Hi!

Ma nem volt Bencusnak túl jó éjszakája. 2-3-szor is fel kellett kelnem hozzá, cserébe 8-kor már ébren volt. Ami ugye azzal jár, hogy idő előtt nyűgösödik.

Ami azért nem volt túl Pazar, mert ugye ma volt az első angol. Zsófival és Zsombival találkoztunk a házunk előtt (Zsófi nekem volt ovistársam, évfolyamtársam általánosban, és ő adta kölcsön a bébiőrt Reni esküvőjén). Képzeljétek, ő nem babakocsival jár, hanem ilyen hátizsákkal, vagy mivelJ A gyerek ott ül a hátán, pedig ő is jó nagy! Mármint 1 hónappal fiatalabb Bencénél. É negy hónapja se cipeltem volna szívesen Bencét a hátamon mindenfeléJ De Zsófi mondta, hogy ő már nagyon erős, és neki így kényelmesebb, mert kutyát is így tud sétáltatni. Babakocsival nehezebb lenneJ

Az angol amúgy nem volt rossz, csak nekem már az elő 10 percben kilógott a belem, Bence meg kb. 15 percig bírta a kiképzést. Jó sok ének, mondóka volt, de ilyen ’mozgásosak’. Ilyen: „most magas vagyok, most alacsony”. És akkor ki kellett nyújtózni, majd leguggolni. Meg: „így ugrál a nyuszi, így fut a kutya, és ugrál a béka”, stb. Én meg ’vidáman’ ugráltam, meg szaladgáltam a hasammal, és közben még megpróbáltam ugatni, vagy énekelni is. Bencét nagyon érdekelte a dolog, meg nagyon élvezte is, még táncolt is a dalokra, de tényleg elfáradt 15 perc alatt. És nagyon nyűgös lett. Ki kellett ülnöm vele megitatni, meg adtam neki cumit is. Ezeket még sosem kellett alkalmaznom huncutka tornán. Csak azért azzal hasonlítom, mert ugyanott van, ugyanabban az időben (mármint 10-11-ig), és a résztvevők is azonosak (bár angolon kevesebben voltak). Végül pedig a maradék időben a karomon kellett hurcolni körbe, mert nem lehetett letenni. De azért pocok volt, csak nyűgös.

Ebéd után se aludt el hamar, pedig reméltem, hogy minimum kidől. De nem. És nem is aludt sokat, épphogy 1 és negyed órát. És persze ébredés után is nyűgös volt, mert alhatott volna többet. Ráfért volna…

Uzsi után lementünk. Elmentünk a Mikesre a nénihez gyümit venni! Vettünk 5 almát és 3 fürt szőlőt. Az alma több volt, mint egy kiló, a szőlők meg jóóó nagy fürtök, és összesen fizettem 380 forintot. Amit nem tudok mihez hasonlítani, mert nem ismerem az árakatJ De nekem nem tűnt soknakJ Vagyis csak 300 forintot fizettem, mert kétezresből nem akart visszaadni, viszont apróban csak 300-am volt. Azt mondta nem gond, járok én arra szinte minden nap, majd beadom… Szeretem az ilyetJ És Bence kapott virágot isJ

Aztán eltoltam a játszótérre, ott találkoztunk Norináékkal. Merci szerint Norina egész délelőtt Bencét kereste, amikor lejöttekJ De most is édi volt, hogy már felismerik egymást, meg minket, és Bence mindig szalad oda, ha megérkeznek, Nornia meg majd’ kiesik a kocsiból, úgy kapálózik kifelé.J Lent nem volt semmi különös, csak annyi, hogy szerencsére volt nálam váltónadrág, mert némely szülők még októberben is megengedik a gyereküknek hogy használják a kutat sarazáshoz (na nem nagy sarazáshoz ,csak vizes formák elkészítéséhez), és persze Bence egyből beleült a kút körül összegyűlt vízbe. És még az anyuka (akinek a gyereke vizezett) kérdezte meg tőlem, hogy nem zavar-e, hogy a gyerek a vízben ül… Mondtam neki, hogy mit zavarjon. Beleülni fél másodperc, és onnantól kezdve meg nem mindegy, hogy zavar-e? Akkor már úgyis vizes. Ennyi. Úgyhogy Bence boldoga ült a vizes földön, majd amikor emgunta a gesztenyék vízbe pakolását, utána ráadtam a száraz gatyát. 1 perc volt. És ment tovább játszani. De akár idegeskedhettem is volna, biztos jobb lett volna nekemJ

Amint hazaértünk, Bence egyből tündéri voltJ Letettem a zsák gyümölcsöt a földre, hogy le tudjak vetkőzni (cipő, kabát), Bence meg egyből felkapta a zsákmányt, és nagy nehezen (volt vagy 2 kiló) becipelte magával a nappaliba, annak is másik végébe, hogy jól elbújjon vele az asztal mögöttJ És nem örült, amikor kihalásztam őket onnanJ Viszont utána egyből a konyhába mentünk, és szőlőztünk! Annyit megevett, hogy nem hittem elJ ImádjaJ És az is nagyon tündéri volt, amikor tátottam a számat, hogy kérek, meg hamm, és akkor elmélkedett egy ideig, és a saját szájától vonta el (szó szerint) a szőlőszemet, hogy betehesse az enyémbeJ Utána még kaptam egy-két szemet, de a többit ő ette megJ Mindig leszedem neki egy tálba a szemeket, és neki már csak ennie kell.

Este jó időben ágyba dugtam, mert nyűgös és fáradt volt már, de persze megint több, mint egy óra volt, mire elaludt. Nagyjából magától, csak 5 percet voltam bent vele.

Kisebbik gyermekem megint áthelyezte magát, ma már fent is rúg. És továbbra is sokat mozog, lényegében órákat van ébren mindig. Csütörtökön megyek ultrahangra ugye, már kíváncsi vagyok, hogy mekkora!

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.