Hi!

Ma is jó volt az idő (azaz nem esett, és nem volt 50 fok se árnyékban), úgyhogy délelőtt és délután is lementünk a játszótérre. De ma nem voltunk annyit, mint tegnap, mert mindig nekilátott nyűgösködni egy idő után. Délelőtt 12-ig, vagy fél 1 akartam vele maradni, de fél 12-kor már fel kellett jönnünk. Pedig 9-kor kelt (magától, pedig jó későn aludt el...). Tehát még 3 órája se volt ébren! Ettől függetlenül persze csak 3/4 2 körül aludt el (1/2 2-kor fektettem le), de azért nyűgös volt lent.

És ma hihetetlenül jó volt az étvágya is! Pedig írtam egyik nap, hogy mostanában kevesebbet eszik, néha pár falattal beéri. Ma délután uzsira megevett 5, vagy 6 szilvát és pár szem kekszet. de utána többet nem kért, úgyhogy gondoltam, megtelt. Kimentem és készítettem magamnak is uzsit. Erre nem ott lógott rajtam és tátotta a csőrét??  Készítettem neki is egy kenyeret... Persze nem ette meg mindet, de csodáltam, hogy kér egyáltalán az előzőek után...:)

Ma is nagy műsor volt itthon - immáron másodszorra. A napokban is megtörtént, csak akkor elfelejtettem megírni. Üldözi szegény jó macskát. Ma ez így nézett ki: cicka feküdt az asztalon, és aludt. Bence odament hozzá a cumisüveggel, és letette elé. Cicka nézett. Bence megint letette elé, meg kínálgatta neki, de a cica nem akart inni:) Addig pakolgatta le a cicka elé az üveget, míg az fel nem borult, majdnem rá a macskára. Na ekkor cicka felpattant. És abban a pillanatban Bence szeme is... Gyorsan felkapta a cumisüveget, és odadobta a macska elé. Szegény ugrott is el, fel a kanapé háttámlájára. Ha láttátok már a gyereket kanapéra mászni.. Fel tud mászni, ha nagyon akar, de általában elkél a segítség. Most komolyan mondom, a másodperc tört része alatt már ott állt a kanapén! Úgy ugrott fel rá, olyan tempóval, hogy szemmel alig lehetett követni:)) Odaállt a macska mellé, és ledobta elé az üveget... Macska iszonyúan menekült ki a szobából, Bence meg utána. De olyan nagy hévvel, hogy csak a cicát nézte, azt nem, hogy kanapén áll. Ha nem kapom el, akkor akkorát esik (lép le) a kanapéról, mint a huzat... De elkaptam, letettem - ez fel se tűnt neki - és rohant a macska után. Innentől csak annyit láttam, hallottam, hogy a cumisüveg itt-ott koppan a földön, a gyerek hahotázik, macska meg hol berohan a szobába a gyerekkel a nyomában, hol ki...:) Szegény cicát sajnáltam, de olyan jól elvoltak (bár cicka gondolom nem így látta), hogy nem akadályoztam meg Bencét eme tevékenységében:) Annyira élvezte:)) Szegény cica:))

Tudjátok már megint milyen hihetetlenül okos fiam van? Ugye nagyon önálló, meg önfejű, nem lehet pl. kézen fogva menni vele. Nem engedi, kihúzza a kezét, megmakacsolja magát, ellenkező irányba húz, hisztizik, stb. Kivéve, ha segítségre van szüksége. Lépcsőnél megáll, nyújtja a kezét, hogy fogjam meg, mert egyedül nem megy neki. Ezt nagyon imádom, nagyon édi, de ma új dolgot produkált. Játszótér, 2 kapu. Talán már írtam, hogy Bence imádja az ajtókat nyitni-zárni, főleg a játszótéren, ugyanis eléri a kilincset. Persze agybajt kapok tőle, hogy ott csapkodja az ajtót, arra meg nem is gondolok, hogy mit szól a többi anyuka (főleg, hogy már megint rossz példát mutatunk, hogy Bence kimegy, meg nyitogatja az ajtót). Úgyhogy mostanában gondoltam, hogy következetesnek kéne lennem, mindig jól bereteszelem az ajtót, majd otthagyom a gyereket, én meg leülök egy padra. Ő meg ott próbálkozik, meg idegeskedik egy darabig, majd feladja és eljön onnan. Egészen máig! Ugyanis: neki nem nyílik ajtó, viszont anyának mindig. Úgyhogy mit csinált? Odajött, megragadta a kezem, odavonszolt az ajtóhoz, és rátette a kezem a kilincsre!! Komolyan csak álltam és lestem! 15 hónapos! (Bár lehet, hogy ez ennyi idősen természetes...:) De így kombinálni! És én meg mit tehetek? Nem szabad megzavarnom a kis agyát, nem szabad csalódást okoznom neki. Ő tudja, hogy nekem nyílik, úgyhogy nyilván nem játszhatom el az ellenkezőjét. Hiszen nem hazudtolhatom meg, ő már kifigyelte, tudja. Nem értené, ha nekem nem sikerülne. Úgyhogy megint ott állhattam és felügyelhettem az ajtó nyitás-csukást.

Ma is tette az agyát mindenféle nagymamáknak:) Az egyiknek pl. mindig labdát vitt, hogy az dobja el neki:) Utána mindig visszavitte neki és beletette a kezébe:)) Pedig életében először látta:) Igen morcos fejű vénasszony volt, de ilyenkor mindig mosolygott:) Már arra gondoltam, hogy Bence direkt őt szúrta ki, mert mindenki más mosolygós és vidám volt:) Hátha őt is fel akarta deríteni:)

Meg egy másik nagyi is nagyon odáig volt Bencéért, ott dicsérgette mindig, hogy milyen édes, meg szép. Meg a szemeire mondott v.mi jelzőt. Nem huncut volt, hanem inkább v.mi csibészes talán:) Megkérdezte mi a neve, mondtam Bence. Erre felderült, hogy biztos ezt tippelte volna, teljesen bencés kinézete van:))

Egyébként ma is mi voltunk messze a legkoszosabbak a játszótéren. Nem értem hogyan. Csomó baba sarazott, azaz vitte a homokozóba a vizet. Nyilván a talpuk, kezük olyan volt. Az én fiamnak is, holott nem sarazott velük, de mellette az egész mellkasa, nyaka, arca is. Máson azért tiszta volt a póló. Rajta póló sem volt:)) És messze én voltam a legkoszosabb anyuka is:) Saras kézzel, lábbal nyújtózott mindig, hogy vegyem fel. Hazaúton végig a homokot söpörgettem a nyakamból, meg mindenhonnan. És megint 5 kiló homokot szórtam ki a melltartómból is otthon... És megint együtt fürödtünk játszótér után:) Szerintem ez egyedi, más anyuka sosem tűnik koszosnak. Vagy csak nem veszik fel a koszos gyereket??

Este már fáradtnak tűnt, úgyhogy 3/4 8-kor bedobtam az ágyba vacsizni, 1/4 9 - 1/2 9 között el is aludt, úgyhogy ma nem panaszkodom:)

Holnap anyuéknál fog aludni.

Ja, és innen is köszönöm a névnapi felköszöntéseket!:)

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.