Hi!

Megpróbálom összeszedni a gondolataimat, mert ez a hét egy káosz. Az elmúlt évek legkáoszosabb hete. Két gyereknél sulikezdés - két különböző iskolában -  közben a melósok adják egymásnak minden nap a kilincset mindenféle munkálatok miatt a lakásban, ráadásul hó eleje van, azaz belefulladok a tennivalóba amúgy is a munkahelyemen.

De, kezdjük az elején.

Hétfőn szabin voltam, hiszen augusztus utolsó napján már Kincsőt se vittem oviba, Bencének se volt még suli, Levi meg... Hát, ő maradt velünk. :) Reggel szeretettel vártuk a vízszerelőket egy kis bontási, egyéb munkálatokra, hogy ezen a szabadnapon is jó korán kelhessünk. Délután még utolsó nyári programként elvittem őket játszóházba (túl meleg volt bármi kinti tevékenységhez), aztán késő délután indult igazából az iskolai év.

Évnyitó.

Itt kezdődtek a nehézségek, mert ugye egyszerre két helyen volt évnyitó, fél óra eltéréssel. Mivel klónom még nincs, és osztódással sem tudok szaporodni, ezért apu volt az a lelkes nagyszülő, aki bevállalta, hogy asszisztál Bencénél. Elvittem őket kocsival, és ennyi feladatom volt ezzel az évnyitóval. Levit leadtam anyunak, Kincsővel pedig elindultam felfedezni az új iskolát.

A teremben volt a gyülekező. Amúgy tetszett a termük, szép tágas, két oldalról is vannak ablakok. Szépen be van rendezve, fel van díszítve. Félemeleten van egy sarokban, és ott csak két osztály van, a két első osztáy. Van szekrényük a folyosón (egy szekrény négy gyerekre), de a vécéhez pl már le kell menni egy emeletet, meg végigsétálni egy folyosón). Edit néni (osztályfőnök) elmondott pár dolgot, utána pedig indulni kellett az évnyitó ünnepségre. Azt megjegyzem, hogy amúgy 60 fok volt épp, ami a teremben 70-nek tűnt.

Az udvar szerencsére (el se hittem) árnyékos volt, úgyhogy túlélte mindenki összeesés nélkül az ünnepséget. Az alsósok padon ültek, a nagyok hátul álltak. De őket is leültette a földre az igazgató, hogy ne ácsorogjanak a melegben - szőnyeget tettek ki a földre az ünnepség idejére, úgyhogy szépen felkészültek. :)

Az egyik kedvenc momentumom az volt, hogy a Himnusz és Szózat előtti zászlós bevonulást Viktor koordinálta, aki az én gimis osztálytársam volt, és ebben a suliban angol-, és történelemtanár jelenleg. :) A másik kedvenc momentumom pedig az volt, hogy a Himnusz és a Szózat alatt Kukovecz Gábor gitározott, aki ének/technika/etika/erkölcstan tanár a suliban, és nem mellesleg gyerekkori egyik kedvenc zenekarom (Pokolgép) alapító tagja, gitárosa. :D

Kincső egyébként látványosan unta az egészet, mert az igazgatónő nagyon hosszan beszélt a nagyobb gyerekek által előadott műsorok után. Mondjuk nem csak ő kínlódott a padon, ahogy elnéztem a többieket is. :) Csak nekem kellett mindig kézzel-lábbal hadonásznom, és jelzéseket leadnom a lányom felé, hogy ne essen szét unalmában, és zárja össze a lábait rendesen, mert kilátszik a bugyija az első sorban ülve. :D

Az évnyitó után visszamentünk még a terembe, Edit néni még elmondott pár fontos dolgot, és jó későn már távozhattunk is. 5-re mentünk, fél 6-kor kezdődött az ünnepség, és 3/4 7 körül jöttünk el, mentünk másnapra reggelit vásárolni, és a másik két gyermekért, hogy 3/4 8 körül haza is érhessünk. Persze, még korábban akartam fektetni őket, mint általában, mert másnaptól indult a hajnali kelés - de ez persze nem jött össze. Amúgy Bencét alsónadrágban vittem haza, mert úgy átizzadta mindenét, mintha egy vödör vízzel leöntötték volna. Nekik nem szabadtéren volt az évnyitó. A tornateremben már évzárón megdöglöttem, olyan klíma volt, de most még brutálisabb volt, ahogy láttam, meg, ahogy apu is mesélte. Egyszer ment be két percre, de nem bírta. Bencének és a többi gyereknek viszont bírni kellett. :/

Hulla voltam estére.

Első nap a suliban

Én innentől minden nap 6-kor kelek, a gyerekek fél 7-kor, és kb 7-kor indulunk otthonról. Első nap már 7:20-ra bent is voltunk, akkor még ügyelet van, és egy teremben kell várakozni csengetésig a földszinten. Bencénél is ez van, de ott van nagy aula, ott várnak. Viszont, mivel nekem még két gyereket tovább kellett vinnem, ezért mondtam Kincsőnek, hogy hajrá, ügyesen! :) Találtam neki egy osztálytársat, meg az anyukáját is, és a lelkére kötöttem, hogy Emmával menjen fel (az anyuka meg felajánlotta, hogy fél szeme Kincsőn lesz) aztán távoztunk. Mit mondjak. Még két órán keresztül olyan pánikban voltam, hogy minden rendben van-e, helyére került-e a lányom, hogy az szörnyű. Nem, nem bőgtem, mint állítólag más anyukák az első napon (Bencénél sem), de frászban voltam, feszült voltam, és rettenetesen izgultam. :D Ez talán kikerülhetetlen. :) Bencével hamar átértünk a sulijába, de vittem be az összes könyvét is, mert azt kérték, úgyhogy felkísértem (ne ő cipeljen annyit). Kicsit beszéltem Zsuzsa nénivel, stb, aztán vittem Leventét oviba, és persze nem értem be időre munkába.

Délután apu elhozta Kincsőt, aki állítólag kétszer elveszett a suliban napközben, de fogta magát, bekopogott a titkárságra, közölte az igazgatónővel, hogy ő Süveges Kincső, 1.a-s, és elvesztette a csoportját. :D 

Én négy előtt szaladtam már a gyerekekért, hogy vigyem őket anyuhoz, majd mentem szülői értekezletre Kincső sulijába fél 5-re. A klíma remek volt (40 fok), elmeséltek mindent, kaptunk mindenféle tájékoztat anyagokat, lett szmk-nk, megszavaztuk az osztálypénzt, meg, amit kell. Többek közt rengeteg rendezvény lesz, mindenféle programokra kell majd mennünk. 3/4 8-kor lett vége, rohantam másnapra reggelit venni (8-ig van nyitva a bolt), és fél 9-re már haza is értem a gyerekekkel. Mondanom sem kell, hogy 8 előtt szerettem volna fektetni őket a hajnali kelés miatt, de legalább anyu megfürdette őket, és már csak ágyba kellett bújniuk.

Hulla voltam estére. Azért negyed 11-ig még könyveket kötöttem, mert Kincső aznap megkapta őket.

Második nap a suliban

Ezen a reggelen nem adtam le Kincsőt ügyeletbe, megvártuk a fél 8-at, és felmentem vele. Mert ülőpárnát kellett bevinni, váltás ruhát, satöbbit, amit a szülőin kértek, és nem akartam rá bízni. Csak 10 percet voltam bent, de fél 8-kor egyszerűen megtelik Kelenvölgy. Mozdulni nem lehetett az utcában a kocsiktól (mindenki érkezett suliba), az Egér út felé alig lehetett kikanyarodni. Bence 10 perccel 8 előtt ért a suliba. Tehát, kitapasztaltuk, hogy Kincsőnek minden nap fél 8 előtt ott kell lennie - muszáj - hogy Bence is bőven beérjen 3/4 8-ig. Utána vittem Levit, és csak kicsit késtem melóból.

Délután anyu hozta el Kincsőt, mert apu nálam volt (várta a villanyszerelőt), én meg rohantam a gyerekekért, aztán haza, mert végül én is kellettem az otthoni dolgok miatt. A villanyszerelővel még két órán keresztül beszéltük meg a dolgokat, úgyhogy ezen estén is kimaradt, hogy tananyagokat nézzek át a gyerekekkel, vagy akár bármit csináljak az otthoni káoszban.

Amúgy Kincső ezen a napon nem tűnt el a suliban, viszont egy fiú meghúzta a haját. :o Más lányt meg kigúnyoltak, hogy pöttöm. :o Már van egy barája, aki a padtársa. (Fiú, a nevét nem tudom.) És két napja úgy hozzák haza Kincsőt anyuék suliból, hogy panaszkodik, hogy nem lesz ez így jó, mert még egy betűt sem tanultak. :D (Ismerkedős napok vannak.)

Hulla voltam estére, úgyhogy nem írtam blogot, csak feltettem a lában az asztalra, és megnéztem két sorit.

Harmadik nap a suliban

Kincsőt beadtam ügyeletbe, így Bencét is időre leszállítottam. Akit nem kellett semmi miatt bekísérnem, így Levi is pikkpakk oviban volt, én meg melóban negyed órával a munkaidőm előtt (egyébként ez lesz a mindennapos, ha beáll a rend). Apu reggel 8-kor már nálam volt, várni a burkolót. (Apu segítsége nélkül tényleg nem tudom, hogy oldottam volna meg a hetet....) Majd meló után rohantam Kincsőért anyuékhoz, onnan Bencéért, majd Levihez, hogy hazaérjünk, mire jön megint a villanyszerelő (persze késett egy órát). Otthon kiderült, hogy Kincsőék aznap már elkezdtek matekozni, kapott egy piros pontot, ő az első "postás" (aki kiosztja az anyagokat az asztalra, és majd pecsétet kap érte pénteken), és egy feladatot nem csinált meg a háziból, amit gyorsan pótoltunk is. Én két fúrás közt megtanultam Bencével egy verset holnapra a káosz tetején. Persze nagyon ellenállt, és nem tudom még mindig, hogy mit kezdünk hosszú távon ezzel a hozzáállással. :( De fél óra után sikerült jól felmondania azt a négy sort. :P

A munkálatok közepette fürdettem, fektettem, táskát pakoltam, stb, majd fél 9 után a szerelőtől is sikerült elbúcsúznom, és hulla voltam estére. :)

Ma van a negyedik tanítási nap, azaz az utolsó a héten.

Mivel Kincsőnek ma kértek be mindenféle taneszközöket (olló, stb), és az osztálypénzt is ma reggel kellett fizetni az szmk-nak 1/2 8 és 3/4 8 között, ezért ma Bencét vittem először suliba. Ma ő volt bent fél 8 előtt ügyeletben az aulában, Kincsővel pedig beértem fél 8 után 1-2 perccel. Az eszközöket leadtam, a pénzt kifizettem, majd elbúcsúztam tőle még 3/4 8 előtt. Utána 20(!) percet álltam a dugóban, hogy kijussak Kelenvölgyből. Egy 300 méteres szakaszról beszélek szerintem. 8 után értünk az oviba, én csak kicsit késtem melóból, és apu reggel 8-kor már nálam volt, várta a vízszerelőket. :) Ma egykor eljövök melóból, ma én szaladok Kincsőért, mert anyuék nem lesznek otthon. És onnantól nyugi van hétfőig.

Csak ezt a két hetet éljem túl, utána beáll a rend, a rutin, meg minden. :) Ennyit tudok mondani most az iskolakezdéses hétről. Még nem jó, de az lesz. :) Kincsőnek amúgy tetszik a suli, és Levi is már lelkes, ő is tanulni akar. Menet közben rendszámtáblákat olvasunk, tanulunk.

Jövő héten majd jelentkezem az eseményekkel, amint lesz időm.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.