Hi!

Ha épp rosszul mennek a dolgok, akkor mindig jön még rá valami kellemes meglepetés. Ahogy mondani szokás: Szegény embert az ág is húzza.

Bence már jól van, de az a helyzet, hogy Kincső is elkapta, pedig nem fertőző. Mert ugye Bence haza lett engedve a kórházból láz nélkül, és folyadékkal feltöltve, de akkor még nem volt meggyógyulva. A hasmenés meg olyan, hogyha nem igyekszik a fürdőbe, akkor nadrág, föld, minden olyan lesz. Én meg egész nap mosok, takarítok, fertőtlenítek, de ez olyan, mint a reklámban a wc pereme alatt. Csak nagyítóval látható, megbújó baktériumok itt-ott. Kincső benyalta. Kb. 2 hete nem alszom (nem számolom), mondjuk éjfélkor fekszem, 6-1/2 7-től ébren vagyok, a kettő közt kb. 5-ször kelek fel Kincsőhöz (ebből kétszer fél órára), + még párszor Leventéhez, úgyhogy szép az élet. Ennél mondjuk szarabb.

Azt már írtam, hogy mennyire fáradt vagyok, betegségek, költözés, vidéki levegő, miegymás + a hangulatom is siralmas volt a fenti okok miatt, de erre jött az, hogy szerdán igen szarul voltam, még hányingerem is volt. A menstruációm meg már 3-4 napja késett, amit a sok stressznek tudtam be. De csütörtökön úgy kezdett összeállni a kép: fáradt vagyok, kiborultam, késik, hányingerem van. Elég tipikus jellemzők. Úgyhogy kissé ideges lettem. Csütörtökön találkoztam Mercivel, elmentünk Gazdagrétre a cukrászdába dumálni, utána pedig átmentünk a DM-be és vettem egy terhességi tesztet. Otthon elő is kaptam nagy gyomorgörcsök közepette, erre sikerült egy selejtet vennem. Nem mutatott semmit. Pedig vettem már életemben párat, de eddig mindegyik jó volt, márkától függetlenül. Estére kaptam egy újat, úgyhogy a gyerekek fektetése után megint nekiugrottam egy tesztnek. Én olyan ideges voltam, hogy mondtam is Süvinek, ha két csík, én simán elájulok. Hát, nem ájultam el, csak kiborultam újfent, mert két csík lett. Ez volt csütörtök este 8 órakor. Fél 9-kor már a nőgyógyászomnál ültem. Az ultrahang alapján már a 8. hétben (!!!) vagyok, a spirál pedig köszöni szépen, megvan, jó helyen, csak a gyerek ügyesebb volt, és beköltözött alá. Fél 10 körül a dokimhoz is bejutottam, aki elmondta, hogy spirál mellett gyereket megtartani nem lehet, mert nonszensz és őrültség, hiszen a spirál végig lövelli ki magából a rézionokat, ami súlyosan károsítja a magzatot, és ép gyerek nem lesz belőle, úgy nagy valószínűség szerint. Ha megmarad. A spirált mindenképp ki kell venni, de azzal együtt meg jön a gyerek is. Mindig. Vagyis kivenni a 6. hétig lehet - ha jól értettem - onnantól már műtét, altatásban. Úgyhogy két héten belül engem műteni fognak. Hogy nevén nevezzük: abortusz.

Világ életemben abortuszellenes voltam, de "szerencsére" most sem kerültem igazán döntési helyzetbe, mert ha akarnám se tarthatnám meg, mert spirál mellett nem lehet. Kaptam egy zöld kis füzetecskét, azzal meg kell jelennem valami családsegítő, tanácsadó irodában, ahol kérvényezem a műtétet, ott 3 napon belül döntenek, kapok valami jegyzőkönyvet, addigra már időpontot is kérek a kórházban, ahol 4-6 napos előjegyzéssel felvesznek műtétre. Ennyi. Tényleg, annyira hiányzott az életemből egy altatásos műtét. (Legalább háborítatlanul fogok aludni pár órát...) Úgyhogy négyeskével már megbeszéltem, hogy hová a fenébe iparkodott ennyire, amikor tudhatta volna, hogy ez most nem fog menni, cserébe se neki, se nekem nem lesz most jó. A kezdeti sokkon hamar, pár órán belül túltettem magam (egyelőre), hiszen úgy érzelmi kötődésem még nem lehetett, viszont pár órára rá már tudtam, hogy mindenképp mennie kell, nem is kell döntenem felőle. Szegénykém. Viszont a műtéttől rettegek, pedig tudom, hogy kis műtét, sajnos sokan átesnek rajta, és ennyi. Csütörtök óta még szarabbul vagyok, mint általában, még fáradtabb vagyok, a gyerekek ellátásán kívül kb. semmire nem vagyok képes. Tegnap már nem is takarítottam, nem is mostam, csak feküdtem. A nap nagy részében a gyerekszoba közepén persze:) Anyu átjött délután segíteni, Kincső nála is aludt, hogy tudjak pihenni valamennyit, aztán majd lesz valahogy.

Jövő hétvégén még elutazunk Süvivel, az előtt tuti nem fekszem be semmilyen kórházba. Kár, hogy a pihenésünk nem lesz az igazi, mert már végig a napokon belül esedékes műtét miatt fogok parázni.

Következő alkalommal nem tudom, hogy milyen "jó" hírrel tudlak még meglepni titeket, de igyekszem unalmasabbra venni a témákat...

Tanulság: Abból fogunk megélni, hogy Süvit tenyészbikaként fogom árulni, mert ez már nem normális, amit művel:) Elég, ha rám néz kb., én meg már teherbe esem:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.