Hi!

Na, írok pár sort, ha Kincső hagy, és nem kel fel:)

Tehát, a szombati bejegyzésem után annyi történt, hogy végül nem a front a volt:) Felhívtam a szülésznőt, hogy bemegyek megvizsgáltatni magam, mert gyanús a dolog, hogy fájások, de nem fájnak. Mondják már nem, hogy ez most jósló, vagy szülök. (A jósló is lehet hosszú időn át tartó, rendszeres dolog!) De miután felhívtam, meg a bemenetel mellett döntöttem, addigra már tényleg fájni kezdett, úgyhogy Süvi szerint 2 fájás közt az ismételgettem felháborodottan, hogy "jó, basszus, akkor megszülök", vagy valami hasonló:) Úgyhogy délelőtt szépen összepakoltam a bőröndöt, mostam, teregettem, mosogattam, meg úgy a fél háztartást összekaptam:) Ha jól emlékszem, márpedig most minden tiszta volt, úgyhogy tutira 3/4 12 körül mentünk be. Az volt, mint Bencénél is, mert visszaolvastam:) Egy fájás a kocsiban, egy a parkolóban, egy a folyosón:)) De mikor beértünk, és megvizsgáltak, akkor még nem tartottam ott, mint Bencénél. Akkor 3 ujjnyira volt nyitva a méhszáj, most 2-re.

Aztán jött be anyu is, engem meg felraktak NST-re, mikor felszabadult végre. Úgy fél 1 körül. Szerencsére most nem a szülőszobában az ágyon, hanem a vajúdóban. azért ott sokkal emberibb:) Azt leszámítva, hogy nekiláttam szédülni és ájulni. Úgy ültömben. Boldog voltam a tudattól:) Baromira nem voltam éhes, és semmit nem ettem még aznap (meg nem is ittam), cserébe jól rámszorították a gumikat az NST-hez. Úgyhogy le kellett feküdnöm. NST 20 perces ugye, úgyhogy 1 körül végeztem és mentem át a szülőszobába. Nem oda, ahol Bencével voltam, hanem a szomszéd szobába. A szülést most részletekre menően le tudnám írni, mert teljesen magamnál voltam. Bencénél ilyen nagy káosz volt, csak úgy sodródtam az eseményekkel, most viszont teljesen képben voltam. Még az órát is megnéztem többször, és memorizáltam is a látottakat:) Szóval, mikor bementünk, akkor Ica azt mondta, hogy 2-re meglesz a gyerek. Nem hiszitek el, de percre pontosan 2-kor született meg Kincső:) Igen, pont egy órát voltam bent.

4-kor mentem át a szobámba. Hát, gondolom most a szobatársakra, meg egyéb sztorikra senki nem kíváncsi.

Kincső lényegében végig velem volt, csak kétszer vitték el kicsit vizsgálni. Az első éjszaka ragyogóan aludt, este 7-től másnap reggel 9-ig. Ezt csak 3-4-ig szakította meg, akkor evett. Én nem tudtam aludni semmit, mert nem tudtam, hogy mire kell készülnöm. Másnap éjszaka akkora görcseim voltak, hogy majd' belepusztultam, kezem-lábam remegett a fájdalomtól. a fogaim kocogtak össze, így akkor sem tudtam aludni. Harmadik éjszaka már aludtam pár órát, de hagyjuk...:) Nem egy mennyiség:)

Kincső az első naptól kezdve mintababa volt. Ügyesen szopizott, ami volt, az elég volt neki, így nyugodtan aludt utána. Ha ébren volt, akkor nézelődött. Evés-alvás-nézelődés. Tök jó:) Nem sárgult be egy picit sem, és a súlya is ragyogóan alakult: 3300-zal született kereken. Aztán 3120-ra, majd 3020-ra fogyott. Mert születéskor bruttó súlyt mérnek, pisivel, kakival. Az kijön belőlük, de más még nem jön a helyére pár csepp tej kivételével. És amikor lett tej, akkor evett is, 3100 grammal jöttünk haza!

Szombaton szültem, kedden jöttünk haza. Csak a kötelezőt maradtuk bent, mert minden rendben volt. Velem annyira, hogy akár szülés után sétálhattam volna haza:) Jó, a méh-összehúzódásos görcsök durvák voltak, de azon bárhol behalhatok, nem kell hozzá kórházban lennem:) Ja, a szobatársam adott görcsoldót, hogy neki is fájt, és az éjszakás doktor ezt adta neki, hogy ez az egyetlen, amit ilyen esetben be szabad szedni. Mármint gondolom szülés, meg szoptatás mellett. (Mondjuk az én orvosom Algopyrint mondott, meg másról is tudom, hogy azt szedett a görcsökre.) szóval ez a cucc nagyon 'jó' volt. A görcsöket éreztem, bár nem fájtak, cserébe fél órás volt a hatása:)) Elég gyenge szer:) Egy levéllel beszedhettem volna:)

Aztán kedden hazajöttünk, és kicsit felborult az életünk. Kincső, a 'szokásos' 3-4 óra alvás + 1 óra ébrenlét szopikkal tűzdelve program helyett nem aludt jól, és egész nap mellen lógott. Mert kicsit evett, bealudt, letettem, felkelt, folytatni akarta az evést, és ez a végtelenségig. Úgyhogy itthon sem aludtam első este. Második este sem nagyon, bár azért többet. Szerencsére idáig felváltva ébredtek Bencével, így nem kerültem olyan kínos szituációba, hogy épp szoptatok, miközben Bence sír...

Bence baba. Hát, nagyon nehezen viseltük el ezt a pár napot. Én minden nap bőgtem egy sort a kórházban, amikor hallottam a hangját a telefonból. Ő meg mindig sírt, ha nyílt az ajtó, és nem én léptem be rahta, hanem valaki más:( Aztán kedden úgy értünk haza, hogy ő még aludt, úgyhogy amikor 3 körül kijött a szobájából, akkor ott vártam:) És volt nagy könnyes összeborulás:) Na jó, ő sem sírt, csak én:)

Kincsővel még alakul a viszonyuk. Először nem is vett róla tudomást, csak ránézett, és ment tovább. Később már megnézte, és rábökött pl. a kezére, és kijelentette, hogy /valami halandzsa/, majd ment tovább. Ma már végigmutogatta a szemét, orrát, száját (abba bele is nyúlt), meg a kezét, lábát. A legédesebb: Kincsőnek is van cumija. Ő nem olyan cumis, mint Bence volt, de néha elfogadja és szereti. Szóval, Bence meglátta az új cumit, de mondtam neki, hogy azt nem szabad, mert Kincsőé. És értette egyből, nem nyúlt hozzá! Szóval, sokadjára is nézte a cumit, én mondtam neki, hogy az Kincsőé, erre ő szép óvatosan mégis felvette a kezébe, megnézte, majd odahozta Kincsőhöz, és megpróbálta benyomni a cumit a szájába:) A nyomást persze szó szerint kell érteni, a szájat viszont lehet orrnak, arcnak, minden egyébnek is érteni:) Szegény Kincsem ott lesett, hogy miért böködik valami gumival:))) Bence meg lelkesen, háromszor is nekiállt, hogy Kincsőnek cumit adjon:) Okos NAGY fiam:))) Hú, nagyon nagy a Bence! :) Pedig még kis pelenkás aprólék, na de a tesójához képest... Hááát:)) Amúgy kicsit persze meg van zakkanva, produkálja magát, csapkodja a szopipárnát, ha épp etetek, és persze mindig ilyenkor adja oda a tálat, hogy hámozzak még neki mandarint. De akkor, és azonnal, mert különben hiszti van:) De nem bántja a kicsit (bár nem is vigyáz rá, simán ráugrálna, ha nem lennék ott), nincsenek nagy féltékenységi rohamok, hisztik, sírások, de azért elég jól érzékeli, hogy már második napja feltűnik az új figura, aki sokszor leköti anyát. De igyekszem azért vele is foglalkozni. Akár egyszerre Kincsővel. Már a hordozókendőt is beüzemeltem tegnap! Meg ma is! Simán alszik benne órákat, tök jó:)

És Kincső ma már jól aludt, 3 órákat is egyben. Ami elég rossz volt az egyik mellemnek, mert 6 órát várhatott... Ezt sem ecsetelném:) Viszont tényleg van tejem, nem éhes, nem sír, nem táplálok mellé. Mérlegem nincs, nem tudom mennyit eszik, nem is érdekel, és nem stresszelem ezzel magam:) Viszont sokszor eszik keveset, így nem tud igazán jóllakni, viszont a kis időközös evésekkel jól leürít, nincs időm új tejet termelni, és akkor köv. evésnél nincs semmi. Csak idegesség a részéről. Be kell állítanom, hogy 2-3 óra teljen el 2 evés közt. Vagy legalább 2 ébredés közt. Akkor megehet mindent 3 részletben is, de utána adjon pár órát, hogy megint legyen mit ennie... Ugyebár... Majd beáll... Hiszen még csak 5 napos! :))

Hát, akkor hirtelen így ennyi van, mert különben órákat lehetne írni. Még megemlíteném itt a nagyikat, akik csomót segítenek, és ezt nagyon szépen köszönöm! Főleg Bence miatt, hogy nem kell hónapokat ülnie 4 fal között, mert én nem tudom most egy ideig levinni. Mert Kincsőt nem hagyhatom egyedül senkire, mert a kaja nálam van:) Őt viszont még nem lehet kivinni.

És ma jött védőnő, és holnap jön a dokinéni.

Ha bármire kíváncsiak vagytok, akkor szóljatok, és akkor arról írok részletesebben!

Ja, és blogot nem nagyon fogok írni, de ezt már említettem. Tényleg nincs időm (nem kevésszer ugráltam fel innen most sem, szoptattam is, a karomon is ült a gép előtt, de most apán fekszik). ezen kívül dogát kell írnom, vizsgaidőszak, etc...

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.