Hi!

Bence éjszaka nem aludt rosszul, de fél 1-kor megint egy kakis pelenkát kellett levarázsolnom róla, és a fél 7-es kelést pedig csak teával jutalmaztam, ami miatt nem reggelizett később:) Azaz felkelt negyed 9 körül, kivettem, de még akkor sem kérte a tejet. Alig a felét itta meg végül, holott nem is töltöttem tele az üveget....

Reggeli után (mármint az én reggelim után) nekiindultunk az útnak, és elzarándokoltunk állatkákat etetni. Kicsit maradtunk is anyuéknál - nem sokat - , de Bence végig hisztizett. Lépni nem lehetett tőle, mert szaladt utánam, és visított. Ha ültem, akkor meg állt mellettem, és ment a hiszti. Úgy konkrétan minden ok nélkül. Azt sem hagyta, hogy lemérjem a talpát, pedig anyunak kellett méret gumicsizma miatt:) Jelentem, 'aprólábú' fiamnak 14 centi hosszú a talpacskája. Ha az vesszük, hogy 8 centis volt születéskor, akkor nem tudom, hogy ez most sok, vagy inkább kevés:)) Tehát, hazatoltam, mert nem bírtam tovább a hisztijét. De otthon folytatta. Mehetett a mese, vagy bármi, kínálhattam neki bármit, nem. Semmi nem volt jó, nyűglődött végig. Gondoltam is rá, hogy tegnap túl jó napunk volt, meg kell hogy legyen az egyensúly:)

Ebédre tökfőzelék volt. Nem voltam benne biztos, hogy jól választottam-e (mert én imádom, de tudják borzasztóan csinálni), de végül nagyon ízlett mindkettőnknek! Bence csak úgy tátotta a száját! És továbbra is iszik sokat szerencsére. Bááár, most nem kéri az 'üdítőket' (azaz a vizezett gyümölcsleveket), hanem a mézes teára van rákattanva.

3/4 1-kor dugtam ágyba, és egy hang nélkül elaludt 1-re, amin csodálkoztam. Mert abszolút nem tűnt álmosnak. Amin pedig még jobban csodálkoztam, az az volt, 2 teljes órát aludt egyhuzamban!! Legalább tudom, hogy délelőtt azért nyűglődött, mert fáradt volt. de hogy mitől, az rejtély. Mert aludt eleget éjszaka, és jól, és délelőtt sem tűnt álmosnak. Ezen kívül átázott pelenkával kelt, aminek örültem, hiszen az azt jelenti, hogy sokat iszik:)

Kapott sok almát, szőlőt, utána lementünk. Hosszas barangolások után eljutottunk a játszótérre is. De ma nem találtunk jó avarhalmokat, pedig kerestem:( A játszótéren 2 esemény volt. Az egyik, hogy talált egy babát. Az az igazi baba, aminek mozgatható a keze, lába, fektetéskor lecsukódik a szeme, és bevarrt haja van. Mindezt ruha nélkül. Nagyon érdeklődve leült mellé a földre, és a közönség segítségét kérte. (Azaz engem.) Először felvettem neki, mert arccal lefele feküdt a baba. akkor látta, hogy az játék, hozzá lehet nyúlni:) Meg fogdosta a lábát, kezét, a fején az orrot, szájat, és nagyon vizsgálta a dolgot:) Hát igen. Otthon nincs baba formájú játékbaba:) Pedig a kisfiúkat is érdekli azért:) Szóval nagyon cukor volt, ahogy ismerkedett a dologgal:) A másik esemény inkább engem érint. Lent volt egy kismama, akivel kb. nyár eleje óta nem találkoztunk, nem tudom hol járt mostanában:) A gyerekére is csak névről emlékeztem (Nimród), mert nagyon megváltozott azóta. Vele kapcsolatban csak azt kell megemlíteni, hogy neki is van kisbabája, és a 2 gyerek közt 21 hónap a különbség. Tehát kb. ilyen cipőben járok én is. Azt javasolta, hogy vegyek testvér babakocsit, mert az nagyon jó. Először ő sem akart venni, de aztán a szülése napján rátört, hogy az kelleni fog, és elszaladt venni:) És nagyon örül neki, nagyon nem bánta meg:) Én úgy vagyok vele, hogy ha szükségét látom majd, akkor meggondolom. Én egyenlőre úgy gondolom, hogy baba kenguruban, Bence a kocsijában. Aztán lehet, hogy elvetem ezt a megoldást, de először kipróbálom:) Vagy: baba  babakocsiban, Bence pórázon:) Vagy: baba kenguruban, Bence gyalog. Az tuti, hogy a baba babakocsiban, Bence gyalog, az nem megoldható, mert nem tudok úgy szaladni utána, ha kell:)) És hosszú hónapok után ma megint megjelent Dávid (a harapós), de ma nem jött Bence közelébe. Nem is engedtem volna, el sem mozdultam Bence mellől...:)

5-kor leléptünk, és áttoltam Bencét anyuékhoz, hogy az állatkákat 'eltegyem' estére. Aztán 6 körül hazaértünk, fél 7 körül fürdettem (bár még nem akart), és negyed 8 körül került ágyba. És még negyed 9 körül sem aludt! És alig vacsizott. Vagyis most már csend van, de kb. 5 perce vittem be hozzá a maradék vacsiját, szerintem elaludt közben/utána. Lassan be is megyek az üvegért, hogy mennyit ivott. Az a helyzet, hogy sokat aludt délután, szerintem ezért nem tudott most elaludni. Pedig akart. Néha bementem hozzá, míg nyűglődött, és mindig feküdt, meg csukva volt a kis szeme.

A további hírek pedig a következők:

Még mindig meg van fázva. Ma kb. 5-ször volt orrszívás, és olyan mennyiségek jönnek ki belőle, hogy csak lesek.

Másfél éves korára (apropó: el is felejtettem írni 2 napja, hogy 18 hónapos, azaz másfél éves lett Bencus!!); tehát másfél éves korára megtanult autózni! Felpattan a kocsijára, tolja magát előre-hátra, lazán kormányoz, és mindenfelé utazik az előszobán keresztül. Lassan ideje lenne levinni a kocsit, hogy a járdán is közlekedhessen, de épp jön a hideg.

Nagyon bírom, amikor a kezébe nyomom a gyümölcstálat, hogy egye:) Szépen megfogja 2 kézzel, és elviszi magával:) Ha mondjuk a gyerekszobában van dolgom, akkor fogja a tálat, áthozza, leteszi oda, és ott eszi:) Meg etet engem szokás szerint:) De úgy bírom, ahogy gondosa cipeli a tálkáját:) 2 kézzel, hogy ne boruljon ki semmi:)

Ma többször összeakasztottuk a nem létező bajszunkat is. Már kezdem olyanokért nevelni, amit régebben engedtem neki. Ezt nem elcseszős nevelésnek érzem, hanem simán annak, hogy akkor még nem értette volna, hogy miért tiltom, meg miért nem szabad semmit, amit ő fel akar fedezni, most viszont már elég nagy ahhoz, hogy ezeket 'megbeszéljem' vele. Mert nyáron lehet a 40 fokban gyümölcsöt préselni kézzel a játszótéren, mert viszem a csak alá, ősszel viszont nem lehet. Pl. Meg azt sem engedtem neki, hogy kidobálja a játékokat a kádból. Mostanában nem is csinálta (már jó ideje), de ma megint ki akart szórni pár dolgot, én viszont nem akartam, hogy ússzon a fürdőszoba. Bár lehet, hogy csak én vagyok 'idegesebb', vagy érzékenyebb mostanában. Kevésbé toleráns. Süvi ezt biztos megerősítené:) Szóval jó nagy hisztit vágott le a kádban emiatt is, de aztán nem dobált ki semmit. És a hiszi sem tartott tovább fél percnél. Jól megvizsgálta az arcom, látta, hogy nem viccelek, és nem is próbálkozott tovább semmivel:) Tehát már megérti, már lehet nevelni.

Nagyon ügyes azzal is, hogy ha már nem kéri az innivalóját, akkor leteszi, vagy odaadja nekem, vagy visszateszi a táskámba, ha lent vagyunk. Persze mindig mondom neki, hogy kérem szépen, ha végzett. És nagyon ritkán dobálja már el a cumisüveget, ha nem kell! És ha kérem, akkor inkább a kezembe adja, semmint a földre tegye le. Szépen lassan tanulgatunk mindent:)

Azt hiszem volt még valami, amit meg akartam írni, de nem jut eszembe:) Most megyek vasalni a megnézem a Heroes 5. részét - a harmadik évadból:) He-he:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.