Hi!

Meglepő módon Bence egészen jól aludt, csak kétszer kellett felkelnem hozzá. A jó alvás miatt jó 'korán' fel is kelt, azaz 3/4 8-kor.

10-re mentünk tornázni, viszont előtte nem evett semmit. A tejből is csak másfél decit ivott reggel, azt is 3 részletben erőltettem belé. Azaz mindig megkínáltam vele, újra, és újra...:) Amikor én ettem, abból semmit nem kért. Egy falat túrórudi, és egy darab keksz volt a délelőtti fogyasztása végül.

Tornán megint nem volt túl együttműködő, bár ezen nem csodálkozom:) Sok gyerek a mama ölében ül, úgy csinálja a feladatokat,  a nagyobbak már értik a dolgokat, meg, hogy mit kell csinálni, és csinálják, a Bencével egyidősek meg fogják az anyjuk kezét, el nem engedi kb., és csinálnak mindent, amit tudnak:) Meg hagyják, hogy az anyjuk segítsen nekik benne. Bencénél meg az alábbi lehetőségek vannak: elszalad, rohangál, elfoglalja magát; nézi az embereket, hogy mit énekelnek, meg járkálnak körbe; a megfigyelést néha úgy végzi, hogy befekszik a kör közepére, mint egy császár (már csak a pálmaleveles rabszolganők hiányoznak mellőle), és úgy figyeli az eseményeket; az utolsó verzió pedig az, hogy lefárad, és a karomon ül inkább:) Ma is 15-20 perc volt, amit bírt, utána kezdett nyűgös lenni. De akkor szerencsére már jönnek a labdák, játékok, állatok. Úgyhogy mindig ragyogóan elvagyunk a végéig. Nekünk az lenne a tökéletes, ha a Bence számára 'egyhangú' mondókázás kicsit rövidebb lenne, és hamarabb jönnének az új élmények - azaz a játékok. Ma olyan is volt, hogy háton cipelős mondókázás (máskor is volt, de Bence akkor még nem tudott a hátamon ülni). És nagyon mókás volt, mert utána le kellett tenni a babákat, és leülni a következő feladathoz. Minden gyerek már rég az anyukája lábán feküdt, és bicikliztették a lábaikat, mikor Bence javában még a hátamon lógott nagy boldogan, hogy vegyem vissza..:) Hát igen:) Az én kicsi fiam más, mint a többiek:) Ezt is imádom benne:) De még kicsi is! Egy idő után tudom, hogy ő is be fog állni, és szépen csinálja majd a feladatokat. A vele egykorúakat meg inkább (elnézést) birkának látom, akik egyből beállnak a sorba, és értetlenül, automatikusan csinálják a dolgokat. Bence meg inkább megfigyel, felfedez, önállóan rendezkedik, és ha eljut oda, akkor majd ő is ügyesen fogja csinálni a feladatokat. Szerintem.

Hazafelé meg megálltunk a az avar-halmoknál. az nagyon-nagyon jó móka, de ez ma kiegészült galambkergetéssel is:) És olyan édes volt! Amikor a galambok megunták a kergetőzést, akkor felrepültek a fára. Bence meg állt a fa alatt, a kicsi arca nézett felfelé, néha lépett jobbra-balra, néha leguggolt, és minden helyzetből megszemlélte az eseményt, hogy a fán madarak ülnek:) És mindig úgy meglepődik, amikor hirtelen felszáll a talajról a galamb:) Sosem számít rá, pedig tudhatná:))

A semmi reggeli után rendesen megebédelt, de utána még baromira nem akart lefeküdni. Nem is erőltettem annyira, mondván este úgyis később kerül majd ágyba, mert névnapozni megyünk. De végül nem volt nagy csúszás, mert 3/4 3-kor kelt fel, azaz időben, még 3 előtt. Most délután nem mentünk sehová, mert úgy volt, hogy Süvi esetlegesen előbb hazajön, és akkor elmegyünk vásárolni. Végül csak fél órával érkezett előbb, de nem volt gond. Végül is délelőtt voltunk lent, a délutáni helyett meg esti programja volt Bencének:)

A MoM Parkba mentünk vásárolni, és ott is nagyon édes volt:) Mentünk a DM-be, és ott van pici bevásárlókocsi, gyerekeknek. Nem hiszitek el: Bence tolta a kis kosarát, majd megállt a samponok mellett, elengedte a kocsit, lekapott egy sampont a polcról, odavitte a kocsihoz, és betette:) Majd ment vissza egy másik termékért, és azt is szépen betette a kocsiba:))) Süvivel meg ott lestünk, meg nevettünk, hogy kész:) Ugyanis nem tudjuk, honnan vette ezt, mert egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor volt velünk vásárolni:) A kis agyában hogy benne van, hogy a kosárba kell tenni a cuccokat a polcról! Elképesztő!:) Szerencsére ott még nem tartunk, hogy megkeresi a csokikat, meg ami neki kell, hanem 'csak úgy' válogat:))) Édes baba:)

Líviáéknál elég hamar nyűgös lett, de sajnos a munkaidő vége miatt nem ehet délután 3-ra szervezni ilyen programokat. Kb. akkor kezdtünk enni, amikor ő a kádba szokott menni, és akkor indultunk haza, amikor már a vacsin is túlvan az ágyában, és az alvásra készül. Akkor raktam ágyba, amikor már aludni szokott. És ennek megfelelően kb. 1/4 10 volt, mire el tudott aludni. És már sokszor fel is sírt, mert tuti fáradt volt, de nem ment neki az alvás, mert meg lett bolygatva a rendszere. Hát jó, néha van ilyen, túl fogja élni:) Kíváncsi vagyok, hogy meddig fog aludni! Ja, és még egy kakit is elhelyezett nekem a pelusába úgy 3/4 9 körül, és ott vihogott, miközben újat adtam rá...:) Édes:))

Nem tudom említettem-e, de az elmúlt napok egyikén (5 napra visszamenőleg kb.) megtanult tökéletesen vezetni! Felpattan a kocsijára, és közlekedik vele. Ki a konyhába, meg mindenhová. És akár fél kézzel is tud kormányozni, míg a másik kezében épp szállít valamit nekem:)) De most úgy rémlik, hogy ezt már említettem. Na mindegy.

Ilyen kis rész-információkat nem szoktam közölni, de pl. nagyon ügyesen tud öltözködésben segíteni, mindig nyújtja a kezét, amit épp be akarok dugni egy ujjba, vagy épp le akarom venni róla. Ha épp teli a keze, akkor átváltja a másik kezébe mindig, hogy ki tudja húzni (be tudja dugni) a soron következő kezét. Ha áll, akkor emeli a lábát, hogy le tudjam venni a zoknit, meg a nadrág szárát. Jó, lehet ezek nem olyan nagy dolgok, vagy tök evidens egy idő után, de ezek is kis lépcsőfokok, ahogy fejlődik. És én ezeknek is örülök, hogy milyen kis ügyes:)

Ma sem mondott "pá-pá"-t, csak hasonlót.

Holnap töltöm be a 34. hetet. Azt hiszem.

Bence ma kapott egy édes kis könyvet Líviától, amiben képek vannak, meg szavak. Ilyen alapok, amiket persze még mindig nem tud:) Vagyis tud, csak nem mondja:) Köszönjük innen is a könyvecskét!

Léna már állni is tud, kapaszkodva akár totyog is egyedül. De főleg négykézláb száguldozik. Augusztusban láttuk utoljára, akkor épp olyan ügyes volt, hogy meg tudott állni (ha nem is stabilan) négykézláb. Erre most meg már jár kb...:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.