Hi!

Ma rekord ideig aludtam. Szerintem tavaly október óta nem aludtam ennyit:)) Fél 10-kor keltem! De mivel Süvi ma vérvételre ment kora reggel, nem volt kedvem felkelni vele, ő úgyis megetette a macskát ezzel a lendülettel. Viszont sokkal prózaibb okok miatt aludtam ennyit. Csomószor felkeltem éjszaka. 2-3x voltam wc-n (nem emlékszem pontosan:)), és 4-5x felkeltem csak arra, hogy épp meg kéne fordulnom, vagy csak simán fekszem. És minden felkelésnél azt kellett éreznem, hogy teljesen be van keményedve a hasam!!! Este, alváskor, amikor minden izmomnak pihennie kéne ernyedten...:(( Úgyhogy most attól tartok, hogy számíthatok arra, hogy Bence mégis előbb fog jönni kicsit, mert hosszú távon nem fogja bírni a "nyomást". De szerencsére épp holnap megyek a kórházba NST-re, úgyhogy gyorsan beszámolok a szülésznőnek, és a dokinak is erről a panaszomról! És, mintha nem lenne elég, hogy szegény gyermekem egész éjszaka ott nyomorog, még meg se mozdult, mióta felkeltem! Remélem nem nyomtam agyon:)) Na jó, ez viccnek is rossz, csak mocoroghatna egy kicsit, a hasam meg keményedhetne kevesebbet már! Bár, már csak 2 hét, így vagy úgy, eddig vagy addig, de kihúzzuk. Az ujjaim fájnak, de ezt csak azért írom le, hogy ne felejtsem el, mert úgyamúgy már nem törődök a ténnyel... Azért a pezsgőtablettát iszom, mogyorót török, meg eszem sok gyümit, zöldséget.

Ja, ezen kívül úgy keltem fel fél 10-kor, hogy a csípőm és a medencém izületei is el voltak mászkálva midenfelé... Kellett volna kicsit tornáznom, nyújtanom, mielőtt kimászom az ágyból, hogy helyrekattanjanak a dolgok... Ezzel hónapok óta elvagyok így, hamar meg lehet szokni. A terhesség velejárója, hogy kilazulnak az izülettartó szalagok, és nem győzheti az ember a helyéreropogtatni őket... Ma nem sikerült (mert a fél 10 láttán egyből ugrottam ki az ágyból), és tényleg vénasszony lettem! Reumás/izületi fájdalmas kézzel totyogtam ki a konyhába, miközben fájt a csípőm és a combcsontom töve, ahol az izületeim nem voltak épp a helyükön:)) Magyarán tudom, hogy túl lehet élni az öregkort is... Hamar megszokja a tüneteket az ember, csak egy kis kellemetlenség, amivel azért együtt lehet élni:) Már, ha ráér az ember, nem siet, és nincs különösebb tennivalója:)))

Az éjszakáról ennyit, aztán, ha ma még történik v.mi, akkor este írok!

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.