Hi!

Kezd kritikán aluli lenni a helyzet, de még mindig nem vészes. Délután már csak vízszintesben tudtam lenni, de a lefekvés is kész tortúra volt:) A fekvés kényelmetlen, felülni, felállni meg... Hagyjuk.

Bence éjszaka egész jól aludt, azaz az átlagos módon: 2-szer mentem csak be hozzá. Viszont az új szokását is tartja: fél 7-es kelés. Boldog vagyok tőle:) Vagyis nem lenne rossz, ha ilyen szokása lenne, mondjuk 3 éves kora körül! Mert nem szakadna meg a szívem, ha reggel az álmos gyereket fel kellene kelteni ovi miatt:( Annyira sajnálom szegény karikás szemű, nyúzott fejű kisbabákat, akiket hajnali 6-kor, vagy még előbb keltenek, mert szülőknek be kell érni munkába, aztán 7-re már viszik bölcsibe:((( Jajj, tényleg annyira sajnálom szegényeket! A szülőket is.

Aztán délelőtt 9-re anyu jött értünk, és mentünk bevásárolni. Szereztünk csomó pelenkát! 5 csomaggal, bár ezek különböző méretűek. Mármint mennyiségűek. Van közte Jumbo Pack is (92 v. 98 darabos), meg 44 darabos is. És ezért a halom pelenkáért fizettünk 7000 forintot! Csak a Jumbo Pack volt 1750 Ft. Pampers. Összehasonlításképp: 54 darabos Tesco pelus 2500 Ft. Úgyhogy királyság. Félárú pelenkák:)

Utána mentünk Budakeszire, és vettem hordozókendőt. 3500 Ft. Az jó ár, mert gyártótól van, nem bolti. Amúgy anyu azt mondta, hogy azt megveszi nekem karácsonyra, meg a szoptatóspárnát is, úgyhogy már csak nagyon vagyok mínuszban pénzügyileg, nem totál...:))) Bence még szépen jött velünk, autózott, meg míg vártunk, addig a hóra is kitettem mászkálni. Legalább volt egy kis programja.

Az ebéd utáni fektetés ma minden rémálmomat felülmúlta. Komolyan, a vérnyomásom az egekben volt, és konkrétan olyat csináltam, amit nem szoktam: ordítottam a gyerekkel! A torkom belefájdult kb, mert nem szoktam ordítozni. Hatás: iszonyúan röhögött rajtam. Minél jobban ordítottam vele, annál jobban. Köszi. Végül belenyomta az ágyba, betakartam, két kézzel, két oldalról lenyomtam a takaróját a teste mellett, azaz mozdulni sem tudott. Csak a fejét tudta pakolni jobbról-balra. Volt is sértődött ordítás, de mondtam neki, hogy addig fogunk ebben a pózban maradni, míg el nem alszik, mert megőrülök. Negyed órán belül aludt. De amit előtte túl kellett élnem.. Hát, azt nem szeretném naponta túlélni.

Délután meg nem mentünk sehová, mert moccanni sem tudtam. Lányom egyik fele a bordámat nyomja kb.,  másik fele meg már a két lábam közt lóg kb., mert terpeszben kell járnom. De úgy is nyom. Pedig a hasam látszólag nincs leszállva. Azért most úgy befeküdnék egy ultrahangra, hogy tuti nem nőtt-e 2 kilót 2 hét alatt, mert nem hiszem el, hogy alig több 3 kilónál. Bence nem tűnt ekkorának a hasamban, meg ennyire kényelmetlennek. Bár tény, hogy Bencével a szülés előtti hetekben a hátamon feküdtem egész nap, és felváltva olvasgattam, meg tévéztem egész nap... És akkor a fő problémám az volt, hogy miként fordulok meg egyik oldalamról a másikra:) És ma hallottam, illetve olvastam a jó hírt, hogy iszonyat melegfront jön pár napon belül. Mondjuk én ebben nem hiszek (mondjuk nem hit kérdése), de Bencét sem zavarták a frontok. Idáig a leányzót sem, azaz sosem keményedett a hasam front miatt. Mindenesetre kéretik bent maradni a front és egyéb kényelmetlenségek ellenére is, legalább jövő hét szerdáig! Elméletileg kedden hozzák a bútort a gyerekszobába...:)) Szóval a 39. hetet taposom, és ugye 40 hétről szól a dolog. Utolsó napok. És még mindig mennyi dolgom van... Jaj:) (Pl. össze kéne pakolni a kórházi cuccot...)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.