Hi!

Itthon nagyon áll a bál! szombaton ki lett mosva mindkét hálózsák, de estig nem száradtak meg, így a babák takaróval aludtak. Amit persze módszeresen lerugdostak magukról, úgyhogy Bence vasárnap délelőtt szép ütemesen benáthásodott, Kincső eg egész nap tüsszögött (mondjuk ma is), de neki nem folyik (még) az orra. Azért is nem tudtam tegnap blogot írni, mert egy perc szabadidőm nem volt a beteg gyerekek miatt.

Ugyanis fektetés után átszaladtam anyuékhoz állatokat etetni (mert anyuék elutaztak), hazaértem, és pár percre már hallom is, hogy Bence veszettül sír. Mert ugye nem érezte jól magát, nem kapott levegőt, cserébe fáradt volt, stb. De ezzel a lendülettel felordította Kincsőt is, aki nincs hozzászokva, hogy hangoskodnak mellette. És Kincső az ugye olya, hogyha felkel, akkor fel van kelve. Akkor alvás 3 óra múlva, mint napközben... Bencét átvittem a nappaliba, hogy Kincsőt vissza tudjam altatni, de nem jött össze. Bence az sírt megállás nélkül a nappaliban is. Úgyhogy szaladgáltam a két szoba közt, hol egyiket, hol másikat nyugtatgattam, de mikor rájöttem, hogy Kincső nem fog aludni, akkor Bencével beköltöztünk a gyerekszobába, meseolvasás éjjeli fénynél, stb, babák szórakoztatása indul. Persze mindkettő szigorúan ágyon kívül volt csak hajlandó létezni. Sok-sok idő után Kincső kezdett fáradtnak tűnni, úgyhogy Bencét megint áttelepítettem a nappaliba. Kincsőt sikerült is elaltatnom, Bencével viszont még várni kellett, hogy Kincső tuti mélyen aludjon. Szóval, úgy 11 körül Bence is ágyba került végre...

Persze akkor még nem szóltam az éjszakai műszakról. Kincső egyszer aludt másfél órát egyben, kétszer 1 órát, a többi az 10-15-20-30 perces alvásszakasz volt. És muszáj volt rohannom, mert Bence baromi szarul aludt, szörcsögött, forgolódott, simán felkelt Kincsőre. De a két kezem összetehetem, mert nem volt több órás szórakozás, mint este, illetve a leghosszabb idő, amit kettejük visszaaltatásával kellett töltenem, az "csak" 15 perc volt. Természetesen nem számoltam, de a fenti ébredési gyakoriságokból kiindulva (2 teljes óra volt, amikor 10 percenként üvöltött - egyszer 1-től, egyszer meg 6-tól), szerintem úgy 30-szor voltam náluk éjszaka. Pedig a Kincsőben csak bujkál valami, nem is beteg (még). Simán alhatott volna. Ehhez képest Bence aludt, már amennyire tudott. Amúgy mindketten ébren voltak már 8-fél 9 közt...

Ja, és a Mikulás! Bencének próbáltuk elmesélni, hogy csizma, meg Mikulás, meg ajándék.. Érdeklődött, talán értette is valamennyire, és reggel persze egyből szóltunk neki, hogy nézze meg a csizmáját, és szerintem tetszett neki a dolog:) Kincső persze nem tudta mi a helyzet, de vidáman vigyorogva szorongatta a két kis kezében a két meglepi mandarinját:)))

Egyébként ma borzalmas napunk volt. Felváltva ordított a két gyerek. Bence alapból nyűgös a náthája miatt, létezni sem bír, ha nem ott ülök vele a nappaliban. Kincső meg "csak úgy" visított egész nap. Mindenért. Ha nem volt semmi baja, és a kezemben volt, akkor is. Egyébként szerintem éjszaka is az volt a gond, hogy a hasa fájt, lehet, hogy napközben is. Szombaton és vasárnap is bablevest evett, és azóta kicsit megy hasa is, ami alatt napi 4 kakit kell érteni. Szerintem ezért volt nyűgös (remélem) még mindig, és remélem holnapra már átmegy rajta minden. De lehet, hogy a bujkáló nátha is rájátszik. (Amúgy 3/4 8 van, és mindkét gyerek alszik már!)

Délelőtt mentünk át anyuékhoz, meg este is, sőt, védőnőnél és postán is voltunk, úgyhogy nem is panaszkodhattak, hogy egész nap 4 fal közt ülnének. Este pazar volt. BEnce olyan szinten hisztis volt már, hogy nem akart anyuékhoz jönni. De persze muszáj volt, mert Süvi 2 napos tréningen van a munkahelyével, úgyhogy nem hagyhattam itthon. Ja, itt még megírnám, hogy azért is szenvedek ennyit a két gyerekkel egyedül, mert Süvi is beteg! Mármint náthás szintén. És, ha egy pasi beteg ugye... Na, az rosszabb, mint 2 gyerek. Csak ő legalább nem sír:) Szóval, Bence kivágta a hisztit, és úgy kellett az ordító gyereket ruhába tömködnöm, majd szó szerint ki kellett húznom a lakásból. A lépcsőn csúszva jött le, meg négykézláb (sírva), majd az ajtótól a kocsiig megint húztam. Szó szerint. Egyik kezemben Kincső, meg egy zacskó, másik kezemben Bence keze, és húztam magam után. De itt már az volt, hogy nem csak ők ordítottak, én is...

Délután voltunk védőnőnél. Meg postán, ahol 7-en álltak előttem a csigalassú sorban, és csak az előttem álló engedett maga elé. Egy levelet akartam simán, elsőbbségivel feladni... Na nem mintha másra számítottam volna, meg nem nagyon érdekel, de azért tipikus. Szerencséjük, hogy a gyerekek nem kezdtek el ordítani, unva a banánt:) Vissza a védőnőhöz akkor:)

Kincső 9700 g ( volt rajta póló, pelus és zokni) és 79 cm. Jól ki lettem kérdezve, hogy mi mindent tud, és már komoly A4-es lapon vezetik a tudnivalókat! X-elnek, töltögetnek, stb. Megállapítást nyert, hogy Kincső egy nagyon jól fejlett (magas, súlyos), nagyon okos baba. Minden szempontból kimagasló lényegében:) Bencével fél pillanat alatt beborították játékkal a védőnői szobát utána:) Én mondhatni magam alatt vagyok, bár már nem érdekel: 10 kilót híztam eddig, a 6 hónap alatt. Vagyis 3-4 hónap alatt, mert az első 2-ben nem nagyon szed még fel az ember semmit. És még csak most jön a java! Nem hinném, hogy most "megúszom" 90 kilóval. Durva. De a védőnő csak legyintett egyet, és ennyit mondott: "Annyi, amennyi." Ja, már harmadik gyerekkel lát, ilyenen már nem akad fent, tudja mire számíthat tőlem:)

Egyébként megkérdeztem, hogy mi a helyzet Őrmezőn a H1N1-el. Mondta, hogy sokat oltatnak, sok infója nincs róla. Aztán bejött egy nő is fénymásolni, aki nem tudom, hogy a gyerek v. felnőtt rendelésre tartozik-e, és tőle is megkérdezte. A nő annyit tudott, hogy aki idén influenzás, az H1N1-es, de nem szokták ellenőrzésre küldeni a mintát, mert az 30e Ft. De nekik még SENKIT nem kellett kórházba utalni. És tüdőgyulladás sem volt még, holott az minden évben szokott lenni már ilyenkor (gondolom az őszi influenzajárványok velejárójaként értette). Úgyhogy ahogy levettem, ő mint orvosi asszisztens sem volt megrémülve attól, amit naponta a rendelésen tapasztal. Nem tudnak nagy őrmezei járványokról.

Bence kis férfiasságát is megnézettem, mert mostanában panaszkodott rá, hogy fáj. Megállapítást nyert, hogy az egyik oldalon egy kis részen le van tapadva, és vagy szakrendelésre kell vinnem megnézetni, vagy szóljak be Kenderesinek v.mi kenőcs receptért, mert általában az is segíteni szokott, fellazítja a szöveteket, vagy mi. Úgyhogy inkább azzal próbálkoznék először. Bár tuti valami szar szteroidos brutál anyag, de talán inkább, mint  valami "drasztikus" fizikai beavatkozás. Nem tudom, hogy történhetett amúgy, mert tavaly pl. gyönyörűen működött neki, amikor az orvos nézte. Ez mostanában történhetett, mióta panaszkodik rá. A netes szakirodalom alapján másodlagos letapadásnak hívják már ilyenkor. Ha jól emlékszem.

Szóval, továbbra is van esemény itthon, csak a dolgozataimmal nem haladok most.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.