Hi!

Remek napunk volt ma - ami persze nem igaz. :)

A nap 5:50-kor kezdődött, és még mindig nincs vége, Kincső időről-időre felsír, és amúgy is lázas. Előző éjszaka kétszer kellett lázcsillapítót adnom neki, mert szó szerint reszketett szegény a láztól.

Amúgy ez a kisebbik gond, mert amúgy jól volt napközben. Már, így fizikailag. Mert Bencének köszönhetően úgy egész nap hisztizett. Beteg, nyűgösebb, délután már ott tartottunk, hogy kb. attól is hisztériás rohama lett, ha ránézett a bátyja. Szórakoztató volt.

A nagyobbik gond inkább Levente volt, aki tegnap leesett az emeletes ágyról. Az 5 perccel azután történt, hogy rácsukta a lábujjára az ajtót. Tehát, Levente nem áll lábra, mert fáj a talpa. Már tegnap este is átnéztem, átnyomogattam, masszíroztam, látszólag mindkét lába egyforma volt, tudta mozgatni is. De reggelre sem állt rá, cserébe továbbra sem volt bedagadva, lehet mozgatni. El akartam ma vinni az ügyeletre - már bánom, hogy nem mozgattam meg minden követ ezért - de igazából úgy voltam vele (meg anyu is), hogy eltörve nincs, ott se mondanának mást, csak annyit, hogy borogassam, fáslizzam, pihentesse. Most már úgy látom, hogy kicsit mintha pufibb lenne az a lábfeje, de, csak mióta ma  ráesett egyszer... Úgyhogy holnap délelőtt már az ügyeleten fogunk ülni.

Leventét egész nap cipelnem kellett, vagy letettem valahová, míg dolgom volt (3 gyerek mellett ritka esemény :)) ), és akkor onnan lesett, hogy merre vagyok, mit csinálok. :) Délutánra felfedezte, hogy négykézláb, vagy térden is tud közlekedni, nagyon cuki. :)) Mintha megint egy kisbaba lenne itthon. :)

Bence meg elvolt egész nap - talán a tesói szórakoztatásával - de egy biztos: volt itthon egy fél lábú, nyűgös, magatehetetlen gyerekem, egy fertőző beteg, lázas, hisztis 3 éves, meg egy megvadult 5 éves. Hajnaltól estig. Energiám nem sok maradt, hangom igen - azt csodálom is - de túléltük a napot. Remélem. Bence este leesett az ágyból...

:)

Igen, és ezt nem poénnak szántam. Épp mentem ki, miután kiszálltam Levente mellől az ágyból fektetéskor, mikor kizuhant elém, és elterült. Nem kicsit kiáltottam fel (na jó, káromkodtam), amitől megrémült (hogy rosszat csinált), és egyből felpattant. De utána elsírta magát, hogy igen, itt-ott fáj neki. Reggel megnézem, hány gyereket viszek ügyeletre... Neki a sarka fáj amúgy. Többek közt.

Kincső tök jó amúgy. Nagyon kevés, nagyon halvány, nagyon pici kiütései vannak. Már Leventéhez képest. Össze nem hasonlítható. És nem viszket neki, ahogy látom. Nem is vakarja, nem is mondja. Úgy olvastam, hogy tesónál, aki elkapja  otthon, már durvább jóval. Nos, nem mindig. Szerintem Leventéé sem volt vészes, de Kincsőé az semmi. Ami beteg állapot most nála, amire figyelni kell, az a láz.

Úgyhogy, ilyen jól és vidáman telik a hosszú hétvégénk, bár nem is számítottam másra - max kevesebb zuhanásra.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.