Hi!

Megírom nektek, hogy miért ezt a témát választottam, vagyis inkább azt, hogy mi volt a célom a dolgozatom megírásával.

Magánemberként úgy alakult az életem, hogy a munkáim során közvetlen kapcsolatba kerültem a protokollal, és ezen belül is a diplomáciai protokollal, ami csak később derült ki számomra. Nem értettem, de nem is gondolkoztam el rajta, hogy amiket el kell végeznem feladatokat, azt miért pont úgy kell, miért nem lehet másképp. Volt nagykövet, kulturális attasé főnökömtől mindig pontos utasításokat kaptam, hogy mit, és hogyan kell csinálnom. Ez utólag nagyon érdekes tapasztalat lett számomra, és nagyon meg is szerettem ezt a féle területet, ezért döntöttem úgy, hogy a diplomáciai protokoll bemutatását válasszam szakdolgozatom témájául.

A célom az volt a dolgozat megírása során, hogy hozzám hasonlóan bárki, aki vagy szervezési, vagy résztvevői oldalról kapcsolatba kerül a diplomáciai protokollal, az ismerje annak szabályait, előzményeit, és ne essen kétségbe, hogy milyen ruhát kellene felvennie az adott alkalomra, vagy tudja, hogy melyik villához nyúljon a tányér mellett egy díszvacsora esetén.

Maga a diplomáciai protokoll kialakulása is egy érdekes történet, és mint minden szakterület esetén, amiben el szeretne mélyülni az ember, nagyon fontos az alapok ismerete. Szakdolgozatom első része a diplomáciai protokoll kialakulásáról szól, ahol szinte minden földrészre kiterjedően megpróbáltam bemutatni az első régészeti emlékeket. Figyelemreméltó, hogy több ezer éve létezett társadalmaknak is már kiforrott, meglévő protokolláris előírásaik voltak a fennmaradt leletek szerint. A későbbi korok ezt többé-kevésbé átvették, újraélesztették, átalakították, míg végül ki nem alakítottak egy egységes, nemzetközi protokollt Európában. Jelenleg az 1961-es bécsi egyezmény a diplomáciai, és konzuli kapcsolatokról van érvényben, mivel a szabályok kötöttek és nem változtak azóta sem.

A diplomáciai protokollal hazánkban a Külügyminisztérium foglalkozik, így a jelenleg Magyarország folyó diplomáciai protokoll körébe tartozó feladatokat a Külügyminisztérium honlapján talált leírás segítségével mutattam be.

Mivel a diplomáciai protokoll elsősorban a diplomaták életében van jelen, így az ő munkájukon keresztül lehet azt bemutatni. Dolgozatom harmadik fejezetében így kitértem arra, hogyan lehet valakiből diplomata, milyen előírásoknak kell megfelelni a munkakör betöltéséhez, és milyen okmányok szükségesek munkájuk megkezdéséhez. Azért is tartottam fontosnak ennek a fejezetnek a megírását, mert mint ahogy a diplomáciai protokollt, úgy a diplomaták munkájának hátterét sem ismeri egy hétköznapi ember, aki csak annyit lát egy diplomatából, hogy zászlós gépjárművel közlekedik, elegáns öltönyt visel, és jól beszél mindenféle nyelveket. Pedig, mint szakdolgozatomban is látható, diplomatának lenni nem egyszerű feladat, nagyon sok tudást igényel, nagyon sok szabályra kell odafigyelni és nagyon sok szakmai és emberi kívánalomnak kell megfelelni hozzá.

Mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, így szükségesnek tartottam bemutatni az EU egyik központjának, Brüsszelnek az egyedi protokolláris életét. Itt fordul meg naponta a legtöbb miniszter és diplomata, így idő és lehetőség hiányában a protokollt a legegyszerűbb, leggyakorlatiasabb formára alakították ki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.