Hi!

Akkor már ugrok is neki az óvodai információknak. Tegnap sikeresen eljutottunk az óvodáig délelőtt, és találkoztunk az ovis nénikkel. Azt hiszem Nóri néni, és Timi néni. De nem biztos. Nóri néni lehet, hogy Dóri néni, Timi néni meg lehet, hogy teljesen más, de elég pocsék a  névmemóriám:) Éva néni a dadus, azt tudom, ő hozza az ellátmányt a gyermekeknek: reggelit, ebédet, uzsit, gyümölcsöt. Innivalót. Éva néni aranyos. Meg volt még egy nő, neki nem tudom, hogy mi a neve, bár tegnap és ma is bemutatkozott. Ő fogja talán a tornát tartani? Mondta, hogy neki mi a funkciója, és én azt úgy fordítottam le magamban, hogy biztos tornát tart:)) Idővel képben leszek...

Tegnap megtudtuk Bence jelét is, már ki volt neki választva, labda lett. Piros, pöttyös labda. Szerintem az jó jel. Bár, ma, amikor Bence nézte a szekrényén a jelet, és meglátta a szomszédét, akkor egyből kérdezte, hogy miért nem a süni az övé? :) Na, de ennyire nem szaladok előre.

Kezdem a felháborodásommal, amire még párszor vissza fogok térni. Mondták azt az egy-két infót, amiket már amúgy is tudtam nagyjából, majd rám néz Nóri, és közli, hogy nagyon sokan vannak a csoportban, nincs elég férőhelyük (talán ágy), úgyhogy, mivel én úgyis otthon vagyok gyerekkel, legyek szíves ebéd után hazavinni Bencét az óvodából... Csak lestem! Olvastam már ilyen rémtörténeteket fórumokon, de nagyon nem figyeltem fel rájuk. Azt gondoltam, hogy nagyszerű, ilyen is van... És milyen felháborító. Aztán léptem tovább. Erre tegnap az arcomba vágták. Nem tudtam mást tenni, mint töredelmesen bevallani az óvónőnek, hogy halovány esély sincs erre, mert megoldhatatlan. Náluk délben esznek, fél 1 körül kéne menni érte, én meg fél 12-12 között etetek, délben fekszenek le aludni a gyerekek. Leghamarabb akkor tudok menni Bencéért, amikor felkeltek. Azt már meg sem említettem, hogy akkor még uzsiznak, tisztába teszem őket, készülődni kell, stb, és fél 4 előtt aligha érek oda. Szóval, ezen háborogtam egész délután.

Most kicsit előre ugrok: Ma jövök el az óvodából, aztán mondja nekem Nóri néni, hogy Bencéért délre, de inkább előbb jöjjek vissza. (Ezen a héten csak délelőtt vannak a gyerekek, míg beszoknak.) Mondtam oké, majd szaladtam, mert anyunak - aki a két kicsire vigyázott - mennie kellett. Aztán itthon nekiláttam gondolkozni.. Délre?? És mikor ebédel? Ha jól tudom, be van fizetve egész hónapra. Elsejétől kezdődően. Úgyhogy fogtam magam, és felhívtam az óvodát. Kapnak-e már a héten ebédet a gyerekek, és mikor? 3/4 12-12 körül, 1/4 1 - 1/2 1 között lehet jönni értük. Komolyan mondom, a pofám leszakad. Én értem, hogy a sok gyerek, az sok gond, meg mielőbb le akarnak lépni az óvónénik, de ez azért már a pofátlanság teteje! Már az első napon! Meg a mínusz első napon.  A házirendben benne vannak a gyerekek jogai is. Joguk van napi max. 10 órát bent lenni például. Többek közt. Én meg vigyem haza ebéd után, mert neki úgy kényelmes... Meg mert én otthon vagyok. Ja. Két kicsivel, és egész nap ölik egymást. Ráadásul Bence ugye úgy szereti a közösséget, hogy bölcsiből is mindig záráskor hoztuk el, de még akkor sem akart jönni. Aztán ő meg szépen evés/alvás után, mikor mehetne játszani a többiekkel, akkor jöjjön haza Kincsőt ölni, Mert az óvónéniknek az úgy jobb. Komolyan mondom... Kíváncsi vagyok, hogy jelenlegi kormányunk családbarát (?) politikája mikor ér le ezekbe a régiókba is... Vagy bárhová, ahol szükségem lenne rá.

Tehát, ma volt a nagy nap! Anya korán kelt (mindenki más kivételesen aludt), elkészült, reggelit gyártott, majd nekilátott Bencét keltegetni. Szegény nagyon nem akart felkelni:( Mindkét gyerek felriadt már a reggeli osonásomra, csak Bence nem tért magához:) De utána már lelkes volt!

- Megyünk az óvodába!

- Igen, de előtte egyél, igyál valamit.

(Ivott egy korty kakaót, evett egy szem müzlit.)

- Megyünk az óvodába!

- Igen, de előtte egyél még.

- Már ettem!

- Még egy kicsit...

Végül 2-3 korty kakaóval, és 1-2 szem müzlivel a hasában elindultunk:) Úgy döntöttem, hogy mivel érkezéskor reggeli van, ezért itthon csak kakaót és müzlit fog kapni. Még sosem evett, de nyaraláskor olyan is volt a választékban, és örömmel rágcsálta. A bölcsibe menet teljesen elérzékenyültem, hogy Bencének az első napja lesz az óvodában! Hogy ilyen nagy már! Kicsit félve ment be a terembe, de aztán egyből megtalálta a játékokat, meg később a leendő pajtásokat is. Ez alatt konkrétan azt értem, hogy Bence fél délelőtt egy Benedek nevű kisfiúval dobálózott, őrjöngött és verekedett boldogan. Benedek anyukájával fogtuk a fejünket, hogy megvannak a csoport rossz gyerekei...:) Minden más gyerek csendben ismerkedett a környezettel, ült, állt, játszott nyugodtan, a mi gyerekeink meg, mint akik Red Bull-t reggeliztek. Meg is beszéltük a másik anyukával, hogy együtt járhatunk majd be, amikor az óvónő berendel minket, a két gyerek viselkedését megbeszélni...

(Közben hazaért Bence, anyu fél 1-re ment érte, és senki nem volt már ott. Egy néni takarított - szerintem Éva néni - , az óvónők nyugodt szívvel leléptek, Bence egyedül ült a szőnyegen, és játszott. Nem mintha ez egy fél pillanatig is zavarta volna... No comment.)

24 fő lett végül a létszám, de ma nem volt bent mindenki. Állítólag  van 2 sérült gyerek is, de én nem láttam őket. Vagy láttam, de tényleg olyan enyhén sérültek, hogy nem is látni rajtuk. Viszont megállapítottam, hogy a gyerekek és szülők felét még életemben nem láttam! Kizárt dolog, hogy helyiek lennének mind. Teljesen kizárt. Néznék egy lakcím listát szívesen. Mert, mint tudjuk, elsősorban a helyieket veszik fel. De Bence óvodai kérelme sajnos el lett utasítva helyhiányra hivatkozva... Utólag nem törődök ilyennel, fel lett vetetve, és nem fog ebéd után hazajönni. Ebbe sajnos minden ott dolgozónk bele kell törődnie.

Bence olyan édes volt, most, hogy hazaért!

- Jó volt az ovi?

- Igen.

- Holnap is mehetsz!

- Holnap nem megyek.

- Nem? Csak a többi gyerek megy? Te itthon maradsz?

- Igen.

...

- Csak vicceltem! Megyek! (És vigyorog:)))

Bencének már komoly és fejlett humora van! Odáig vagyok:)

Mindenesetre ebbe az ovi dologba bele kell rázódnunk. Vagyis nekünk nem. Az óvónéniknek kell belerázódniuk. Mi megyünk, aztán jövünk, akkor, amikor, ők meg nem tudnak mit csinálni igazából, az utcára nem fogják kitenni, úgyhogy nem is izgatom magam egy fél pillanatig sem.

Az egyedül izgalmas a reggeli hercehurca lesz. Mindenkit gyorsan gatyába vágni, minimális reggeli, aztán indulás. De Bence utána egyből tud enni, Kincső viszont nem. Tehát akkor megint haza kell jönni, nem tudunk sehová menni, hiába vagyunk felöltözve. Ráadásul Kincsőnek esze ágában sincs elhagyni az óvoda területét önszántából. Ez az elmúlt 2 napban kiderült. Hogy a fenébe fogok én reggelente elindulni velük a lakásból, majd az óvodából?? Leventét nem hagyhatom kint a babakocsiban, hordozót is kell vinnem reggelente (mondjuk az rátehető a babakocsira). Míg Bencét átöltöztetem, addig Kincső tuti beszalad a terembe. Utána meg játszana, és nem fogom tudni elvonszolni, csak karban, és ordítások közepette. És akkor Bencének még útravaló jó gondolatokat sem adtam át, és Levente is csak fekszik, vagy ordít valahol. Mókásak lesznek ezek a reggelek, amíg nem alakul ki a rend. Mire kialakul, addigra meg lebetegednek, és pár hét után kezdjük elölről az egészet:) Egészen novemberig, Kincső beszoktatásáig. Utána majd jönnek az újabb - számomra jelenleg még nem ismert - kihívások:)

Akkor még pár szót Leventéről. 6 hónapos ugyebár, és nagyon nagy. 74-es ruhákat hord. Éjszaka már nem kap enni múlt hét óta. Napi 3-szor kap tápszert ( reggel, délután és este), délelőtt gyümölcsös bébidesszertet, délben meg bébiételt. Amúgy ez rengeteg pénzt emészt fel, még fél éven keresztül. Csak ennek a csöppségnek az etetése minimum 20ezer forint havonta. Minimum. De inkább több. És fél évig még így is lesz.

Kincső pedig tegnap óta megtáltosodott. Tegnap óta többször hittem azt, hogy Bence beszél hozzám, mert olyan érthetően mond mondatokat, hogy azt nem hiszem el! Idáig is mondott mindent, de tegnap óta sokszor már érthetően is. És szép nagy mondatokat.

Viszont még mindig nem alszik jól, bár ma este már jobban aludt (legalább is éjfél után), mint az előző napokban. Levente is kicsit jobban aludt már, de még nem közelítettük meg a nyaralás előtti állapotokat.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.