicsérve, akkor nyilván ez egy kivételes nap volt, a többi napon nem ilyen :)) De panaszt sem hallok rá soha. Pedig tudom milyen. Talán, ha idegen környezetben van, akkor csak jobban viselkedik. Bár Kincsővel nem biztos.

Itthon amúgy is elviselhetetlenek sokszor, alig várom, hogy valamelyik, vagy néhány, vagy az összes oviba, bölcsibe kerüljön:) Kincső egész napos hisztije és sikítása kicsit kezd túlzás lenni, de az a legszebb az egészben, hogy Bence generálja. Ő nem hagyja békén, vagy összevesznek valamin. Ha nincs itthon Bence, akkor nyugi van. De mindenen összevesznek! Megkérem Bencét valamire, Kincső sikít, hogy ő akarja. Persze Bence a gyorsabb. Ilyenkor kétszer kell odahozni nekem a papírt, kétszer kell ajtót becsukni, kétszer kell vizet elzárni, meg mindent legalább kétszer kell csinálni, hogy Kincső is megnyugodjon, hogy ő hozta oda, vagy ő vitte el. Kicsit idegőrlő. Ez pár napja megy, és fog is még menni egy ideig. És nem tudok igazságos lenni. A minden kétszer is csak félig jó, mert a kiborulás már megvan, hogy ki csinálta először! Ovit akarok:))

Levente is többször hisztizett ma ok nélkül. Pedig se álmos, se éhes nem lehetett, a foga kinőtt, amit mondtam, és unatkozni se nagyon unatkozhat az itthoni állapotok közt. Akkor persze elhallgat, ha a karomba veszem, de ne is álmodjon róla, hogy a közel 10 kilójával szaladgálok majd egész nap. Idáig sem tettem, továbbra sem fogom. És olyan jó, amikor jön a nyomomban, kapaszkodik a nadrágomba, és mindig elesik, ahogy én lépek jobbra-balra a konyhapult mellett. Ő meg ordít. Ilyenkor szoktam berakni a kiságyba, és azt veszem észre, hogy nem zavarja, inkább lenyugszik! Felkapja a cumiját, amit csak alvásnál kap meg, leül, gyűrögeti a takaróját, lepakolja az ablakpárkányról a többi cuccát (pót-cumi, víz, dentinox), és aztán használja őket. Meg visszapakol. Meg megint lepakol. Kidobál. Akár 10 percet is  elvan nyugton, ami még egy mosogatásra és mosás bepakolására is elég szokott lenni!

Kincső és Bence nagyon sokat olvasnak is itthon. Leülnek egy könyv mellé, nézik a képeket, és megbeszélik:) Bence mondja, Kincső pedig jóváhagyja, az "Ugye Kincső?" kérdés után:) Nem is szoktam hallani, miket tárgyalnak meg, mert általában épp dolgom van, és beküldöm őket a szobába, akkor kezdik ezt az elfoglaltságot. Levente meg segít nekem tolni addig a porszívót. Például. Már letettem róla, hogy bezárjam a szobába, mert vagy nem tetszik neki, vagy nem zavarja, cserébe Kincsőék könyvébe mászik bele, amitől a másik kettő üvölt, meg utána Levente, ha odébb lökik, úgyhogy nem megoldható annyira.

Süvi is itthon volt ma két napot szabin, ő is foglalkozott a gyerekekkel. Kiolvastak pár Búvár zsebkönyvet például. Tegnap Süvi és Bence lementek a partra sétálni, de fel kellett jönniük, mert olyan magas a vízállás, hogy a sétálóút is víz alatt állt...

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.