Hi!

A mai hajnalunk katasztrófa volt. Reggel már majdnem sírógörcsöt kaptam:) Az volt, hogy nagyon vidáman néztem az órámat hajnalban, hogy 5 óra van, és Kincső még csak kétszer kelt fel egész éjszaka! Gondoltam új, pozitív rekordot állítunk fel. Na persze nem sokáig gondoltam ezt, mert 5-től viszont megállás nélkül sírt reggeliig. Amit 7 helyett fél 7-kor adtam neki oda, mert gondoltam, hogy direkt nem szívatom magam még fél óráig. Ne tudom mi baja volt. Feküdt, csukva volt a szeme, cumi a szájában, rongy a kezében, nem fázott, és szomjas nem volt. Egyszer-kétszer megitattam, de csak pár kortyot kért. Néha csak bementem hozzá a fejét simogatni, akkor csendben volt utána két percig, majd kezdte elölről. De inkább csak úgy nyüszített, sírdogált. Fél 7-kor megetettem, de akkor már úgy túl voltam pörögve, hogy nem tudtam elaludni. Süvi reggeli hetes ébresztője után aludtam el, de akkor úgy elájultam, hogy a szundi jelzést 5 perc múlva már nem is hallottam, pedig a fejem mellett volt a telefonja... És akkor Bence 1/4 8-kor úgy döntött, hogy ő felébred. Nem alszik 8-ig, 9-ig, hanem felkel 1/4 8-kor. Na ekkor hittem azt, hogy sírógörcsöt fogok kapni. Mikor végre elaludtam. Hozzátenném, hogy 9-ig nem nagyon szálltam ki az ágyból, csak Kincsőt kivenni a kiságyból, meg Bencének inni tölteni egyszer. Akinek eleinte nem tetszett, hogy én még aludni akarok, úgyhogy fogta a szemüvegem, és nekilátott böködni vele a fejem, hogy vegyem fel. Édesem:)

Délelőtt simán haldokoltam, Kincső kicsit nyűgösebb volt az átlagnál (amúgy napok óta), de semmi extra nem történt. Ebéd után elmentünk sétálni. Az első fél órát az ovi előtt lévő terepen töltöttük, ahol hatalmas lombrakások álltak! Le is kameráztam a bébiket, ahogy ülnek az avarban és pakolják a leveleket:) (Egyszer majd azt is feltöltöm...) Aztán jött egy nagy zöld autó, nagy platóval, hogy arra villázzák fel a rakásokat. Bence odáig volt, mentünk meglesni a kocsit. Gyorsan össze is haverkodott a bácsival, aki a kocsihoz tartozott, és kapott egy gereblyét. Először a lapátot választotta, de nem tudott vele mit kezdeni:) Nagy volt, és nehéz:) A gereblye is, de azt azért tudta huzigálni a földön, míg a jóember vasvillával hányta fel a leveleket:) De aztán a főnöke elhívta, hogy először az út mentén szedjék össze a leveleket a többiekkel. Úgyhogy Bence bánatosan lesett:)

Voltunk a játszótéren is hintázni, meg sétáltunk a Mikesen vissza. A legjobb az volt, hogy motorral indultunk ,amit Bence konkrétan a következő lépcsőház előtt már átadott nekem indulás után (mert sürgősen össze kellett gyűjtenie pár botot, meg levelet. Onnantól hazáig én cipeltem a motort, ő rám sem ült:)

Aztán jött a mai nap extrém eseménye is a tegnapi után. Hazaértünk, Kincsőt lefektettem. Bencére ráhajtottam a nappali ajtaját, hogy ne zavarja Kincsőt, aztán én még el voltam foglalva a kisasszonnyal, mert nem akart elaludni. Aztán még pakolásztam el a ruhákat, amiket ledobtunk magunkról séta után. Utána megnéztem, jött e levelem. A lényeg az, hogy Bence aránylag sokáig magára lett hagyva. (Ami hülye kifejezés, mert őt nem lehet magára hagyni. Ha nem akar egyedül lenni, akkor megkeres engem:) Egy idő után feltűnt, hogy gyanúsan nagy csendben van, úgyhogy rohantam a nappalihoz, meglesni, hogy mi a fene történik. Hát, nem történt semmi. Égett a villany, ment a mese, Bence meg aludt a földön a párnáján, cicás ronggyal a kezében ,cumival a szájában. Még ilyen sem volt mióta megszületett, hogy ne az ágyában aludjon el. Egyrészt erre mindig figyeltem, hogy szigorúan időben ágyban kell lennie, másrészt mióta nem alszik délután, azóta max. boldog, és felpörgött. Most az lehetett a helyzet, hogy extra korán kelt, ebédnél aránylag jól evett, azaz tuti tele volt a poci, utána a nagy séta - hogy nem is motorozott - a friss levegőn, és ennyi elég is volt:) Az ébredése is mókás volt. Kincsővel már fél órája ott ugráltunk a feje felett, meg uzsiztunk, de semmi. Aztán Kincső leült Bence mellé, konkrétan nekidőlt a hátának. Majd szépen rátámaszkodott az oldalára, mint egy kényelmes fotelben (ne tudtam lekapni a telefonommal, mert csak egy égő volt felkapcsolva, de az nem adott elég fényt a fotózáshoz). Bence meg édesdeden aludt. Amire végül felriadt az az volt, hogy Kincső megpróbálta kilopni a cumit a szájából:))) De előtte még ott simogatta Bence haját, meg minden:) Bence még vagy fél órát feküdt utána a földön, meg pislogott nagyokat, mert a másfél óra alvás nem volt neki elég.

Este volt egy nagy hiszti. Én nem is tudom, hogy a biliztetéssel kezdődött-e, vagy csak azzal végződött. Bence ordított, sírt, őrjöngött, dobált mindent, mi apjával szinkronban ordítottunk vele, hogy hagyja már abba, de nem sok sikerrel. Aztán, hogy nálam legyen végül az utolsó szó joga, és az órás hiszti után véletlenül se ő győzzön, megint rákényszerítettem a bilire. Szerintem most már még jobban fogja utálni, magától soha rá nem fog ülni, de nem tudok ezzel a hisztivel mit kezdeni. Wc-re is próbáltam ültetni, ott dettó ez volt. Végül nem bírta tovább tartani, és belepisilt a bilibe, de mondanom sem kell, hogy senki számára nem volt egy nagy diadal:( Úgy meg volt sértődve, hogy még fürdeni sem jött Kincsővel.

De este már édes volt, és fél 9-kor egy szó nélkül hagyta magát ágyba vinni. (Azért hagytam kicsit tovább, mert azért csak aludt délután, féltem, hogy 8-kor max. Kincsőt fogja felkelteni...

Ja, Kincső ma tök jó új tudományt mutatott! Fújtam neki délben a főzeléket, hogy ne legyen túl meleg, erre ő is nekilátott fújni a szájával:)))) Annyira édesen csinálta:))

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.