Hi!

Majdnem rosszul indult a tegnap este, mert Kincsőhöz 10 és 11 között percenként kellett szaladgálni, miközben szakdolgozat vázlatot akartam volna írni. De szerencsére csak elhallgatott valami csoda folytán, és után egész éjszaka már csak kétszer kelt fel + reggelizni, utána meg Bencével 1/4 9-ig aludtak! El sem hittem, de így igaz!

Ma nem mentünk Huncutkára, mert kicsit elegem lett Bence viselkedéséből az órákon. Jelenleg feleslegesnek és pénzkidobásnak tartom. Reggel kapkodni, mint az őrült, hogy odaérjen, majd cserébe egy óra agybaj, és mindez még pénzbe is kerül. Bár szegénynek tudom, hogy hiányzik a társaság. Egyik nap is mondta, hogy szomorú, mert mondtam neki, hogy megyünk a játszótérre, és akkor megjegyezte, hogy szomorú, mert nincsenek gyerekek:(( Szegénykém:(

De ma ebéd után jöttek az unokatesók, mert Lívia áthozta Bogyót és Lénát egy kicsit. Bence nagyon vidám volt! Olyan viháncolás folyt, hogy alig lehetett a 4 gyereket befogni és ruhába, cipőbe, kabátba tenni, hogy végre elindulhassunk le. Na jó, a lányok picik és aranyosak, őket hamar fel lehetett ruházni:)

A három nagyobbik megint előbb elindult Líviával, míg én babakocsit kerítettem Kincsőnek, és megint olyan megható volt látni, ahogy a 3 tökmag megy a nagymamával:) Lívia egyik kezét pici Léna fogta, másik kezét Bence, Bence kezét meg Bogyó:) És így ment a 3 csöppség:) És szép komolyan, nem szaladgálva, hanem 4-en egymás mellett:) És jövőre már 6 unoka lesz:))) Igaz kettő abból még nem fog járni. De jövő utáni nyáron már párokba kell majd rendeződni hasonló program esetén, és szépen vonulni egymás után:))) 6 gyerek + 1-2 kísérő felnőtt:)))

A játszótéren is jól érezték magukat; megint volt hintázás, csúszda, mászókázás...

Viszont Kincső kiborított utána délután. Nem aludt el! Konkrétan egy órán át küzdöttem vele, ő egy órán át ordított, és a vége az lett, hogy felkapcsoltam a villanyt, erre Bence előkerült egyből, boldogan berohant Kincsőhöz, én meg otthagytam őket, hogy oldják meg, mert tovább nem vagyok hajlandó Kincsővel törődni, le akarok már nyugodtan ülni végre. Tényleg nem értem. Délelőtt aludt rendesen, utána jól beebédeltek (Bence is!!), utána játszótér volt, friss levegő, majd Kincső nem alszik semmit. Érthetetlen és idegesítő.

Bence még délelőtt ugrált az idegeimen, mert direkt nem fogadott szót. Mindig dobálta a poharát (talán azért, mert rászóltam, hogy ne tegye), majd elvettem tőle. Akkor jött a hiszti, meg minden. Megbeszéltem vele, hogy visszakapja, ha nem dobálja és leteszi ha ivott belőle + lehajtja a tetejét, hogy ne folyjon ki belőle semmi. A végén már úgy tűnt sikerül egyezségre jutnunk, azaz nagy könnyes szemekkel bólogatott, de amint a kezébe adtam, már hozzá is vágta a talajhoz. Azt hittem felrobbanok.

De délután édi volt. Többször odaült, odabújt mellém a kanapéra, hogy "ő is" (gondolom mint Kincső, hiszen őt mindig felveszem magamhoz, ha arra jár, mert felmászni még nem tud), és azt mondogatta nekem, hogy"szeretem anyát":)) Jajj, olyan jó ezt hallani:) És este is! Ma szépen lefeküdt (lehet, hogy azért, mert nem dugtam hálózsákba?), még énekeltem neki, utána kinyújtotta a kezét, odahúzta a fejemet az arcához, és megint szerelmet vallott nekem:) Csak úgy:) De jó nekem:) Jó esetben most vagy - nem is tudom - sok évig hallgathatom ezt:) Utána semmit, utána majd azt, hogy utál, és miért nem engem el ide-oda, miért nem az van, amit ő akar, stb, de az még odébb van:) Addig kiélvezem, hogy most őszintén kimondja, hogy szeret:) És jó esetben minden nap:) Utána még azt is mondta, hogy jó éjszakát, úgyhogy végül jól végződött a nap:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.