Hi!

Mint írtam tegnap, elég beteg és leépült vagyok, ennek megfelelően jó korán le akartam feküdni pihenni. Mint ahogy az lenni szokott:)) Gondolom innen már sejtitek, hogy mi jön:) Igen, jól gondoljátok, majdnem 5 órát aludtam 3 részletben, de nem teljesen. Fél 11-kor Kincső nekilátott nyűgösködni. Rövid időn belül többször is voltam bent nála, de igazából nem sok sikerrel. Nem kért inni, nem kért cumit, de hánykolódott. Nem volt nedves a ruhája, de nagyon húzogatta a lábát maga alá, és dugta ki a fenekét. Gondoltam fáj a hasa, mivel elég furcsákat produkált az elmúlt három napban. Nevezetesen vagy 5-6-szor kakilt, holott örülök, ha 2 naponként van eredmény. Gondolhattam volna, hogy nem megjavult az emésztése, hanem nála a vírus a hasát támadta le. Szóval, masszírozgattam a hasát, aminek nagyon örült, de hiába hagytam ott, 10 perc múlva megint sírt. Végül kiderült, hogy az a baja, hogy bekakilt. Ilyet nem tudom mikor csinált utoljára... Még a "régi" időkből is csak arra emlékszem, hogy reggelente kakis pelenkával szedtem ki az ágyból, de az a reggeli utáni produktum volt. Úgyhogy nekiláthattam vetkőztetni, pelenkázni, stb, amire természetesen totál felébredt. Azt már talán írtam párszor, hogy Kincsőt azért nem lehet sírni hagyni éjszaka, hogy majd elalszik, mert ő nem. Ő felébred végül, és 2-3 óra, mire visszaalszik. Mert sokszor olvasni, hogy ne kínozza magát az anyuka, hagyja sírni, majd megszokja, majd visszaalszik, stb. Jobban szívok, ha Kincsőhöz nem megyek be... Tehát, felkelt, és igyekezett még a 3 órát is túllépni. Éjfél körül bevittem az ágyba aludni, de persze nem aludt, ott szórakoztattam, azaz simogattam, ringattam az ágyban. Eredménytelenül. Viszont Bence meg elkezdett köhögni, mert a párásítót lekapcsoltam Kincső miatt. Mert annak van fénye is, és ha nincs sötét, akkor érdeklődve áll, és dumál, hogy mi mindent lát... Tehát neki sötét kell. Úgyhogy dönthettem, hogy párásítás, vagy alvás. Később megint dönthettem, hogy Bence köhögés, vagy párásítás és Kincső ébrenlét... Amikor Bence már nagyon köhögött, és csúnyábban, és nem tudott jól aludni tőle (azaz fel-felsírt, idegesen cumizott, forgolódott, stb), akkor úgy döntöttem, hogy Kincsővel kell folytatnom a küzdelmet. Nem akarom még ennél is hosszabbra húzni a dolgot, de 1-kor jöttem ki tőlük úgy, hogy Kincső még nem aludt, de legalább feküdt, és aránylag nyugton volt. Ezt elkezdte tarkítani azzal, hogy 10-15 percenként sikoltott fel, majd végül 3/4 2 körül elaludt. Meg aztán én is. (Jelzem megint, 10-kor akartam lefeküdni.) Baromi rosszul aludtam a torkom miatt, semmit nem pihentem. Kincső 6-kor zendített rá megint, fél 7-ig nem maradt nyugton, akkor reggelizett. Valamikor én is visszaaludtam még; fél 8-ig. Hurrá.

Azért keltem ilyen korán, mert Bencét kellett ébresztenem. Ugyanis ma bölcsibe ment, de korábban, mint szokott (anyunak varratszedésre kellett vinnie aput), ezért keltenem kellett. Borzasztó volt:( Neiláttam ébresztgetni, erre félálomban azt mondja nekem: "Mesét!" :)) Mondom neki, Bencécském, nem este van, nem mondok mesét, te kelsz fel!:) És kigomboltam a hálózsákját. Erre elkezdett sírni, hogy gomboljam vissza... Aztán erre a hisztire felkelt Kincső, aki szintén aludt volna még, hiszen fél éjszaka ébren volt. Úgyhogy kivettem, kivittem, és Bence is felkelt, hisze látta, hogy már mozgás van, mindenki kint van, világos van, stb. Aztán öltözködni nem akart, mert totál kába volt, és hagyjam békén. Amikor anyu megjött érte, még pizsiben volt, és rimánkodtam neki javában. Annyira sajnáltam szegényt:) De csak ruhába húztuk, csak elment, és életében először egész napot volt bölcsiben!

A bölcsisek szerint ő volt a legrendesebb az alvószobában, bár nem aludt egy percet sem, de csendben volt, és pihent. Nem őrjöngött, mint a lányok:) És jól is érezte magát, mert amikor anyu ment érte, akkor sem épp menekülni akart már, hanem mutogatta a játékokat anyunak:) Viszont hulla fáradt volt. A fél nap is kimeríti, de az egész nap... Fél 5 körül ért haza, és sehol nem volt az én eleven és rossz gyermekem. Tegnap kiírtam neki a Madagaszkárt, azt néztük meg. Feküdt, cumizott, bújt, evett, de nem rohangált semerre:) Totál ki volt nyúlva:) Előbb is ment fürdeni, és aludni. Most kicsit előre lépek a történésekben, de az emeleten alszik ma először. Kicsit nyüszögött, mikor magára hagytam, úgyhogy visszamentem és megkérdeztem, hogy vele maradjak-e, míg elalszik. Bólogatott, majd kb. 1 perc múlva aludt is! Stopperrel kellett volna mérnem az időt:) Nagyon kimerült volt. És holnap megint megy bölcsibe, megint egész napra, de ezt is mindjárt írom:) (Igen hosszú lesz a mai blogbejegyzés is, úgy érzem...)

Kincsőt délelőtt elvitte Lívia, mert ma volt A NAP, hogy előkészületek történjenek itthon. Beüzemeltük anyuval az emeletes ágy felső szintjét Bencének. Ide már a karácsonyra kapott hatalmas paplanját tettük, nem hálózsákozik többet (hogy lépcsőzne le az emeletről reggel??) Kincsőnek pedig az alsó részt rendeztük be. A kiságy rácsát felszereltük, az összes huzat, lepedő, takaró, minden ment mosásba. Mármint anyu elvitte, és megpróbál csodát varázsolni. Valami fehérítőt, folttalanítót is vett. Nekem sem a hypo, sem a Vanish, semmi nem használ igazából. Mármint tökéletes eredményt nem szoktam kapni. Beüzemeltem a légzésfigyelőt, felszereltük a létrát az ágyra, szőnyegből ragasztottam a lépcsőfokokra csíkokat, hogy ne csússzon meg Bence lába lépcsőzéskor. Le lett véve a függöny, az is megy mosásba. Le lett mosva minden fa felület is, stb, úgyhogy a szoba kész. Aztán előszedtem az 56-os ruhákat. Meg pár 62-est is. Fene tudja, hogy mekkora lesz a bébi, és mekkorát nő az első időben:) Hely már nincs, két fiókot tudtam neki kiüríteni. Mivel elemes bútorunk van, elképzelhető, hogy kell még elemet rendelni hozzá. Még van hely szerencsére. Összekészítettem a ruhácskákat is külön, amiben haza lesz hozva. És nekiláttam összecsomagolni a kórházi cuccomat. Anyu meg leengedte a mélyhűtőt és kitakarította a hűtőszekrényt ezek mellett. A takarítók ma szóltak, hogy csütörtökre közbejött nekik valami, úgyhogy holnap jönnének. Így holnap fognak jönni, ezért lesz Bence holnap is egész nap bölcsiben. Kincső meg ma is Líviáéknál alszik, és holnap is nála lesz, míg takarítanak:) Szerencsére mindenki hozzánk tudja igazítani a napjait, ez nagyon nagy segítség, és innen is sokadszorra köszönöm az egész családnak!!

Én estére már hulla vagyok megint, pedig vasalni kellene (meg szakdolgozatot írni persze:), de szerintem aludni fogok. Tegnap pocsék szarul voltam, és erre jött még az is, hogy a nap nagy részében megint nem tudtam lábra állni. Túl sokat feküdtem, és nem mozgattam az ízületeimet. Fél lábon ugrálni pedig nem próbáltam ekkora hassal. Nem is ment volna. A bal lábam használhatatlan volt, nem tudtam ráállni. Elég szánalmas volt, hogy néha négykézláb kellett közlekednem, mint Kincsőnek, hogy időben eljussak A pontból B pontba. Na mindegy. Mára jobb a helyzet ilyen téren, de a légúti akármim nem sokkal jobb. És a legjobban attól félek, hogy nehogy elkapja valamelyik gyerek! A kicsi a hasamban nagyon rendesen viselkedik, szinte észrevétlenül elvan, nem kínoz meg külön az egyéb bajaim mellett:) Azt kell mondjam, hogy az utolsó hetekben viselem legjobban az egész 9 hónapot:) Vagy csak annyi egyéb körülmény van, hogy nem is tudok törődni az ehhez kapcsolódó esetleges problémáimmal:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.