Hi!

Hááát, ma szörnyű napom volt Bencével. De először kezdem még tegnapról. 

A náthája úgy tűnik, hogy meg is szűnt másfél nap után. Vasárnap délután, meg éjszaka volt szar, hétfőn még tüsszögött, de azóta lényegében semmi. Viszont ma nekilátott köhögni. Nem hurutosan, inkább szárazan, kicsit sípolósan. Úgyhogy nyomatom neki a gyógyteákat, a mézet (bár azt csak egyszer kapott ma, fene), meg a Stodal-t. Remélem 1-2 nap alatt helyrejön. Gondolom ez a meghűlés 2-es számú okozata, csak nem egyszerre jött az orrfolyással, hanem utána. Remélem. De azért jól van.

Kicsi Kincső továbbra is hiányzik neki. Minden reggel befekszik Kincső ágyába, mindenről elmondja, hogy az a Kincsőé, behozza a cumikat a nappaliba nekem, és mutatja, hogy Kincsőé, adni, oda:) Ma elmondta nekem, hogy Kincső haja, szeme, szája:) Megnézte a vasalnivalókat, mutogatta, hogy mi a Kincsőé, mi apáé... Meg persze szokott Mamizni is. Fekszik az ágyban, és szép csendben Mamikat mond pl:)

Ja, tegnap egész nap itthon voltunk, azaz Süvi miután hazajött munkából, azután elvitte Bencét magával vásárolni, meg házat nézni. Azaz inkább környéket, hogy ideális lenne-e a helyszín jövőbeli életünkhöz. Úgyhogy a pasik felfedeztek, és épp fürdés előtt nem sokkal estek haza. Én meg azért voltam egész nap itthon, mert már megint barnás cucc távozott belőlem. Azt kell mondjam, hogy jelenleg heti 1 fix ilyenem van. 3 hete. Remélem ez nem sűrűsödik, hanem csökken, illetve megszűnik. Mert mindig csak egy napos, de mindig megijedek, hogy most majd nem áll meg ennyinél. Úgyhogy egész nap ágyban voltam. Ma már persze megint 2 játszótér, mosás, teregetés, mosogatás, stb. a szokásos. De mit tudok tenni? 2 pillanat múlva már Kincső is itthon lesz, úgyhogy muszáj edzésben maradnom.

Szóval, a mai nap. Bence ma valami elképesztően rossz volt! És szófogadatlan. És hisztis, bár még az a legkevésbé. Itthon még csak-csak viselkedett, de a játszótéren teljesen megkergült és belebújt a kisördög. És akkor most még kedvesen és finoman fogalmaztam. Az volt a fő programja, hogy 2 m2-es területen szórta maga körül a homokot (kézzel vagy lapáttal), vagy a kavicsot. És beszélhettem neki szépen, csúnyán, fenyegethettem, kérlelhettem, csinálhattam bármit, nem változott a helyzet. Ráütöttem a kezére, leordítottam a haját, 2 perc múlva megint ugyanazt csinálta. És a lent töltött idő 50-60%-ában. Nem ám egyszer-kétszer! Másfél órát voltunk lent, ebből minimum 3/4 órát homokot/kavicsot szórt, kis szünetekkel. A hajam égnek állt, és rohanhattam mindig megrendszabályozni. Tök fölöslegesen, mert nem volt foganatja. Amúgy ma szinte az összes gyerek meg volt kergülve. Hol egyik, hol másik szülő rohant rendet csapni. Kalapálták azok egymást lapáttal, kézzel, ők is szórták a homokot, lehullott lombbal kergették és csapkodták egymást, meg amit el lehet képzelni. Délután is. Leértünk, Bence hátra se ment, hanem egyből leült a bejárat mellett a homokba, felkapott két marékkal, és már szórta is nagy ívben! Még köszönni sem tudtam a többieknek, már ott üvöltöttem a homokozóban, meg csaptam rá Bence kezére. Szörnyen viselkedett. És, ha ez nem lenne elég, még ezen is túltett! Volt lent egy új kisfiú az apukájával. Kicsi, 1 - 1,5 év körüli. Guggolt a kavicsban, Bence odament, odaállt mögé, majd megpróbálta fenékbe rúgni! Hát, az ütő megállt bennem ennek láttán! Bár, sajnos a játszótéren látja valószínűleg ezeket, és onnan másolja a viselkedési mintákat, mert ilyet itthon nyilván nem lát:) Nem szoktam sem apa, se bármelyikük mögé osonni, hogy fenéken billentsem:) Szóval, ilyet is csinált! Nem győztem bocsánatot kérni (szép bemutatkozás az újaknak, első benyomás tuti megvolt...), és elvonszolni onnan a tettest. Ha ez nem lenne elég (mert itt még nincs vége) ugyanennek a babának a labdáját később beledobta a szemetesbe!! Meg egy lapátot is. Én nem láttam, csak azt, hogy Bence áll a kuka mellett, meg az apuka is - könyékig a kukában - és kotorja ki a játékokat. Aztán hazaindulás előtt nem sokkal is beledobott egy lapátot a szemetesbe Bence, utána meg nyomatta nekem a sok "sziá"-t. Azt már írtam ugye, ha rosszat csinál, akkor hatalmas sziázásokba kezd? Tegnap pl. szemen rúgta apát, aki utána percekig a földön fetrengett kínjában. Bence leugrott az ágyról, lehasalt mellé, odabújt, simogatta, és közben: szia, szia, szia...Mintha ezzel bocsánatot kérne, holott figyelemelterel, hogy nem is ő volt, és amúgy sem csinált semmit...

Áá, mellesleg ma nem aludt délután. 1/2 2-től 3/4 4-ig volt a szobájában, és egy percet sem aludt. Puffogott valamikkel, néha az ajtón zörgött, a fiókokat huzigálta, stb. Kb. 3/4 3 körül bementem hozzá, hogy azonnal fejezze be, amit csinál, és aludjon. Ült az ágy közepén, kezében Kincső 2 cumija (a sajátja a szájában), és nyújtotta felém, hogy "Kicsőé, Kicsőé". És mellesleg irdatlan büdös volt. Bence ágyból ki, fürdő, fenékmosás, ágyba be. Zajongás folytatódott. 3/4 4-kor bementem. Gyerek sehol. Tök sötét. Nézek körül, majd hirtelen elém ugrik az ajtó mögül fél pár zoknival a kezében, hogy "miez?, miez?", majd szalad a kiságyhoz "Kicsőé", majd mutatja a magasságmérőt "Bobóc, miez? bobóc!", majd szalad ki (zoknik és nadrág nélkül, amiket leműtött magáról), majd szalad vissza, a föld teli ruhákkal, amiket kipakolt a szekrényekből, vihog, megáll az ágy mellett, belekapaszkodik a korlátba, ugrál mellette stb... Mint aki fel van húzva! Vidám, boldog, teli energiával. És rossz. Mint a bűn. 

És megint mindenre az a válasz, hogy nem. Most egy ideig igen volt, de most megint nem. De már okos, tökre érti a kérdést, érti a választ, azért mond nemet! Nem sima ellenkezés ("nem kérek" - aztán tömi a szájába), hanem simán a véleménye a dologról. Hogy ő komolyan nem akarja ezt-azt csinálni. Tehát véleménye van, és úgy gondolja, hogy valami miatt döntési joga is. Pedig nincs nagyon:)

És már olyan ügyes, hogy ő szól, ha enni akar. Simán szól, hogy ebéd. Vagy szőlő. Vagy valami. Nem az, hogy "éhes vagy Bence?", vagy simán kajaidő, aztán szólok, és hozom a kaját. Már figyel és szól, ha éhes. De nem úgy, mint régen, hanem "felnőtt módon." Ez már más. Ez már egy szinttel feljebb van, mint az eddigi kérései. Idáig olyan életösztön szerű volt, most meg már ok-okozat-döntés szituáció. Okosodik, na:) Csak behozza a többieket 3 éves korára, ha már mindent később kezd:)

Úgyhogy nem volt egyszerű napom.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.