Hi!

Örömmel jelentem, hogy Kincső 3 hónapos lett! Vígan ismerkedik a világgal, ezerrel vigyorog, és szépen nő. A kiságyban néha ott lehet hagyni 10-20-30 percre, akkor nézi a játékait, nyúl feléjük, a szájához húzza, hogy kicsit megkóstolja őket:) Szerintem napközben szépen viselkedik, és csak akkor sír, ha éhes, vagy fáradt, vagy unatkozik. Bár tudom, hogy ezt az összes nagyszülő megcáfolná, mert náluk mindig ordít:) És igen nagy hangja van a kisasszonynak! Mondjuk szerintem édi, és vigyorogva csókolgatom össze akkor is, ha épp üvölt, mert akkor is nagyon mókás:)))

egyik nap azzal foglalta el magát valami egész hosszú ideig, hogy az ágyamban fekve a takaróm mintáját nézegette, és a kis kezével nyúlkált felé. És ezzel baromi jól elvolt! 

Ma adtam rá először nagyobb méretű ruhát (most este, fürdés után), mert úgy döntöttem, hogy a hónapforduló épp alkalmas időpont a méretváltásra:) Még a szekrényben át kell pakolnom a ruhákat.

Bence továbbra is jól van, csak 2 napig volt náthás, de anyuék "megszerelték" és "javítva" adták vissza:) Ott valahogy más a klíma, ott mindig jobban alszik, és hamarabb is gyógyul.

Bence egyre profibban utánozza a hapcizást. Már a fejét is hátradönti a "ha-ha-ha" alatt, és a "pci" részénél meg előre, ahogy azt illik:) És iszonyat jókat kacag a tudományán:) 

Hír még az is, hogy tegnap volt az első alkalom, hogy apára hagytam mindkét gyereket, és ráadásul késő délután/este. Neki kellett fürdetni (Bencét), vacsoráztatni (Kincsőt) és fektetni (mindkettőt). Elég gyakran hívott, hogy megőrül, Bence dajdajozi, Kincső üvölt, és nem alszanak, és nem tud mit csinálni, csak felkötni magát. Vagy lehet, hogy nem felkötni akarta magát, de ilyesmi állapotban volt:) (Amúgy én is az azt megelőző nap, szintén altatáskor...)Na a lényeg, hogy utólag kiderült, hogy mindkét gyerek aludt már 8-kor:) Tehát tök profin csinálta, mert azért nem mindig alszik el mindkettő 8-ra! És ezen parázott ennyit...

Én meg ma este észrevettem valami furcsát magamon. Szóval az van, hogy mindig hülyének néztem azokat a nőket, akik miután szültek, kijelentették, hogy alig várják, hogy megint szüljenek:) És meg néztem, hogy hülyék ezen? Örüljenek, hogy ezen épp túlvannak. Tuti csak a hormonjaik tombolnak még mindig. Tehát, ha tudatosult bennem, hogy napok (ha nem hetek) óta azon filozofálok, hogy mikor kéne már mielőbb szülni a következőt, de lehetőleg azért jövő nyáron:)) Komolyan mondom, rájöttem, hogy valami erős késztetést érzek arra, hogy mielőbb babát várjak és szüljek:) És ez így ma tűnt fel...Egyszerűen vágyom arra, hogy megint gyerekem legyen! Elképesztő...:))) (Evéssel jön meg az étvágy??)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.