Hi!

Tegnap volt az első este, hogy Kincső nem itthon aludt, hanem anyuéknál! Már 2 hónapos nagylány, így elengedtem itthonról:)) Na jó, nem, én passzoltam le, hogy kiszabaduljak az éjszakába:) Persze megint agybajt kapok, mert mit hallok ma? Hogy Kincső dehogy kelt fel 3-kor enni, fél 5-ig aludt! De úgy, hogy nem éjfél körül etette meg anyu, mert ő már fél 11-kor megtette ezt, hogy le tudjon feküdni... Nomármost... Én megetetem éjfélkor, majd 3-kor. Anyu megetetni fél 11-kor, majd fél 5-kor... Szerintem lassan érdemes lenne elköltöznünk innen, és akkor talán megérném, hogy alszanak a gyermekeim (és én is).

Kincső szerelmes. Természetesen az apjába, kibe másba? Én egész nap rimánkodok, könyörgök, fejen állok egy fél mosolyért Kincsőnél. Apja ránéz, akkor fülig érő, letörölhetetlen vigyor önti el a fejét. Enyémet meg a méreg:) Na persze nem, tök jó, hogy így imádja az apját, de azért úgy fáj az anya szíve, hogy egész nap eteti, ringatja a hölgy kis fenekét, aztán a mosolyt apa aratja le:( Jaj, olyan édes, amikor sikerül mosolyognia! Alig várom, hogy tudjak fotót készíteni róla!

Bence az meg már testőrré lépett elő. Ha Kincsőt "kínozni" merem - mondjuk orrszívóval közelítek az orra felé - akkor Bence hisztizve rohan oda, és húzza el a kezem, hogy ne bántsam a hugit:))

Amúgy Bence megint új dolgokat vesz át tőlem. Esténként már ő zuhanyozza ki a kimosott kádat. Persze ott ügyelek, hogy meg ne találja fordítani a zuhanyrózsát, de idáig még nem tette:) És ha mutatom neki, hogy hol öblítsen még, akkor odafordítja a vízsugarat ám!

Ma szétszedtem az etetőszékét is. Mert a tálcát már 2 napja leszereltem, mert már nem tudott ki-be szállni tőle (nem fért el), így viszont mindig attól paráztam, hogy kiesik. Mert rátámaszkodott mindig az asztalra, és tolta el magától a széket, míg nem lógott a szék és az asztal közt, mint egy függőhíd. Úgyhogy most szétszedtem az etetőt székre és asztalra. Idáig azért nem tettem, mert nem fér el, de rájöttem, hogy amikor nincs használatban, akkor simán betolom az asztal alá:) Úgyhogy van kicsi széke és asztala:) Saját:) Igaz még midig a karfán keresztül mászik be a székbe, de majd leszokik (leszoktatom) róla.

Örömmel jelentem, hogy végleg beállt a rend, mindkét gyerek alszik este 8-kor, napok óta (+ - 10 perc - ma már 3/4-kor aludtak!)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.