Hi!

A baj ugye mindig egyszerre szakad az ember nyakába, úgyhogy általában meg sem lepődöm ilyesmin. Tegnap ugyebár írtam, hogy a halálomon vagyok és megyek lepihenni. Ez úgy nézett ki, hogy Süvi javában nézte a Piszkos 12-t, aminek éjfél után lett vége... Én addig pihenés címszó alatt olvastam, majd kezdtem az éjszakai műszakot. Ugyanis, alig egy órája aludtam, mikor Bence úgy döntött, hogy náthás tüneteket kezd el produkálni az éjszaka közepén. Először 5 percenként rendelt be magához, sírt, panaszkodott, hogy bibis az orra, és nem tudott aludni. Mivel nem mertem kockáztatni, hogy Kincsőt is felkelti, ezért felnyaláboltam, és átvittem a mi ágyunkba. Persze ő csak a szélén hajlandó feküdni (talán azért, mert reggel onnan szokta nézni a mesét), én meg ugye ott figyelhettem, hogy le akar-e esni. Mert megállás nélkül forgolódott, néha felsírt, vagy inni kért, vagy helyezkedett, stb. Én olyan 5 percekre zuhantam félálomba, ne minden mozdulatára felkeltem, nehogy leessen ugyebár. Igyekeztem átölelni azért, de a sok mozgolódása nem segített ebben. Hogy ne szaporítsam a szót, fél 4-kor sikerült végre elaludnia, meg nekem is. Utána már csak fél óránként, meg óránként kellett kelnem, nem 5 percenként. Kincső jól aludt, hogy senki nem zavarta az álmát, nála tényleg csak párszor jártam bent. Bence hajnalban megint nagyon elkezdett forgolódni, kiderült azért, mert ő is átázott, mint tegnap Kincső... Ugye mivel nem tudott aludni, meg beteg is volt, ezért állandóan folyadékot igényelt. Meg is lett az eredménye. Tehát akkor nekiláthattam hajnal pelenkázni, meg öltöztetni. Kincső ügyesen aludt fél 8-ig, akkor reggelizett, viszont nem aludt vissza, 3/4 8-kor ki kellett szednem, és át kellett hoznom. Bence még hulla fáradt volt, de kénytelen volt felkelni. Át akartam küldeni még aludni a saját ágyába, de nem akart menni. Ilyen kellemesen kezdődött a reggelünk:)

A délelőtt annyiban volt mókás, hogy Bence egyfolytában fel akarta kelteni az apját, mert napok óta minden este megbeszéli velem, hogy felkel, és akkor süt a nap és reggel van. És nem tudta értelmezni, hogy mi ez a renitens viselkedés, hogy reggel van, süt a nap (bárcsak), de az apja még mindig nem kelt fel:) És ment oda, és mondogatta neki, hogy reggel van, süt a nap, de nem használt:)

Fél 11-kor pedig elmentem a gyerekekkel a templomba! Mostantól tudunk már járni, mert Kincső nem alszik délelőtt. Igazából csak annyi a lényege, hogy van a templomban játszószoba, ahová mehetnek a kisgyerekesek, és hangfalon keresztül hallgathatják az istentiszteletet. Persze a gyerekektől senki nem hall semmit, de legalább van játszószoba, újfajta környezet, és társaság! És jobb, mint itthon ülni:) Aztán ha anyu is végzett, akkor mehetünk haza hozzájuk enni (akik nem tudják: anyu ott presbiter-segéd, és valószínűleg idén választják meg presbiternek). Bence rossz volt nagyon, legalábbis a többi gyerekhez képest, de anyu szerint azzal nyugtattam magam, hogy a többi kölök volt tejbetök:) Pedig tényleg:) Még a Kincső is izgágább volt, mint a többi - nagyobb - gyerek.

A délután aztán nem alakult sikeresen, mert Bence nem tudott elaludni ebéd után az orra miatt, pedig elég fáradt volt, Kincső pedig nem tudott eleget aludni, és utána visszaaludni és ő is nagyon hisztis volt már késő délután. Mikor hazaértünk, akkor minden bajuk megszűnt persze, mert két izgalmas dolog van mindig: ha valahová mennek, vagy ha valahonnan hazaérkeznek:) Amint a szokott környezetbe és játékaik közé kerülnek, egyből elfelejtik minden nyűgjüket egy időre:) Bence még azt is elfelejtette, hogy ogrét akart nézni, ha hazaérünk:) Sőt. Még tv-t is elfelejtett nézni:) Reggel is, pedig akkorra is orgét akart még:)

Kincső gyönyörűen tipeg, elég nagy távokat megtesz már. Annyi gond van, hogy a cipőt nem merek rá adni, nehogy kimenjen a bokája egy rossz lépésnél, a kötött kis mamusza pedig csúszik, ha nem szőnyegen megy. Ezért nem tud elég magabiztosan menni. De már a kocsiig is mindig gyalogoltatom, és nagyon ügyes! Meg lelkes:)

És ma tettem először csatot a hajába! Hosszú már a frufruja, kezd  szeme környékére lógni, úgyhogy gondoltam egyet... Annyira jól áll neki, annyira édes és szép benne, hogy még én sem hittem el, hogy ennyit jelent egy frizuraigazítás nála! Ahogy szabad lett a homloka, teljesen már az arca a haja keretében. Egyszerűen csodálatos:) Odáig vagyok érte:) Persze Bence is egyből akart csatot a hajába... Kis pocok még nem igazán érti, hogy azért meg a Kincső lány, ő meg fiú, az miért zavar engem ilyen esetben:) Dettó a nyakláncnál. egyik is gyerek, másik is gyerek, nem különböztetik még nem magukat, hogy fiú és lány, aztán nem fér a fejébe, hogy Kincsőnek lehet, neki meg inkább nem:) Szegénykém:)

Na, meg napok óta le vagyok támadva általuk. Új szórakozásuk, hogy a ruhám kivágottsága függvényében lentről vagy fentről betámadják a melleimet. Bence minden nap megkérdezi, hogy mi ez, én minden nap elmondom, majd megbeszélem vele, hogy a testvére innen fogja inni a tejet. Ő meg minden nap rákérdez, biztos, ami biztos alapon, hogy a "tejfölöt?":))) Nem, a tejet:) De ezt minden nap többször is képes megkérdezni:) Kincső nem szórakozik ilyennel, ő csak bökdösni akarja. Ja, meg a dekoltázsomba pici játékokat, vagy zsírkréta darabokat dobálnak vígan. Utána meg kikotorják. Vagy én szedem ki, aztán aki éppen játszik, az vígan pakolja vissza:)) Amúgy szórakoztató...

Este mindkettőt előbb bedobtam az ágyba, mint szoktam, de egyik sem ellenkezett. Most várom az éjszakát, ami most azért lesz különleges, mert reggel 7-kor vérvételre megyek, tehát semmiképp nem fogok aludni:) Mondjuk nem ez az első, és nem is utolsó alkalom az életemben, hogy napok alatt alszom annyit, mint egy átlagos ember egy éjszaka... És mégis egyedül megyek, mert apu több vizsgálatra is megy, és egyben akarja intézni, nem jön velem külön vérvételre holnap. anyu meg jön át hajnalban a babákra vigyázni. Mondta, hogy esetleg aludjanak ott, de betegen Bencét nem engedem sehová. Persze, tök jó, hogy én tudok aludni egy éjszakát, de neki ilyenkor van a legnagyobb szüksége rám. Lívia is felajánlotta, hogy holnap aludjon nála. Majd meglátom, hogy ma hogy alszik. Igazából nem náthás, csak "vizesen" folyik az orra és zavarja. Utoljára is ilyen volt neki, pont 3 napig tartott az egész. Akkor is csak az első nap zavarta, második nap már megszokta a kellemetlenséget, harmadik nap meg már ki is gyógyult belőle. Etettem ma vele ezerrel a Coryzaliát, és múltkor is csak azt kapott. Ja, meg most éjszakára főztem neki kamillateát. El se tudjátok képzelni, néha hogy néz ki a konyha:)) egymás után állnak a bögrék, lábasok, egyebek, mindegyikben más főzet:)) Esténként ott készítem az italokat:) Innivalónak sima zöld - citromos - tea. Aztán kamillatea (most Bencének, tegnap még az én torkomra, elmúlt időszakban Kincsőnek az emésztése miatt). Másik lábasban áll a csipkebogyó, hogy reggelre jól kiázzon belőle a C vitamin. Az is Kincsőnek. Bár, hogy ne álljon annyi innivaló, a csipkebogyót általában már a lefőzött aszalt szilva kihűlt levébe dobálom bele:) És ez csak ici-pici elhanyagolható szelete a mindennapjaimnak, hogy naponta ezer féle teát készítek nekik, pedig még ez is nagy odafigyelést igényel:) Főleg nekem, aki a doboz gyümölcslénél le vagyok ragadva, és normális esetben évi 5-ször ha főztem magamnak teát. Mondjuk megfázás esetén...

Pá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.