Hi!

Kincsőt nagyon bírom az elmúlt napokban:) Elkezdte Bencét úgy szólítani (utánam szabadon), hogy "Bence babám":))) De mindenre:) "Mi ez Bence babám?" "Kérem, Bence babám!" "Gyere, Bence babám!" Lényegében bármihez, amikor Bence neve is szerepel a mondatban:) Iszonyat mókás:) Bence persze nem ilyen kedves, ő simán csak ezzel szokott kedveskedni Kincsőnek "Mi van kopasznyakúkám?" (Kukori és Kotkodából lopta.)

De amúgy is annyi hülyeséget tudnak beszélni, hogy Süvivel mi csak lesünk, és röhögünk:) Persze mire meg kéne írni, addigra mindig elfelejtem:( Ez így leírva nem annyira vicces, de benne a szituációban, és azzal a hangsúllyal nagyon ütős volt:

- Köszönöm szépen apa (kis szünet) ezt a csúnya bohócot!

(Süvi egyik munkatársa szerzett Happy Mealben egy Joker figurát a Batmanből, és küldte Bencének. Persze megint egy napja nem találjuk, úgy elrejti mindig az új kincsét. De mindig rajtam keresi. Majd a költözésnél csak előkerül... Onnan, ahol 50 cumi is rejtőzik...)

Tegnap voltam Kincsővel gastroenterológusnál. Fantasztikus volt a 11:20-as időpontunk mind ebéd, mind alvás szempontjából, de túléltük. Vittem rágcsákat, de Kincső kb. félholtan dülöngélt már a gyerekülésben az utolsó kilométereken hazafelé.  Otthon egyből dobtam az ágyba, és ebéd nélkül elaludt.

Amúgy jó, hogy az embernek van időpontja, így csak 20 percet kellett várnunk, nem órákat... A doktornő nagyon kedves és szimpatikus volt, elég gyakorlottnak tűnt a kérdéseit illetően. Mercitől már előre tájékozódtam, hogy mi is történik egy ilyen vizsgálaton, úgyhogy tudtam mire számítsak. Lényegében annyi, hogy kikérdez a gyerek étkezési szokásiról, meddig szopott, meg ilyenek. Mondjuk én úgy készültem rá, hogy órákig fog faggatni, de szerintem 15 percnél nem voltunk bent a többet - pedig még meg is vizsgálta Kincsőt. Így kiderült, hogy Kincső 12 kiló, és 85 centi. Ezen kívül általános jó állapotban van, és kiváló szomatikus fejlettsége van. Kincső nagyon jól érezte magát, mind a váróban (végig olvastam neki), mind bent, ahol odáig volt a mérésekért, meg a vizsgálatokért is. Doktornéni megnyomogatta a hasát finoman, az is tetszett neki, és nagyon lelkesen próbált szájat nyitni és nyelvet ölteni:) Akkor már nem lesz ilyen vidám, ha megyünk vérvételre... A doktornő szerint Kincső nem tejallergiás, de azért a vérvétel majd mond biztosabbat. A székrekedése a táplálkozás megváltozásának köszönhető eredendően és azért maradt, mert máig visszatartja. Itt az étkezés változása a tej bevezetése volt ugyebár. Bár hozzátenném, hogy Kincső már kapott tejtől kiütést, ezt mondtam is a doktornőnek, de ő továbbra is kitartott a véleménye mellett, hogy nem tejallergiás. Az szerintem sem, csak érzékeny. Úgyhogy az alábbi minimum 6 hetes kúrát írta fel: heti legalább 5 alkalommal főzelék és napi 2 evőkanál paraffinolaj (ez ahhoz kell, hogy leszokjon a visszatartásról). Ja, meg gyümölcs minden nap. Bár azt most is kap bőven. 3 hétig ez a program, utána még három hétig egy kanál paraffinolaj. Ha még mindig próbálja visszatartani, akkor meg tovább. Pedig pont most készül szobatiszta lenni... Ilyen kúra mellett pedig nem ártana a folyamatos pelenka a balesetek elkerülése végett... Tanácsolta a doktornő is...

Levente ma már úgy is támaszkodott, hogy a lábán állt. Nem teljesen, félig hasalva, mert alacsonyan támaszkodott. (Konkrétan rajtam, miközben a földön feküdtem az oldalamon.) Egy-két napja már csak ültetem a babakocsiban. Egy ideig elvan így...

Bence jól elvan az oviban, bár minden reggel megkérdezi félig unottan, félig bosszúsan, hogy "Már megint óvodába megyünk?". Mert játszik Kincsővel, és nem örül, hogy öltözködés, meg indulás miatt ott kell hagynia mindent. De amúgy egyből megy be, ha már ott van, és mindig lelkesen beszámol, hogy kikkel játszott. Eleinte Benedekkel, utána Martinnal és Ádámmal, tegnap csak Ádámmal, ma meg Ádámmal és Benedekkel. Úgyhogy 3 kis barát az fix. Ezen a héten, hogy ragyogó idő volt, minden nap később mentem érte, hogy játszhasson a többiekkel a kertben. Minden alkalommal nagy munkában találtuk, amibe persze Kincső is egyből beszállt, alig lehetett elvonszolni őket. Viszont most a héten nagy problémám volt a játszótereztetés. Mert óvoda után fürdetésig tök jó, csak épp van közte egy Levente alvás, ami lent valahogy nem jön össze. Tegnap 6-kor kellett lefektetnem hazaérkezés után, úgy ordított már szegény gyerek a kimerültségtől. De csak fél órát engedélyeztem neki, hogy az esti fektetéssel ne legyen gond. De ma pl. neki kedveztem, inkább az óvoda kertjében maradtunk tovább, és nem mentünk játszóra. Ma Levente alhatott nyugodtan, aránylag időben... Pedig szép volt az idő nagyon! Szedtünk csomó diót az ovi kertjében. Minden nap szedünk almát, egy héten egyszer pedig az aktuálisan lehullott diókat is:) Boltban, piacon aranyáron mérik, itt meg kilószám szedem össze a földről. A dolgozókat nem érdekli (na nem arra gondolok, hogy a gyerekeknek adni, hanem arra, hogy hazavinni), más még nem fedezte fel(?), úgyhogy mi lelkesen "lopjuk" amíg lehet:) Aztán majd odaadom anyunak, és ez lesz a hozzájárulásom a karácsonyi bejglihez:) Szerintem még idén sem fogok sütni:) Sőt, még jövőre sem. Majd egyszer... Ha már Kincső is segít:))

Bence és Kincső már olyan jó elvannak egymással, ha épp nem ölik egymást! Útközben is annyit mókáznak együtt. Mennek hátrafelé, megnézi a gesztenyéket, stb. És nem az van, hogy "Anya gyere" "Nézd meg", akármi, hanem totál lefoglalják egymást. Nem mondom, gyűjtöm ám az irigykedő pillantásokat néha:) Meg az elismerőket is. Meg a sok mosolyt, ami a gyerekeknek szól. Épp tegnap kérdezte az egyik ismerős anyuka (meg mostanában sokan valami ok folytán), hogy hogy bírom három gyerekkel?? Ilyenkor mindig meghúzom a vállam: "Jól." Vajon mit akarnak hallani? :) Az egyik anyuka mondta is okosan, hogy azért 3 gyerekhez már nagy szervezések kellenek! Hát igen, mondja annak, akinek az álneve titkon "A Logisztikus". Nekem nem okoz problémát, hogy bárhova időre elkészüljek a három gyerekkel. Ha programról van szó, ha az esti fektetésről. Én a szervezésben, a káoszállapotok kordában tartásában élem ki magam, itt vagyok igazán elememben. "Hogy bírom?" "Jól." Mert valakinek a 3. gyereknél volt az, hogy nagy váltás volt neki. Én meg mindig azt mondom mindenkinek, hogy semmiből egy gyerek az sokkal durvább, mint utána 2, vagy 3, vagy akármennyi. Tuti egy negyediket is simán be tudnék illeszteni a napirendbe, fel sem tűnne, csak épp nincs most kedvem még 9 hónaphoz...:) Az anyagi részét pedig inkább meg sem említem - tudja jól a család... Mibe kerül ez nekik is, nem csak nekünk:) (Köszönjük:)

Kincsővel kapcsolatban jut eszembe. Mostanában nekilátott gyerekeket piszkálni. Általában vele egyidős, vagy nála kicsit kisebb (már járni tudó) gyerekeket pécéz ki magának, és odamegy piszkálni őket. Megfogdossa, megböködi, próbálja maga után húzni, vagy a földről felhúzni. Talán megölelni is, bár azt még konkrétan nem láttam, mert az áldozat sem volt barátkozó. Mindig rá kell szólnom a játszótéren, hogy hagyja már a kislányt/kisfiút. Amúgy nem bántja őket, ezért nem nagyon tudom, hogy mi az elképzelés, mit akar, mi a célja... Majd alakul... Bölcsiig már nem nagyon lesz gyerektársaságban, mert jövő héttől esős idő, utána pedig már nem számítok játszóteres időre. Csak sétálós-motorozósra. Sőt. Jut eszembe. Költözünk. Ott nincs is ilyen gyerekparadicsomi állapot, mint egy lakótelepen. Ez pl. überelhetetlen előnye a lakótelepeknek, hogy alig van utca, nagy egybefüggő terek, zöld, játszóterek, stb. Mindenki tudja, hogy miről beszélek. Mi kertvárosi részen leszünk, tehát kilépünk a kertből, és járda, utca. Ennyi. Nem tudom még, hogy ott hol van közösségi rész, pl. játszótér. De Kriszti már a védőnőnek is szólt, hogy hamarosan új gyerekek jönnek hozzá:) Szerencsére Kriszti már feltérképezte a terepet (ő a barátnőm, leendő kertszomszéd, egy éve sincs, hogy odaköltöztek), úgyhogy majd mondja, hogy merre van a gyerekorvos, védőnő, stb:) Helga csak kicsit idősebb Leventénél, játszótérre még tuti nem járnak, de hátha tudják, hogy merre van a közelben:)

Költözéssel sehogy nem állunk, de szerencsére nem sürgős, a lakás üres lesz, Reni meg ráér az ideköltözéssel. Persze azért elhúzni sem lehet, hogy félig itt vagyunk, félig ott, rezsi két helyre megy, de legalább nem kell stresszelni, ha valami nem az előre elképzelt ütemben történik. Hétfőn írjuk alá az adásvételit, kedden festek, szerdán takarítok, és kezdem a dobozolást. Süvi már kedden kezdi a dobozolást, szabit vesz ki. Ma este tervezek egy harmadik dobozt is megtölteni a konyhából. Sok dolog van ott, ami tuti nem fog kelleni az elkövetkezendő 1-2 hétben:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.