2009.12.01. 21:03
Anya szobája
Hi!
Bence tegnap átnevezte önhatalmúlag a konyhát anya szobájára... Csak pislogok azóta is:))) Van apa szobája (mert ott vannak az ő holmijai - az enyémek a nappaliban + a halak), van Bence szobája, ami igazából gyerekszoba, van a nappali, meg anya szobája. Köszi édesem:) Pedig nem is főzök ott, de úgy látszik így is töltök ott elég időt...
Ma egy olyan napunk volt, hogy úgy döntöttem, azonnali hatállyal beadom a felmondásomat. Tuti fáradt is voltam a mai éjszakánk után (is), de ami ma ment... Már délelőtt úgy fektettem le Kincsőt, hogy legalább az egyik csendben lesz végre, mert különben felkötöm magam. És Bence sem hagyott élni egész nap, még akkor sem, amikor Kincső aludt. Egész nap ment az "Anya! Anya!" De így:
- Anya!
- Tessék?
- Anya!
- Tessék?
- Anya!
- Mondjad!
- Anya!
- Tessék?
...
És akkor így ezerszer. Mert ha nem válaszolok semmit, akkor is megállás nélkül anya, anya, de akkor még inkább. Vagy:
- Anya!
- Igen?
- Cicás rongy, párna!
- Mi van velük? (Ott ül mellette amúgy.)
- ...
- Anya!
- Tessék?
- Cicás rongy, párna!
- És????
- Anya!
- Mondjad.
- Cicás rongy, párna!
Tehát ma órákig folytattunk ilyen magasröptű beszélgetéseket, és nem hagyja ám annyiban. Ha nem reagálok, akkor jön, és húz, hogy menjek, meg keljek fel, meg csináljak akármit. Közben persze Kincsőt is tutujgatni kellett. Ha nem őt tutujgattam, hanem Bencét, akkor meg Kincső állt a lábamnál és ordított. (Féltékeny??) Utána meg a két oldalamon tutujgatni őket, hogy ne "érjenek" egymáshoz. Mert Bence is épp bújna, hogy ő pici, meg Kincső is épp bújna, mert csak. Mert ő kislány, és olyan. Aztán délután Bencén nem volt pelenka, a végén már járni nem tudott, úgy kellett pisilnie, de nem volt hajlandó. Se wc-be, se bilibe. Úgy higgyétek el nekem, hogy az esti fürdésig visszatartotta!!! Én nem is tudom, 4-5 órán keresztül talán? Pedig ivott is közben. De annyit ordított és bőgött, hogy én bilire kényszerítem, meg wc elé, hogy tuti akkor vesztett a szemén át annyi folyadékot, hogy bírja még egy kicsit pisilés nélkül...:) Közben persze Kincső is ordított, hogy miért ordít mindenki, és miért nem törődik vele senki. Sőt. Még be is tettem az ágyába, hogy ne legyen útban.
Hú, nagyon kikészültem ma. Süvi meg úgy jött haza, hogy szarul van, fáj a hasa, minden baja van, pedig azon voltam, hogy amint hazaér, már adom is neki át a két gyereket, én meg eltűnök a képből. Meg ahogy én azt elképzeltem persze.
Egy dolog vígasztal. Nem. Kettő. Az egyik, hogy Bence gond nélkül lefeküdt 8-kor, és mindketten alszanak már:) A másik, hogy holnap 10-től 5-ig anyunál lesznek (ami időt persze nem pihenéssel, hanem dogaírással fogok tölteni...)
A lényeg, hogy több ilyen napot nem nagyon szeretnék.
Kincső ugráltatja a plüssbékát, és azt mondja, hogy "bekk-bekk". És azt is elfelejtettem írni, hogy "hamm"-ot is mond, csak épp "amm"-nak ejti:)
Pá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek