Hi!

Még múlt héten, vagy előtte, Bencének kilyukadt a kis harisnyája, és kilátszódott a lábujja. Felhívtam rá a figyelmét, hogy lyuk van a  ruházatán, mire jó alaposan megszemlélte, majd kijelentette, hogy ott van a kukucs-lábujj!:) Miután ezt kitárgyaltuk, elkértem tőle a harisnyáját és megvarrtam, majd visszaadtam rá. Bence majdnem sírt, teljesen kétségbeesett, sírásba forduló hangon kérdezgette: "Hol van a kukucs-lábujj? Hol van a kukucs-lábujj??" Ez most csak arról jutott eszembe, hogy ma is megkérdezte:)

Egyik nap meg nézegette a kezemet, forgatgatta, vizsgálgatta, majd nagy komolyan felhívta rá a figyelmemet, hogy le kell vágnom a körmömet! (Mert hosszú.) :)) Mit tehettem, szót fogadtam, igazából bármikor szülhetek, nincs szükségem körmökre:) Jelenleg amúgy sem, de mostanában már oda is kell figyelnem rá:) Majd Bence figyelmeztet:) De akkor is szól, ha szerinte az övé hosszú, pedig rendszeresen vágom:) Kis figyelmes:)

Ma voltam NST-n. Az eredmény tökéletes, a kenetem meg negatív lett streptococcusra, azaz nem kell szüléskor antibiotikumot kapnom, aminek nagyon örülök. Bencénél kellett, ezért volt kanül a karomban, és ezért jutott eszükbe oxitocint is adagolni, ha már... Kincsőnél negatív lett, egy szúrás nélkül megúsztam a szülést, és remélem most is így lesz. Mindenesetre antibiotikum miatt nem fognak szúrni. Remélem más miatt sem, mert akkor az azt jelenti, hogy nem sima, egyszerű szülésem volt:)

Megkérdeztem Icát, hogy mi az a fájdalomcsillapító, ami nekem kell, és mondott is valamit, amit nem sikerült megjegyeznem. De azt mondta nem is kell, majd ő ad egy tucatot szülés után, csak szóljak neki, amikor átvisznek a szobámba. Megnyugtatott, hogy harmadik gyerek után még nagyobb fájdalmaim lesznek, mint a második után, amikor viszont nem volt fájdalomcsillapítóm, mert fene tudta, hogy kelleni fog. Akkor majd' leájultam az ágyról a fájdalomtól, vacogtak a fogaim, reszkettem, és vissza akartam menni még ötöt szülni inkább. És éjszakás nővért nem találtam sehol persze. Ha ez még rosszabb lesz, akkor csak egy halom fájdalomcsillapítóval vagyok hajlandó szülni menni, különben pokol lesz az életem az első napokban. Azt meg elkerülném.

Na, evezzünk vissza vidámabb témákra. Egy-két napja egész jól vagyok, este el tudok aludni, nem ugrál a pocok órákig a hasamban, nem álmodok szüléssel, hanem minden más 'normális' dologgal, és szinte kipihentnek érzem magam. A lábaim is kicsit jobban funkcionálnak este, és a közérzetem is jobb ezáltal. Jelenlegi állapotomban még heteket kibírnék szerintem:) Mondta Ica, hogy alig él, mert minden nap éjszakázik, és nem csak a beosztása miatt, hanem szülésre is mindig be kell mennie a napokban, mert özönlenek be a kismamák. A február végi szokásos frontok ugyebár... Jött a melegfront, és megtelt a kórház:) Én is simán járhatok így, hiszen 2 hét ide, vagy oda ilyen frontok mellett, igazán semmi. De megnyugtattam, hogy én még nem tervezek szülni a héten, mert sem én, sem a család nem érünk rá ilyenekre:) És a dokim is csak jövő hét elején ér haza a síelésből. Úgyhogy ő sem ér rá. Tehát senki:)

Visszatérve a babákra. Bence orra folyik, a tegnapi meghűlése nem múlt el. Holnap így megy bölcsibe. Mondjuk az megnyugtató, hogy nem nátha, tehát nem vírusos, amit átragaszthat. Persze most este is megtagadta a hálózsákba való betételt, úgyhogy nem tudom milyen állapotban lesz reggelre. És nem tudott ma elaludni! Na, az kész kabaré volt. 20:20-kor jöttem ki tőle a mese után, és kb. 20:40-kor visszamentem, hogy mi van már, mert rövid időközönként felsírt. De semmi más nem volt, nem szólt, hogy inni kérne, vagy cumit hagyott el, vagy valami. Gondoltam, hogy nem kap jól levegőt, úgyhogy csak bementem egy párnával, hogy betegyem a matrac alá, hogy jobban kapjon levegőt. El akartam venni tőle a poharát, amit szorongatott, de akkor meg nekilátott ordítani (Kincsőt is felverte persze.) Szóval, bent maradtam nála, hogy megfigyeljem, mi a gond, mit tudok segíteni. Kiderült, hogy Bence kb. fél percenként zuhant álomba, de amit elaludt, elernyedt a keze, és kidőlt (majdnem) a pohár a kezéből. Ilyenkor mindig ijedten utánakapott, és fel is riadt erre persze, és felsírt. És ezt játszotta már 20 perce. De le nem tette volna a poharat! Végül kitámasztottam a kezét és a poharat is, megvártam míg elalszik, vártam 5-10 percet, hogy tuti mélyen aludjon, és utána szép lassan, óvatosan lefejtettem a pici ujjait a pohárról:) Akkor már nem riadt fel, és azóta is alszik:) Egyébként jó programok ezek este, de mindent a kis tündérkékért:)

Egyébként nagy nevelés folyik már nálunk. Úgy döntöttem, hogy már elég idős és értelmes, lehet vele beszélni, és rá lehet venni olyan dolgokra, amikre idáig nem. Én mondjuk a "keményebbik" oldal vagyok, nálam nem az van, hogy csináld meg ezt és azt légyszi-légyszi, és akkor kapsz csokikát, hanem őrmesteri fegyelem azonnal. 2 felszólítás után, ha a füle botját sem mozdítja, akkor megváltozott hangnem, vagy ordítás (idegi állapotomtól függően), és fenyegetés, hogy a földön található rumliból mi fogja a szemetesben végezni pályafutását perceken belül. Meg kell mondjam, Bence gyönyörű rendet tud varázsolni egy kis segítséggel (mondani kell néha, hogy mit, hova tegyen). Viszi ki a tányért a mosogatóba, a szemetet a zsákba, a könyvet a polcra, a legót a dobozba, meg mindent a helyére. Nevelhető, csak nehéz dió. De ez a módszer most hatásosnak bizonyul. Kincsőnél pl. tuti nem lesznek ilyen gondjaim. Magától is fog pakolni, vagy elég lesz szépen megkérni. Egyik gyereknél ez, másiknál az működik.

Kincső ügyesen megy, szinte szaladgál, nagyon huncut, hisztis, és sok puszit ad:) Nekem is, meg a babáinak is:) Meg másnak is, ha megkérem (családtagokat persze). Úgyhogy édes. Bence is.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.