Hi!

Lemásoltuk a tegnapi napot. Éjszaka ugyanannyi kelés, szintén Bencével, délelőtt 1 óra alvás Kincső részéről, délután pedig 1 óra üvöltés az ágyban alvás helyett. Mondanám, hogy kezd átállni egy alvásra, de az nem teljesen úgy néz ki, hogy ébredés után pár órával kidől az álmosságtól, majd a nap hátralévő hosszú részén meg elvan alvás nélkül:) Az úgy néz ki, hogy délelőtt nem akar lefeküdni, meg elaludni, hanem csak később, akkor nagyobbat alszik, és délután többször már nem lehet letenni. Amit most csinál, annak nincs semmi értelme:)

Meg annak sem, hogy már megint visszatértünk ahhoz, hogy egész nap hisztizik. Azért, mert fájt a lába, csomószor volt kézben, egész nap foglalkozni kellett vele. Aztán úgy elkanászodott, hogy már üvölt egyből, ha nem veszem fel, vagy nem ülök ott mellette 2 mm-re. Ma már úgy feldühített a megállás nélküli hisztijével - nem értem rá vele foglalkozni, Bencét öltöztettem - hogy fogtam magam, betettem az ágyába és rázártam az ajtót 5 percre, hogy ne is halljam (annyira). Meg kell mondjam, le is nyugodott, és utána, mint egy kisangyal játszott a nappaliban. Önállóan. Nélkülem. Ilyet máskor is csinálok, ha nem bír magával:)

Bence meg elment délután apával a Tropicariumba. Azt mondta nekem, hogy delfint látott:) Pedig cápát:) Ma vele is jól összeakasztottuk a bajszunkat. Kiverte a hisztit, hogy nem kap még egy csokit (az adventi naptárból), illetve nem kap még egy Kinder Pinguit, illetve apától is hiába kér csokit... Nem tudom mi ütött belé. Az, hogy délután kap tejszeletet, az egy dolog. Abban nincs is csoki. Csak piskóta és tej (kb.) Ebben a hónapban naponta-kétnaponta kapnak egy-egy pici csokit az adventi naptárból (1 naptár van kettejükre - Bence kapta, de Kincsőnek is kell adni). Apa csokijából meg kb. fényévente egyszer szokott kapni, de azért tudja - ezek szerint - hogy van, és hol. Tehát nem mondhatni, hogy itthon csokival vannak tömve, de mégis úgy hisztizett ma, mint egy függő. Én pedig mondtam neki, hogy márpedig felejtse el, nem kap semmit, majd csak holnap. És jött, és sírt, és beleborult az ölembe, meg minden, ami kell. Persze nem kapott semmit. Megmondtam neki, hogy szeretem, imádom, de legközelebb holnap délután kap valamit. Ennyi. Gyerek legyen a talpán, aki a "fejemre akar nőni" bármilyen olyan szempontból, amit én nem szeretnék:)

Kincső most megint nem kap tejet. Az első pár nap után iszonyat székrekedése lett, utána a feles tej nem tetszett neki, nem itta, most ilyen valamit kap, amit Mercitől kaptunk (megmaradt náluk, valami Nestlé 1+-os italpor), de még mindig nem jött helyre. Lehet, hogy ezzel gondjaink lesznek. Anyu szerint turmixot adjak majd neki, vizezett tejből. És akkor nem is teljes tej, ami megfogja, talán meg is issza, mert lesz íze, és a gyümölcs benne (amit amúgy is kap minden nap) segít az emésztésben. Kipróbálom majd, ha megint tejet merek adni neki. Holnap szilvalekváros natúr joghurttal indítom a napját:))

Én jól vagyok, csak az veszem észre, hogy egyre nehezebben állok fel a földről - mert általában ott ülök/heverek. Főleg, ha közben Kincső is karomban van - márpedig elég sokszor van ott:)))

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.