Hi!

Ma majdnem ideges lettem napközben, mert felhívtak a bölcsiből. Onnan meg ugye nem hívnak "csak úgy"... Már lepergett a szemem előtt, hogy nem betegedhetett meg megint, most gyógyult meg, de "szerencsére" nem. Csak akkorát borult az udvaron, hogy felszakadt a homlokán a bőr. De fertőtlenítették, leragasztották, ne aggódjak. Hát, nem aggódtam. :) Az elmúlt két évben nem kevés borulást láttam Leventétől, bár tény, hogy azon kívül, hogy 2 napja leesett az ágyából, régóta nem emlékszem semmi ilyen eseményre. Délután, amikor mentem érte, a másik gondozónő még felhívta rá a figyelmem, ha aluszékony lenne, vagy hányna, akkor agyrázkódás, figyeljem. De annak már délutánra ki kellett volna jönnie, márpedig semmi baja nem volt a gyermeknek. Azóta sincs, szerencsére.

Amúgy kérdeztem, hogy tudtak rá ragtapaszt tenni? Nehezen, visított is, de aztán megszokta, elfelejtette. Pont két napja történt, hogy egyfolytában jött oda hozzám, hogy fáj az ujja, én meg adtam rá a gyógypuszikat. De órákkal később derült csak ki, hogy teljesen máshol fáj neki, csak mindig fordítva tartotta az ujját, és nem láttam a karmolást rajta. :) Büszkén felmutattam neki a Micimackós ragtapaszt, hogy na, akkor most ilyet fogsz kapni - ami érdekelte is egészen addig, míg az ujjára nem került. Utána felháborodottan veszekedett velem, hogy azonnal szedjem le róla. :)) Addig nem tágított mellőlem. :) Ragtapaszt leszedtem, Kincső elkobozta, és felrakta magára. :) Levente meg valahogy elviselte, hogy ma is kapott egy ragtapaszt... Most estére leszedtem róla, hogy szellőzzön a seb. Persze egyből megkaparta, és egyből elkezdett vérezni, de oda se neki. Majd reggel kap egy új tapaszt, vagy ráteszem hajnalban, álmában, hogy ne legyen belőle konfliktus. :)) El ne felejtsem!

Holnap megyek még vissza a Régióba jelmezt venni Kincsőnek, és más esemény asszem nem történt ma.

Ja, Bence volt még édi:

- Szeretlek!

- Én meg téged.

-Imádlak!

- Én meg téged!

(Kis gondolkodás, hogy fokozhatná.)

- Anyállak!

:)))

Értettem én; valamire már nincsenek szavak, de ő megalkotta. :) Szeretjük egymást, na.

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.