Hi!

Bence egyre jobb dolgokat tanul a bölcsiben... Tegnap hazajött, és azt látom, hogy szopizza az ujját. Na mondom, te meg mit csinálsz, kitől láttad ezt  bölcsiben?? A Katicától. Pazar. Elmagyaráztam Bencének, hogy a Katica biztos egy buta kislány (bár szerintem idősebb Bencénél, ha jó kislányra gondolok), Bence viszont okos nagyfiú, úgyhogy meg ne lássam. Mára mondjuk már el is múlt az újdonság varázsa, mert eszébe sem jut ujjat szopni. Ma meg ismét új tudással állított haza. Valamit csinált, Kincső nekilátott bömbölni, úgyhogy kérdőre vontam Bencét, hogy miért sír a Kincső. Válasz: "Azért sír, mert kakifejű!" :) Na most erre mit lehet mondani?:) Elkerekedett szemekkel néztem rá, hogy tessék?? Ismét felvilágosított, hogy kakifejű a Kincső.:)) Úgyhogy ma meg elmagyaráztam neki, hogy a Kincső nem kakifejű, hanem nagyon szép kislány:) Egyébként ezt a Benettől hallotta, aki a Szonját nevezte kakifejűnek. Sőt. Mint megtudtam, Szonja mindig kakifejű:) Nem igazán szoktam írni a csoporttársairól, mert nem ismerem őket, de azt már írtam, hogy Benett a központi figura. Bence tegnap boldogan mesélte, hogy bokszolt a Benettel. Verekedni is szoktak. Mással nem:) Szonja - a kakifejű - pedig egy gyönyörű, ám eléggé elkényeztetett kislány. Mármint az egyik, mert van egy Zorka nevű párja is. Egypetéjű ikrek. Hosszú szőke loknis haj, nagy kék szemek, "szilikonos" száj, és olyan megjelenés, mint egy topmodellnek. Anyu midig meséli, hogy aznap milyen ruhában jelentek meg az ikrek:) Ilyen divatmagazin style. Azt sem tudjuk, honnan szerezhetik be a ruháikat. Kb. v.mi nagy divatház gyerekkollekciója lehet. Úgy öltöznek, mint a felnőttek, csak kicsiben. Két cicababa. Bombázó. De a fiúkat ez nem érdekli még, mert "Szonja mindig kakifejű":)

Bence ma is reális volt evésnél. Apa vett zöldborsót, mert szereti (én sose tartoztam a nyers borsóevők társaságába, de tudom, hogy sokan szeretik), és megkínáltam vele a gyerekeket is. Erre Bence azt mondja nekem, hogy kanalat kér, mert kézzel nem eszünk! A nyers borsószemhez kanalat! Majd negyed órával később ott veszekedtem vele, mert a kezét tunkolta a gyümölcslevesbe (a tényleges vacsorájába), és az ujjairól szopogatta le a lét...

Kincső ma kiborító volt. A dolog ott kezdődött, hogy a reggeli sírására (azaz felébredt, éhes volt) felébredt Bence is, aki utána nem akart visszaaludni. Viszont negyed 7-kor azt mondtam neki, hogy márpedig ki nem teszi a lábát a szobából, mert én fekszem vissza aludni, így az ébren lévő Bence miatt Kincső sem tudott visszaaludni. Tehát kb. 3/4 8 helyett már 1/4 7-től ébren volt. Fél 12-kor elaludt a nappaliban a szőnyegen, miközben Leventét etettem. Túl volt már az ebéden, (mert nyűgös, éhes és álmos volt, előbb etettem), majd mondtam neki, hogy megetetem gyorsan Leventét, aztán megyünk aludni (dél körül szokott lefeküdni). Persze 11.27-kor ott szunyált már a lábamnál. Leventét lecsaptam, Kincsőt felkaptam, ágyba be, Levente kézbe vissza, etetés. De aztán alig másfél óra alvás után felriadt Leventére, aki álmában köhögött egyet, és nem tudtam visszaaltatni (mármint Kincsőt). Tehát, ilyen volt az alvása, ami azt eredményezte, hogy délelőtt és délután is extra nyűgös volt. Egész nap hisztizett, "aja, aja", "gyeje, gyeje", "csúszik" :) Szóval, sírt, ordított, hisztizett vég nélkül, le nem mászott rólam, ha bármit csináltam, akkor jött, és lógott a ruhámon, mosogatáskor tolt el a mosogató elől nagy sírások közepette, stb. Ma szerintem ezt a két mondatot mantráztam egész nap: "Kincső, ne hisztizz!" "Kincső, fogd már be a szád!" Komolyan mondom, ha valaki ma felvette volna az egész napi beszédemet, akkor 80%-ban ezt hallgathatta volna vissza. Komolyan idegőrlő volt. Persze, megértem, fáradt volt, nyűgös volt, van ilyen (próbáltam délután még egyszer ágyba dugni), de azért remélem nem fog sűrűn előfordulni. Egyébként is egy hisztizsák, de ez a mai...

Holnap viszem Leventét könnycsatorna átmosásra. Okos fejemmel pont ma este kezdtem el böngészni  a netet a témában, és sok rémtörténetet olvashattam végig. Vagyis egyik sem volt végeredményben rémes, csak az volt a konklúzió a végén, hogy aki teheti ne vigye, várjon, majd megoldódik. Mert szörnyű. Meg sok átmosás kell sokszor. Stb. De aztán elolvastam egy interjút a Heim Pál szemészével is, és akkor megnyugodtam. 2-3 hónapos kor körül kell vinni a gyereket, de mindenképp 4 hónapos kor előtt, mert utána már nem biztos, hogy egy átmosás megoldja a helyzetet. Egy éves kor után már altatásban megy a dolog, meg csatornában hagyott műanyag csővel. Ezt hívta az elhanyagolt eseteknek. Hát, én nem akarom elhanyagolni a gyerek szemét, hogy majd megoldódik. Vagy igen, vagy nem. De addig sem lesz jó senkinek. És mint kiderült, pont most vagyunk még jó időben a művelethez. Illetve mondta, hogy a sok szemcsepp, krém sem jó semmire, csak a fertőzést átmenetileg megszüntetni, de az azért nem nyitja meg a könnycsatornát. Viszont antibiotikumnak számítanak, úgyhogy nem biztos, hogy a hosszú használatuk előnyös. És a masszírozás is csak arra jó, hogy a felgyülemlett váladékot kimasszírozza a szülő a csatornából, megnyílni attól az még nem fog (az esetek nagy részében tuti nem, de biztos van pár szerencsés). Úgyhogy pont azokat mondta, amiket én is gondoltam ezekkel kapcsolatban, úgyhogy megnyugodtam. Hogy várni mennyit kell majd, azt nem tudom, időpontot nem kaptunk. A fórumokon másfél órás várakozásokat emlegettek, de az még belefér. Azért viszek termoszban forró vizet, meg tápszert, meg mindent:)

Aztán meg elmegyek még gyógyszertárba, mert úgy döntöttem, hogy ideje vitaminokkal megtömnöm a gyermekeket, mert ez a szeles, esős idő nem kecsegtet semmi jóval, és így tél után, meg a sok betegség után, nem lehet túl jó állapotban az immunrendszerük. Főleg Kincsőnek. Bence az stramm. Még sosem vettem gyerekvitamint (Vitacolan volt itthon már 2 üveg, a 3 év alatt de Bence nem kérte, Kincső néha, így én fogyasztottam el végül:), de holnap kifaggatom a gyógyszerészt. Valami brutál vitaminbomba drazsét képzelek el a lelki szemeimmel. Valami olyan kéne nekik. Meg valami nekem is, úgy döntöttem:)

A héten úgy néz ki, hogy végre találkozni fogok Krisztivel és a lányával. Nem akarom mondani, hogy hány hónapja tervezzük a talit, de úgy majdnem fél éve:) És ma láttam az iwiw-en, hogy a másik volt osztálytársamnak (volt padtársamnak) is most született gyereke, pontosabban 4 nappal Levente után:) Úgyhogy írtam neki is, és felvetettem, hogy nyáron szervezhetnénk egy babás osztálytalálkozót, mert mindenki mostanában kezdett el szülni, és már sok helyen van pici baba. Vagyis mindenkié 3 év alatti, úgyhogy mókás lenne így is összejönni:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.