Hi!

Délelőtt volt egy gyönyörű hisztink a játszótéren. Az egyik kisfiú (Tomi, aki amúgy a lépcsőházunkban lakik),lehelyezte valahová a homokozóba az innivalóját, amit Bence megtalált, és vígan nekilátott inni. Ez a bejárat mellett volt, ahol Bence leragadt, én meg a padoknál voltam a babakocsit leparkolni. Mire odaértem, addigra rég itta, és igen ízlett neki. Narancssárga volt, gondolom v.mi narancslé. És akkor megpróbáltam elvenni tőle:) Mint a rajzfilmekben: ketten húztuk két irányba:) De persze én győztem, végigkínáltam az üveget a padon ülő anyukáknak, hogy kinek a fia hagyta el, Bence meg keservesen sírt, hogy ő épp ivott, én meg elvettem tőle valami miatt a finom itókáját, és miért... Magyarázhattam neki, hogy az a Tomié, nem az övé, de nem használt. Nagyon elkeseredetten sírt, és sokáig, és hüppögött, meg folyt az orra, és nagyon szomorú volt, és nagyon nem értette a dolgot. Ezzel indítottunk lent:) Úgy 20 percig szerintem... De aztán megnyugodott, és volt játék is, meg minden.

Kora délután is boldog voltam Bencétől, bár az mókás volt. Kicsi Kincsőt nem tudtam elaltatni, de olyannyira nem, hogy végül felébresztette Bencét a hisztijével (ebéd utáni alvásról van szó). Szerencsére Bence már aránylag kialudta magát, így nem volt hisztis, de nem ment ki a szobából, hanem ott ténfergett, és gondolom rám várt, hogy mit csinálok még. Kincső végre letette a fejét, meg csendben is volt, mikor Bence egy akkorát tüsszentett, hogy kirepült a cumi a szájából, de olyan lendülettel, hogy nekicsapódott a földnek:))) Szegény kicsi Kincső úgy kapta fel a fejét, hogy majd' lement hídba a hason fekvéséből:) Kb. derékszögig kitolta magát a kis karjaival ijedtében:))) Aztán nézelődött, hogy mi a fene van, észrevett engem, vigyorgott egy nagyot, aztán visszanyomtam.

Délután nem mentünk le (szerencsére), mert még nem éreztem magam elég erősnek és fittnek, hogy elinduljunk (fogyókúra + hirtelen meleg, meg minden), de iszonyat mázlim volt, mert gondolom mindenki látta, hogy mekkora eső lett! A babákat is nagyon érdekelte a dolog. Álltunk az erkélyen - mármint én álltam, ők ültek a karjaimon - és néztük az esőt. A dörgéstől pedig egyedül én ijedtem meg:)) (Túl hangos és váratlan volt...:)

Ja igen, Bence kapott ajándékot Merciéktől, egy pakli állatos kártyát. És ez nem tasakban, hanem műanyag dobozban volt, úgyhogy egész délután azt pakolgatta, de nem zacskóba végre, hanem a dobozába. Utána onnan szórta ki:) 

És a legfontosabb: Bence 2 éves lett!!! Ezt tegnap akartam megírni, mint ahogy tegnap este kezdtem ezt a bejegyzést megírni, de sajnos csak ma reggel volt időm befejezni. Boldog szülinapot a kis pockomnak! Remélem most már lassan elkezd beszélni...:)

Most pedig megyek készülődni, mert ma állatkertbe megyünk Katával!:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.